Színpad bérbeadása


Egy önkormányzati fenntartású kulturális intézmény bérleti díj fejében kiadja a színpadot 2 előadásra. A jegybevételt a kulturális intézmény szedi be, amit a bérlő által kiállított bruttó számla alapján kifizet a bérlő részére. A szerződés szövegét idézve: „A Felek megállapodnak abban, hogy a Bérbeadó rendezvényenként – az adott rendezvény megtartását követő 3 munkanapon belül – teljesítésigazolást és jegybevételi igazolást küld a Bérlő részére. A Bérlő a jegybevételi igazolás alapján a jegybevételről a jogszabályoknak megfelelő számlát állít ki, amelyet megküld a Bérbeadó részére.” A kulturális intézmény elméletileg csak beszedi a bevételt, mert neki áll rendelkezésre az ehhez szükséges infrastruktúra, de a bevétel tulajdonképpen a bérlőt illeti meg. A jegyértékesítés a jegyértékesítő programban zajlik, amelyből az adatok a NAV felé online beérkeznek. Nem szeretnénk a költségvetési kiadási és bevételi oldalt terhelni ezzel az átfutó tétellel, ezért helyes-e az alábbi könyvelésünk?
Jegybevétel: alapot csak pénzügyi főkönyvön, K 36712, + áfát pedig költségvetési rovaton is, B406 vennénk nyilvántartásba (így az áfaanalitikában és -bevallásban is szerepelne az online már beérkezett adat áfatartalma).
Bérlő által kiállított számla: alapot csak pénzügyi főkönyvön, T 36712, + áfát pedig költségvetési rovaton is, K351 (levonható áfa) nyilvántartásba vennénk.
Könyvelhetjük-e az alapot függő pénzügyi főkönyvre?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2026. október 13-án (394. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7227

[…] egymástól a költségvetési számvitelben. Ha a fizetendő áfa megjelenik a B406-os költségvetési bevételeken, annak nettó alapját is be kell vallani, és le kell könyvelni költségvetési bevételként a B402. Szolgáltatások ellenértéke vagy B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke rovatokon.A leírtak szerint a bérlő állít ki számlát az intézmény felé a teljes jegybevételről, a jogviszony a számvitelben úgy csapódik le, mintha az intézmény értékesítené a jegyeket a közönségnek (saját bevétel), a bérlőtől pedig megvásárolná az előadást, mint szolgáltatást (saját dologi kiadás).Az Áhsz. és a 38/2013. NGM rendelet alapján nem hagyható ki a költségvetési elszámolásból a nettó alap úgy, hogy közben az áfát a költségvetési rovaton (B406 és K351) futtatja át.Ha a cél az, hogy a jegybevétel nettó és áfa értéke se jelenjen meg az intézmény költségvetési elszámolásaiban és áfabevallásában, akkor javasoljuk, hogy változtassanak a szerződésen.Az Áfa-tv. lehetőséget ad arra, hogy más nevében és helyett állítsák ki a számlát (Áfa-tv. 160–161. §-ai). A bérlő neve és adószáma alatt kell […]
 
Kapcsolódó címkék:      
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*díjmentes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.