Lakóingatlan eladásának adókötelezettsége
Kérdés
Önkormányzatunk dolgozója eladta a lakását. Az ingatlan értékesítése során, az ingatlan bevételének megállapításánál 1/2 arányú tulajdoni hányad esetén ugyanúgy az 1/2 arányt kell figyelembe venni az eladási árból, és ennek függvényében az élettárs nevére szóló számlák mint csökkentő tételek is 50%-ban számolhatóak el? Elszámolható-e költségként az az eladás évében vásárolt másik ingatlan értéke a szerződésben szereplő hányadban, a visszafizetett hitel, valamint jelzálogjoggal bejegyzett, adott önkormányzattól kapott lakáshoz jutási támogatás, mely visszafizetésre került?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2026. április 14-én (386. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7022
[…] jogszabályhely alapján az ingatlan átruházásából származó bevételből csak az átruházó magánszemélyt terhelő a)–c) pontokban felsorolt igazolt költségek vonhatók le, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt.Közös tulajdon esetén – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában – az ingatlan átruházásából származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség, azzal, hogy a tulajdonostársak közössége esetén az említett tevékenységekből származó bevétellel szemben – e törvény szerint elismert – költség bármelyik tulajdonos nevére szóló bizonylat alapján elszámolható [Szja-tv. 4. § (6) bekezdés].Tehát a kérdésben szereplő kiadások, úgymint az eladás évében vásárolt másik ingatlan értéke, a visszafizetett hitel, illetve önkormányzat által juttatott támogatás, nem számolható el költségként. Továbbá költség bármelyik tulajdonos nevére szóló bizonylat alapján elszámolható.Az Szja-tv. 62. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték. Az Szja-tv. 3. §-a 32. pontjának b) alpontja alapján értéknövelő beruházásnak minősül az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely ingatlan átruházása esetében az átruházást megelőző 24 hónapon belül, és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy költségként elszámolható az ingatlanon elvégzett korszerűsítések (például: a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, árnyékolástechnika telepítése, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat), valamint az ingatlan piaci értékét növelő beruházás értéke. [Például riasztó, megfigyelő, elektromos kapunyitó rendszer(ek) kiépítése, a telek parkosítása, kocsibeálló, járda létesítése. Tehát olyan anyagköltségek, illetve munkadíjak számolhatóak el, amelyek növelik az ingatlan szokásos piaci értékét.]Szintén értéknövelő beruházásként lehet elszámolni az átruházást megelőző 24 hónapon belül az ingatlan állagmegóvása céljából történt munkálatok költségét, de csak abban az esetben, ha ezen költségek összege meghaladja az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát. Ilyen költség lehet például a fürdőszoba felújításához beszerzett új szaniterek, radiátor, hideg- és melegburkolatok (PVC-burkolat, csempe, laminált padló, parketta, falburkolat) lerakása, falak glettelése, festése.Az Szja-tv. 4. §-ának (3) bekezdése alapján az értéknövelő beruházások esetén csak a ténylegesen felmerült, igazolt költségeket lehet […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2026. április 14-én (386. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7022
[…] jogszabályhely alapján az ingatlan átruházásából származó bevételből csak az átruházó magánszemélyt terhelő a)–c) pontokban felsorolt igazolt költségek vonhatók le, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt.Közös tulajdon esetén – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában – az ingatlan átruházásából származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség, azzal, hogy a tulajdonostársak közössége esetén az említett tevékenységekből származó bevétellel szemben – e törvény szerint elismert – költség bármelyik tulajdonos nevére szóló bizonylat alapján elszámolható [Szja-tv. 4. § (6) bekezdés].Tehát a kérdésben szereplő kiadások, úgymint az eladás évében vásárolt másik ingatlan értéke, a visszafizetett hitel, illetve önkormányzat által juttatott támogatás, nem számolható el költségként. Továbbá költség bármelyik tulajdonos nevére szóló bizonylat alapján elszámolható.Az Szja-tv. 62. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték. Az Szja-tv. 3. §-a 32. pontjának b) alpontja alapján értéknövelő beruházásnak minősül az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely ingatlan átruházása esetében az átruházást megelőző 24 hónapon belül, és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy költségként elszámolható az ingatlanon elvégzett korszerűsítések (például: a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, árnyékolástechnika telepítése, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat), valamint az ingatlan piaci értékét növelő beruházás értéke. [Például riasztó, megfigyelő, elektromos kapunyitó rendszer(ek) kiépítése, a telek parkosítása, kocsibeálló, járda létesítése. Tehát olyan anyagköltségek, illetve munkadíjak számolhatóak el, amelyek növelik az ingatlan szokásos piaci értékét.]Szintén értéknövelő beruházásként lehet elszámolni az átruházást megelőző 24 hónapon belül az ingatlan állagmegóvása céljából történt munkálatok költségét, de csak abban az esetben, ha ezen költségek összege meghaladja az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát. Ilyen költség lehet például a fürdőszoba felújításához beszerzett új szaniterek, radiátor, hideg- és melegburkolatok (PVC-burkolat, csempe, laminált padló, parketta, falburkolat) lerakása, falak glettelése, festése.Az Szja-tv. 4. §-ának (3) bekezdése alapján az értéknövelő beruházások esetén csak a ténylegesen felmerült, igazolt költségeket lehet […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
