Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott átszervezés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Intézményi átszervezések és összevonások

Kérdés: A megyei önkormányzat mint intézményfenntartó 2009. október 1. napjával megszüntette a fenntartásában levő kórházakat mint intézményeket, és helyettük a feladat ellátására nonprofit vállalkozásokat alapított. Az intézmények megszüntetése során a fenntartó az intézményeknél fennálló nettó kötelezettségeket - vevői és egyéb követelés, szállítói és egyéb kötelezettség egyenlegét - átadta a nonprofit vállalkozások részére pénzügyi rendezésre. A nonprofit vállalkozások által teljesített kötelezettségeket a részükre nem térítette meg, így azoknak követelése keletkezett a megyei önkormányzat felé. A jogszabályi változások következtében a nonprofit vállalkozásokat 2013. év március hó 31. napjával az önkormányzat mint tulajdonos végelszámolással megszüntette, és a korábbi nonprofit vállalkozások összevonásával egy költségvetési intézmény jött létre a feladat ellátására. Így egyetlen intézmény könyveiben szerepel a megyei önkormányzattal szembeni követelés, és annak összegében 2013 óta lényeges változás nem következett be. Ennek legfőbb indoka az, hogy a megyei önkormányzat könyveiben ezen követelés nincs nyilvántartva, és az önkormányzat ezen követelést nem ismeri el. Az intézmény a vonatkozó jogszabályok alapján a követelésre értékvesztést számol el. Figyelemmel a vonatkozó jogszabályi előírásokra (Szt., Ptk. és Áht.), leírható-e a megyei önkormányzattal szembeni követelés?
Részlet a válaszból: […]vennie.Amennyiben a nonprofit vállalkozásoknál a teljesített kötelezettséget - elmondásuk szerint - a tulajdonos megyei önkormányzat nem térítette meg, és álláspontjuk szerint követelés keletkezett volna, akkor ezt év végén minősíteni kellett volna aszerint, hogy elismert, illetve el nem ismert követelés, és ettől függően kellett volna a beszámolóban szerepeltetni.Véleményünk szerint viszont ezt az összeget az önkormányzat költségvetési finanszírozásban, költségvetési támogatásban adhatta oda a nonprofit vállalkozásnak. Itt álláspontunk szerint nem jelentkezett az önkormányzattal szembeni követelés.Az intézmények megszüntetése során a fenntartó az intézményeknél fennálló nettó kötelezettségeket - vevői és egyéb követelés, szállítói és egyéb kötelezettség egyenlegét - átadta a nonprofit vállalkozások részére pénzügyi rendezésre. A nonprofit kft.-nek kellett volna a vevőket felszólítani, év végén egyenlegközlőt küldeni. Az önkormányzat felé nem áll fenn követelés.Nem is értelmezhető, hogy az önkormányzatnak saját magával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4651
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Átszervezés miatti bérfinanszírozás

Kérdés: 2013. február 1. napjával alakult meg a közös önkormányzati hivatalunk két körjegyzőség (B falu és K falu) egybeolvadásával. A közös önkormányzati hivatal költségvetésében az önkormányzatok a finanszírozást 11 hónapra tervezték. A gesztor B falu részére minden önkormányzat a költségvetésnek megfelelően utalta a havi finanszírozást, a megszűnt másik gesztor K falu kivételével. K falu és N falu körjegyzőségének 4 dolgozója is átkerült a közös önkormányzati hivatalhoz. A 4 dolgozó nettó munkabére 513 913 Ft, mely K falu önkormányzatának számlájáról került leutalásra 2013. február 4-én. 2013. március 1-jén K falu önkormányzatának állami támogatásából került levonásra a 4 dolgozó utáni nettósítási különbözet 486 231 Ft összegben. A megalakult B falusi közös önkormányzati hivatalnál 11 havi bér került tervezésre. Mivel a B falusi közös önkormányzati hivatal jogutód, neki kell könyvelni a január havi béreket és járulékokat a könyvelési értesítő alapján mindkét volt körjegyzőség esetében. (Megszűnt költségvetési szerv a megszűnés napját követően gazdasági eseményt a könyveiben nem rögzíthet - hivatkozással a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatójára a közös önkormányzati hivatalokról.) K falu önkormányzatának a finanszírozási terv szerint 2013. február-március hónapokra 1 318 104 Ft-tal kellett hozzájárulni a közöshöz. A költségvetés elfogadását követően 2013. március 19-én K falu önkormányzata B falu önkormányzatának - a társulási megállapodásban foglalt kötelezettségének eleget téve - átutalt 317 960 Ft-ot. (A 2013. február-március hónapra a finanszírozási terv szerint fizetendő 1 318 104 Ft-ot csökkentve a kifizetett 513 913 Ft-tal, 2013. január havi, február hónapban esedékes nettó bér és annak járulékai 486 231 Ft összegével.) A nettó bér és a nettósítási különbözet összegét K falu könyveiben átadott pénzként könyveljük a közös hivatal finanszírozására. K falu önkormányzata B falunak átadta a 2013. január havi könyvelési értesítőt és a nettósági különbözet bizonylatát, hogy a fenti összeget pénzforgalom nélküli bevételként átvett pénzként ismerje el, mint finanszírozást; illetve a közös önkormányzati hivatal könyveiben rögzíteni tudja ki­adásként a bért és járulékait. K falu önkormányzatának álláspontja szerint az egyértelmű jog­utódlás miatt a közös önkormányzati hivatalnál 11 havi bér lett tervezve. K falu önkormányzata a gesztor B falu helyett 2013. február 4-én kifizette a 2013. február havi nettó bért, illetve 2013. március 1-jén az állami támogatásból levonták ennek járulékát - s ezzel, valamint a különbözet 2013. március 19-i átutalásával teljesítette a havi finanszírozási ütemterv szerinti fizetési kötelezettségét, azaz elutasítja B falu önkormányzatának azt az álláspontját, mely szerint 1 000 144 Ft-tal tartozik. A tartozást B falu önkormányzata - élve a társuláshoz kapcsolódó inkasszós jogával - K falu számlájára érvényesíteni kívánja. B falu önkormányzatának véleményére reagálva: ha a körjegyzőségi január havi bért és járulékait a körjegyzőség zárszámadásában kell elszámolni, akkor miért készült 11 havi bér- és járuléktervezéssel a közös hivatali költségvetés? B falu önkormányzata szerint: A jogelőd körjegyzőség költségvetésében szereplő és a jogelőd körjegyzőség január hónapra járó bére és járulékai nem tekinthetők a közös hivatalban finanszírozásnak. A közös hivatal költségvetésében és a társulási megállapodásban rögzítetteknek megfelelően kell a finanszírozást teljesíteni, függetlenül a jogelődnek folyósított támogatástól. A január havi bér és annak járulékai a jogelőd, megszűnt körjegyzőséghez kapcsolódnak; a megszűnt körjegyzőség zárszámadásához kapcsolódóan kell kezelni, és a körjegyzőség intézményfinanszírozásához kell elszámolni, mivel az egy hónapra készült költségvetés tartalmazza. K falu önkormányzata 1 000 144 Ft-tal kevesebb pénzt adott át, mint amit a társulási megállapodás és az elfogadott költségvetés megállapít, s a fenti összeggel tartozik B falu önkormányzatának.
Kérem a fentiek alapján szíves véleményüket, tartozik-e intézményfinanszírozással K falu önkormányzata!
Részlet a válaszból: […]bérkönyvelése pedig a Magyar Államkincstár könyvelési értesítője, bérjegyzéke alapján az adott hónap második felében. K falu önkormányzata 2013. február 1-jével megszűnt az egybeolvadással, ezért neki már gondoskodnia kellett volna a megszűnéssel járó feladatokról, többek között a bankszámla megszüntetéséről is. Annak ellenére, hogy a bankszámlát nem szüntették meg, nem lett volna szabad elutalni a januári béreket, hiszen a közös önkormányzati hivatal megalakulásakor aláírt megállapodás szerint a januári bér kifizetését már a megtervezett és jóváhagyott, 11 havi bérelőirányzat és járulék-előirányzat tartalmazta, ennek megfelelően lett a finanszírozás is megtervezve. K falu önkormányzata tehát nem járt el helyesen, amikor 2013. február 4-én a januári béreket és járulékokat elutalta, hiszen az egybeolvadás miatt már február 1-jétől nem is létezett.Mivel a bankszámlája nem került időben megszüntetésre, a bankszámlán pénzmozgás történhetett, ami viszont a fentiek alapján már nem volt helyes. A még meg nem szüntetett bankszámlán technikailag pénzmozgások előfordulhatnak ugyan, viszont ezeket a pénzmozgásokat a megszűnt költségvetési szerv már nem könyvelheti. Az esetleges pénzmozgásról február 1-jétől a bankszámla megszűnésének napjáig a megszűnt költségvetési szerv analitikus nyilvántartást kell, hogy vezessen, a bankszámla egyenlegét pedig maradványátadásként, illetve támogatásértékű kiadásként adja át a jogutód költségvetési szervnek. A pénzmozgásokat már csak a jogutód könyvelheti február 1-jétől a kapott nyilvántartással egyezően. Így a bankszámla megszűnését követően nincs eltérés a jogutód könyvelése és bankszámlaegyenlege között.Helyes az az álláspont, miszerint a januári béreket és azok járulékait a könyvelési értesítő, bérjegyzék alapján már a közös önkormányzati hivatalnak kellett volna könyvelni. Pénzforgalomban sem volt már helyes az utalás, mert K falu önkormányzata február 1-jével megszűnt. Ezért valóban már könyvelni sem tud, csak a jogutód.A megszűnés fordulónapján a bankszámlán lévő egyenleget K falu önkormányzatának mint megszűnő költségvetési szervnek a könyvviteli mérlegében ki kellett mutatnia, a megszűnés napjára[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3583
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Átszervezés

Kérdés: Hogyan történik a közös hivatal átszervezésével, a 39. és a 48. állományi számlák átvétele, átadása?
1. Az átadó részéről:
Részlet a válaszból: […]pénzügyi elszámolások egyenlege, (39< 48), akkor- Az aktív pénzügyi elszámolások elszámolásaT 39 forgalmi számlák - K 499- A passzív pénzügyi elszámolások elszámolásaT 499 - K 48 forgalmi számlák- Kapcsolódó tétel funkcionális osztályozás szerint T 479 - K 992 (9951)A "támogatásértékű kiadás" elszámolása a 499 számla egyenlegével egyezőenT 3732, 3742 - K 499(önkormányzati alrendszerben a 4642 + 4652 számlák = 311 + 312 + 321 + 328 + 29 forgalmi számlák + 39 forgalmi számlák - 4562-4572, - 48 forgalmi számlák - 4632, illetve a központi alrendszerben 4642 + 4652 számlák = 311+ 312 + 328 + 3311 + 29 + 39 - 4562 - 48 - 4632)- kapcsolódó tétel funkcionális osztályozás szerintT 72 (751) - K 389Támogatásértékű kiadásként kell elszámolni - többek között - az államháztartáson belüli szervezetek számára működési és felhalmozási célból, végleges jelleggel nyújtott támogatásokat és más ellenérték nélküli kifizetéseket is, amelyek nem minősülnek központi, irányító szervi támogatásnak, az Ávr. 34. §-a alapján előirányzat-átcsoportosítással teljesítendő ügyletnek, és nem minősülnek államháztartáson belülre visszafizetési kötelezettség mellett - jogszabály alapján - működési vagy felhalmozási célból nyújtott támogatásnak, kölcsönnek, függetlenül attól, hogy azt terheli-e kamat vagy más[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3566
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Áthelyezés általános iskolából polgármesteri hivatalba

Kérdés: A helyi (községi) önkormányzat 2012. 01. 01-jével az önállóan működő és gazdálkodó általános iskoláját átszervezéssel önállóan működővé minősíti. Az alapító okirat módosítását már e szerint elkészítette az önkormányzat. A gazdálkodással, könyvvezetéssel kapcsolatos feladatokat ettől az időponttól a polgármesteri hivatal pénzügyi osztálya látja el. Az általános iskola gazdasági vezetőjét 2012. 01. 01-jével a polgármesteri hivatalban kívánják foglalkoztatni, melyet az érintett elfogadott. Munkajogilag a bekövetkezett átszervezés miatt a gazdasági vezetőt áthelyezéssel kívánja átvenni a polgármesteri hivatal a korábbi személyi juttatásának változatlanul hagyásával, amely a vezetői pótlékát is tartalmazza. Tudomásunk szerint a bére nem csökkenthető, a munkavégzés helyének megváltoztatása áthelyezéssel történhet. Kérdésünk, hogy szabályosan járunk-e el az átszervezés miatti áthelyezéssel (hogy a korábbi gazdasági vezetőt semmilyen hátrány ne érje)?
Részlet a válaszból: […]köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között. Ennek megfelelően tehát - közös megegyezéssel, háromoldalú megállapodással - lehetőség van a gazdasági vezető áthelyezésére a polgármesteri hivatalhoz. A Kjt. 26. §-ának (1)-(3) bekezdése alapján az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia. Az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatójánál töltötte volna el. A polgármesteri hivatalnál köztisztviselői jogviszony jön létre, így az illetményt a Ktv.-nek a köztisztviselők díjazására[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3082
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Munkáltatói döntésen alapuló illetményrész elvétele

Kérdés: A munkáltatói döntésen alapuló illetményemet a jogutód munkáltató átszervezés miatt elveheti-e? Határozatlan időre szól, bár gazdasági vezetőből ügyintézővé soroltak át, de gazdasági vezetői pótlék nem volt ebben az illetményrészben?
Részlet a válaszból: […]egy másik munkakört, melyet elfogadott. Pontosan nem derül ki a kérdésből, hogy ezt milyen jogi eljárás mellett tették (pl. felmentéssel kapcsolatos állásfelajánlás során, vagy kinevezés közös megegyezéssel történő módosításaként). Ebben az esetben az új, elfogadott munkakörnek megfelelően kell Önt besorolni, így a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész elvehető (az új besorolás szerinti illetmény jár), illetve ha azt továbbra is biztosítani kívánják, akkor az új munkakörre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3069
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Eljárás körjegyzőség megszűnése esetén

Kérdés: 1. Egy körjegyzőség mint költségvetési szerv megszűnése/megszüntetése jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnésnek minősül-e, esetleg az határozza ezt meg, hogy a gesztor csatlakozik-e valahova, vagy önálló marad? Van-e erre előírás? A megszűnés következményeit a körjegyzőségnek mint költségvetési szervnek és mint jogi személynek is viselnie kell? A körjegyzőséget (A) alkotó három önkormányzat közül kettő döntött a körjegyzőségből való kiválásról január 1-jétől, és csatlakozási szándékukról egy másik (B) körjegyzőséghez. A harmadik önkormányzat (mely a gesztor volt) - mivel önállóan nem tud fenntartani hivatalt - szintén január 1-jétől csatlakozik egy harmadik (C) körjegyzőséghez. A döntéseket határidőben meghozták.
2. Az 1. pontban írt (A) körjegyzőség december 31-vel történő megszűnése miatt az ott dolgozó köztisztviselők közül 2 fő áthelyezéssel átkerülne (B) körjegyzőséghez, 2 fő (C) körjegyzőséghez, 2 fő közszolgálati jogviszonya megszűnik. Amennyiben a körjegyzőség megszűnése a Ktv. 15. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő, akkor nem felmentéssel kell megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt, hanem az említett g) pont alapján. Ezért nem beszélhetünk felmentési időről sem, azonban a tovább nem foglalkoztatott köztisztviselők részére a Ktv. 15. § (5) bekezdés alapján járó összeget és a Ktv. 19. § (1)-(5) bekezdés szerint járó végkielégítést kell kifizetni december 31-én. December 31-én megszűnik a közszolgálati jogviszonyuk, a költségvetési szerv megszűnését követően nem merülhet fel "felmentési idő" sem. Ebben az esetben - mivel a munkáltató körjegyzőség megszűnik - január 1-jétől már nem terhelheti semmilyen kötelezettség sem az önkormányzatokat, sem (B) és (C) körjegyzőséget. Helyes-e ez az eljárás és következtetés?
3. A körjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnése szintén a Ktv. 15. § (1) bek. g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnéssel történhet-e?
Részlet a válaszból: […]önkormányzat részvételével körjegyzőség alakul, illetve területszervezési intézkedés következtében önkormányzat szűnik meg, vagy jön létre, ez olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző közszolgálati jogviszonya felmentéssel a 17. § (1) bekezdésének c) pontja alapján (átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált) szüntethető meg. Ha a körjegyzőség megszűnésének időpontjában a körjegyző felmentési védelem alatt áll [Mt. 90. § (1) bekezdés], akkor a körjegyző jogviszonyának megszüntetéséről szóló intézkedést a megszűnt körjegyzőséget alkotó önkormányzatok képviselő-testületei legkorábban a felmentési védelem lejártát követő napon hozhatják meg. Az elmondottak alapján tehát az említett két fő jogviszonyának megszüntetésére is a Ktv. 17. § (1) bekezdésének c) pontja alapján, tehát felmentéssel kerülhet sor. Ez természetesen nem zárja ki, hogy a másik két-két fő - feltéve hogy annak a Ktv.-ben rögzített feltételei fennállnak - áthelyezésre kerüljön. A Ktv. 14. § (2) bekezdés alapján azonban erre csak akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3048
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,