Helyi személyszállítási közszolgáltatás áfája

Kérdés: Egy kft. elnyerte önkormányzatunk illetékességi területén a városi helyi személyszállítási közszolgáltatást. A város és a kft. között létrejött szerződés szerint a város a bérletek ára és egyéb bevételek, valamint az állami támogatáson felüli igazolt költségeket megtéríti a kft. részére. A kft. a szolgáltatási díját milyen áfakulccsal kell, hogy kiszámlázza a város felé? A kft. szerint ez a szolgáltatás a 27%-os áfakulcs alá tartozik. Önkormányzatunk támogatásként kezelné, és pénzeszközátadás címén adná át mint közszolgáltatási támogatás. A kft. szerint ez egy szolgáltatás, melyet támogatásként nem lehet juttatni még akkor sem, ha azt az önkormányzat a közfeladat ellátására tekintettel adja is.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2. §-ának a) pontja szerint e törvény alapján adót kell fizetni többek közt az adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után.Az Áfa-tv. 65. §-a kimondja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Részletre vásárolt telefon

Kérdés: Intézményünk mobiltelefont vásárolt 24 havi részletre, aminek a törlesztőrészlete a havi telefonszámlában jelenik meg. A telefont egy összegben bevételeztük átvételkor az alábbiak szerint a szerződésben szereplő összeggel: T 1311242 – K 9244. A telefon törlesztőrészlete a havi számlákban a K64-es rovatra kerül rögzítésre, amelyet negyedévente kivezetünk a befejezetlen beruházások közül: K 15113 – T 843599. Helyesen járunk el a könyvelésnél?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése alapján az adófizetési kötelezettséget a teljesítés keletkezteti. Tekintettel arra, hogy a telefonvásárlás esetében részteljesítések nem lehetségesek, mert a készülék nem osztható, így a számlát a teljes vételárról ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Reklámcélú közterület használati díja

Kérdés: Önkormányzatunk reklámcélú közterület használatáért bérleti díjat számláz a szerződéses partnernek. A bérleti díjat a B402, az áfa összegét a B406-os rovaton számoljuk el. Szerződés szerint önkormányzatunknak a partner eseti jelleggel ingyenes reklámfelületet biztosít. Az ingyenesen nyújtott hirdetési szolgáltatásról számlát állít ki, a szolgáltatás áfáját megfizeti. A térítés nélkül kapott szolgáltatást az önkormányzatnak milyen főkönyvi számokon kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében a számviteli alapelveken túl a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során az Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e rendelet kifejezetten elrendeli. Az Szt. tartalmaz előírást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Átalakuló egyetem által nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék

Kérdés: Egy állami felsőoktatási intézmény 2021. augusztus 1-jétől átalakul, magán felsőoktatási intézmény lesz, magánalapítványi fenntartás alá kerül. Lehet-e alkalmazni az Szja-tv. 70. §-ának (5) bekezdését, azaz a reprezentációs események és üzleti ajándékok juttatása esetén hogyan alakul az adókötelezettség, hiszen 2020. augusztus 1-jétől az egyetem alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézmény lesz?
Részlet a válaszából: […] Az Nftv. 94. §-ának (4) bekezdése szerint a magán felsőoktatási intézmény a 2. § (1) és (3) bekezdéseiben meghatározott feladatok szerinti tevékenységet folytathat, ennek megvalósítása érdekében – e törvényben és a kormány által meghatározottak szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Térítés nélkül kapott eszközök

Kérdés: Önkormányzat intézménye (óvoda) a BMSK Sport Közhasznú Nonprofit Kft.-től "ovis labdaprogram" keretében térítésmentesen átadott sporteszközöket, melyek ezzel az intézmény tulajdonába kerültek. A könyv szerinti bruttó értéket közölték velünk. Az eszközöket (melyek túlnyomó része labdákból áll) kis értékű tárgyi eszközök közé kívánjuk bevenni, és elkülönített leltárban szeretnénk kezelni. Ezzel kapcsolatban a konkrét könyvelési tételeket szeretnénk megtudni. Az időbeli elhatárolást itt is el kell végezni? Illetve amikor az értékcsökkenés egy összegben elszámolásra kerül, milyen főkönyvi számmal kell az időbeli elhatárolást visszakönyvelni? Az ezzel kapcsolatos összes könyvelési tételt szeretnénk megtudni.
Részlet a válaszából: […] A térítés nélkül kapott eszközök bekerülési értéke az Áhsz. 15. §-ának (4) bekezdése alapján az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. Az Szt. 45. §-a (1) bekezdésének c) pontja és az Áhsz. 25. §-ának (10) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Adományként kapott vagyontárgyak

Kérdés: Önkormányzatunk egy magánszemélytől adományként kapott egy képzőművészeti alkotást (szobor, 15 millió forint értékben) és egy egyéb építményt (esőbeálló, 1,3 millió forint értékben). A műalkotás és az építmény az átadás napjától az önkormányzat vagyonát képezi. Hogyan kezeljük a két vagyontárgyat (nyilvántartásba vétel, értékcsökkenés, egyéb eredményszemléletű bevétel)?
Részlet a válaszából: […] A térítés nélkül kapott eszközök nyilvántartásba vételét a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet I. melléklet III. Fejezet Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások Növekedések rész A) Térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként kapott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Érmeautomata működtetése

Kérdés: Intézményünk egy vállalkozó által elhelyezett érmeautomatát működtet együttműködési megállapodás alapján az általunk üzemeltetett épületen belül. A vállalkozó nem fizet részünkre bérleti díjat, azonban az automata pénzforgalmi bevétele után 20%-os ellentételezést utal számla ellenében. A pénzügyi elszámolás ez esetben milyen módon történik? Milyen ERA-kódot használhatunk a számla kiállításakor, illetve egyéb pénzbevételként hova lehet elkönyvelni? Ez szolgáltatás vagy valami más kategóriába tartozó pénzügylet? A vállalkozó ezt jutalékfizetésként értelmezi, azonban nem vagyunk biztosak abban, hogy ez költségvetési szervként helytálló.
Részlet a válaszából: […] Az Art. 2. §-a szerint az adóhatóság eljárásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti.Az Áfa-tv. 2. §-ának a) pontja, az 5., 6. és 13. §-ai együttes értelmezése alapján egyértelmű, hogy intézményük a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Elévült kötelezettség

Kérdés: Önkormányzatunk jelenleg is nyilvántart egy 2013. évi szállítói kötelezettséget. A szállítói partner egyik évben sem küldött fizetési felszólítást és egyenlegközlőt sem. Elévülésre hivatkozva kivezethetjük-e a könyveinkből a tartozásunkat? Milyen dokumentumok szükségesek ehhez?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. általános rendelkezése szerint a követelések öt év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. Az elévülést kizáró megállapodás semmis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Magánszemély által felajánlott pénzadomány

Kérdés: Magánszemély pénzadományt ajánlott fel az önkormányzat részére hangszer vásárlásához. Milyen adóvonzata van a felajánlásnak adományozó és adományozott tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Adományozásról csak akkor beszélhetünk, ha a támogatás önzetlen, mindenfajta ellenszolgáltatástól mentes, a támogatásnak nem lehet célja és eredménye, hogy a támogató ellenszolgáltatásban részesüljön. Ha van ellenszolgáltatás, akkor annak jellegétől függően kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Ingatlancsere elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat és saját tulajdonú kft.-je ingatlant cserél. A két ingatlan nettó értéke azonos, az önkormányzat ingatlanértékesítése egyenes áfás, a kft. ingatlanértékesítése azonban fordított adós. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat 12 700 000 forintot számláz a kft. részére, a kft. viszont 10 000 000 forintot számláz, mert a 2 700 000 forint áfát az önkormányzatnak a NAV felé kell fizetnie, nem a kft.-nek. Az önkormányzatnál és a kft.-nél hogyan tudjuk elszámolni a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] A csere eszközök kölcsönös adásvételét jelenti, a két fél mindegyike eladja saját eszközét, és megveszi a másikét. A cserére emiatt az adásvétel szabályait kell alkalmazni. A csere feltételezi az elcserélendő eszközök értékazonosságát, tehát ahhoz a kiinduló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.
1
2
3
8