Kedvezményes munkahelyi étkeztetés
Kérdés
A hozzánk tartozó önkormányzati költségvetési szervek az intézmény dolgozói részére kedvezményes munkahelyi étkezést biztosítanak. Van olyan intézmény, ahol saját konyhában történik a főzés, és van olyan is, ahol külső szolgáltatótól vásárolják az ételt. Az intézményeknek az áfát csak a ténylegesen megfizetett összeg után kell befizetniük (mivel a szolgáltatás ellenértéke részben megtérül), vagy a teljes ár után kell az áfát befizetni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2026. október 13-án (394. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7237
[…] irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában. Az Áfa-tv. 259. §-a 13. pontjának d) alpontja szerint nem független felek az olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek) között a 6. § (5) bekezdése szerinti viszony áll fenn.Az Európai Unió Bírósága és uniós irányelv alapján a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (Héa-irányelv) 80. cikke felhatalmazza a tagállamokat, hogy a szokásos piaci árat tekintsék adóalapnak, ha a felek között „jogi vagy munkaviszonyból eredő kötelék” áll fenn. Az EUB állandó ítélkezési gyakorlata szerint a tagállamoknak joguk van az adóalap-korrekció alkalmazására az olyan nem független felek közötti ügyleteknél, ahol a vevő végfelhasználóként nem jogosult áfalevonásra, megelőzve ezzel a végfogyasztás torzítását és az adóelkerülést.Az Áfa-tv. nem határoz meg egy konkrét százalékos küszöbértéket az „aránytalan alacsonyságra”, de a jogalkalmazási és bírósági gyakorlat alapján az alábbiakat jelenti:– Aránytalanul alacsonynak számít az az ár, amely lényegesen elmarad attól az összegtől, amelyet egy független harmadik félnek (pl. egy külső vendégnek az üzemi étkezdében) meg kellene fizetnie az adott ételért vagy étkeztetési szolgáltatásért a szabadpiacon.– Akkor minősül aránytalannak az ár kedvezményes jellege, ha a kedvezmény kizárólagos oka a munkaviszony (munkáltatói támogatás/juttatás), és azt nem független piaci tényezők (például mennyiségi kedvezmény) indokolják.Az Áfa-tv. 255. §-ának (1) bekezdése szerint szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybe vevőnek fizetnie kellene egy tőle független értékesítőnek vagy nyújtónak.A (2) bekezdés szerint összehasonlítható körülmények hiányában – az (1) bekezdéstől eltérően – a szokásos piaci ár:a) termék értékesítése esetében nem lehet alacsonyabb a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2026. október 13-án (394. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7237
[…] irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában. Az Áfa-tv. 259. §-a 13. pontjának d) alpontja szerint nem független felek az olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek) között a 6. § (5) bekezdése szerinti viszony áll fenn.Az Európai Unió Bírósága és uniós irányelv alapján a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (Héa-irányelv) 80. cikke felhatalmazza a tagállamokat, hogy a szokásos piaci árat tekintsék adóalapnak, ha a felek között „jogi vagy munkaviszonyból eredő kötelék” áll fenn. Az EUB állandó ítélkezési gyakorlata szerint a tagállamoknak joguk van az adóalap-korrekció alkalmazására az olyan nem független felek közötti ügyleteknél, ahol a vevő végfelhasználóként nem jogosult áfalevonásra, megelőzve ezzel a végfogyasztás torzítását és az adóelkerülést.Az Áfa-tv. nem határoz meg egy konkrét százalékos küszöbértéket az „aránytalan alacsonyságra”, de a jogalkalmazási és bírósági gyakorlat alapján az alábbiakat jelenti:– Aránytalanul alacsonynak számít az az ár, amely lényegesen elmarad attól az összegtől, amelyet egy független harmadik félnek (pl. egy külső vendégnek az üzemi étkezdében) meg kellene fizetnie az adott ételért vagy étkeztetési szolgáltatásért a szabadpiacon.– Akkor minősül aránytalannak az ár kedvezményes jellege, ha a kedvezmény kizárólagos oka a munkaviszony (munkáltatói támogatás/juttatás), és azt nem független piaci tényezők (például mennyiségi kedvezmény) indokolják.Az Áfa-tv. 255. §-ának (1) bekezdése szerint szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybe vevőnek fizetnie kellene egy tőle független értékesítőnek vagy nyújtónak.A (2) bekezdés szerint összehasonlítható körülmények hiányában – az (1) bekezdéstől eltérően – a szokásos piaci ár:a) termék értékesítése esetében nem lehet alacsonyabb a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
