Működési célú támogatás elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat közvetlen az Uniótól, illetve társintézménytől kap működési célú támogatást. A 38/2013. Korm. rend. H) 1. c) pontja alapján a támogatási szerződés szerinti teljes támogatást előírjuk követelésként (T09652 - K0041) a szerződés kelte szerinti MNB-árfolyamon. A támogatás jóváírásakor a T33 - K36791-et könyveljük a beérkezéskori MNB-árfolyamon. A tárgyévi teljesült kiadással megegyező rész kerül előírásra a tárgyévi bevételre B65 rovatra, illetve levételre a 36791-ről.
1. Szükséges-e előírni a szerződés szerinti teljes összeget követelésként?
2. A tárgyévben nem teljesült bevétel részét szükséges-e elhatárolni?
3. Kell-e értékelni a követelésként felvitt összeget?
4. Fenti kérdésekkel kapcsolatban milyen könyvelési lépések szükségesek?
Részlet a válaszából: […] A követelés előírása a támogatásról szóló értesítés alapján történik, az abban szereplő összegben.Működési célú támogatás esetén az Áhsz. 14. §-ának (12) bekezdése szerint passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a költségek (a ráfordítások)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Az önkormányzat 2021. évben tagi kölcsönt folyósított szociális szövetkezet részére, a kölcsönt megkapó szövetkezet egyik alapító tagja a kölcsönt adó önkormányzat. A tagikölcsön-szerződést határozott időre kötötték, de a szövetkezet nem tudott eleget tenni visszafizetési kötelezettségének határidőben, sem később. A tagi kölcsön esetleges megtérítése a szövetkezet felszámolásához is vezethetne. Megteheti-e az adott önkormányzat, hogy tekintve szövetkezeti tagságára, valamint a szövetkezet további működésének ellehetetlenítésére a kölcsön törlesztésével, a tagi kölcsön visszafizetéséről részben vagy egészében lemond? Ha igen, milyen eljárással tudja ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön elengedését írásba kell foglalni, és az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének l) pontja alapján a szövetkezetnek az egyéb bevételek között kell elszámolnia. Az önkormányzatnál a követelés elengedését a 38/2013. NGM rendelet XIII. Fejezet Egyéb gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Költségvetési intézmény feladatainak átcsoportosítása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézményünk jelenleg szociális és egészségügyi feladatokat lát el. A fenntartó önkormányzat az Áht. 11/A. §-a alapján 2024. január 1-jétől a városüzemeltetési kft. feladatait 15 fő alkalmazottal együtt az intézményhez csoportosította át. A 11/B. § (1) bekezdése szerint "A társaság legkésőbb a fel-adat átvételének időpontját megelőzően átutalja valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az átvevő költségvetési szerv fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az átvevő költségvetési szerv részére". Hogyan könyveljük ezeket a gazdasági eseményeket, illetve a megszűnt kft. 2023. 12. 31-én fennálló követeléseit és kötelezettségeit hogyan, illetve milyen könyvelési tételekkel vegyük nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 11/C. §-ának (1) bekezdése alapján a feladat átvételének időpontjában a társaság valamennyi jogának és kötelezettségének jogutódja az átvevő költségvetési szerv, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével. Az elszámolásra az Áhsz. térítés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Horgászjegy, valamint útépítési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk mint állami tulajdonban lévő tó haszonbérlője, horgászjegyet árusít. Ennek bevételét a B355 vagy a B402 rovaton szükséges nyilvántartanunk? Külterületi útépítéshez beszedett útépítési hozzájárulást (nem érdekeltségi hozzájárulás) melyik bevételi rovaton számolhatjuk el?
Részlet a válaszából: […] A horgászjegy árusítása szolgáltatásnak minősül, így azt a B402. Szolgáltatások ellenértéke rovaton javasoljuk elszámolni.Az útépítési hozzájárulást az Étv. 28. §-a szabályozza. A hozzájárulás az önkormányzati beruházás eredményeként az érintett ingatlanok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Vevő által utalt túlfizetés visszautalása

Kérdés: Vevői számla esetében, ha a vevő X Ft-tal többet fizet meg (átutalással), és a későbbi számláinál a túlfizetésének az összegével nem kompenzál, mely összeghatárig lehet működési bevételként elszámolni a túlfizetés összegét, illetve a megfizetés összegétől számítva hány nap alatt kell visszautalnunk a vevői számla különbözetét?
Részlet a válaszából: […] A vevő által fizetett túlfizetés a vevőnek visszajár. Vagy a vevőnek kell a következő havi fizetéseit csökkenteni, vagy a túlfizetést Önöknek kell visszautalni a vevő részére. A polgári jogi jogviszonyokban a visszafizetésnek nincs törvényi határideje, erre vonatkozóan a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Kollégiumi szobák nyári hasznosítása

Kérdés: Közoktatási intézmény vagyunk, és a kollégiumi szobáinkat, ahol többnyire diákok tartózkodnak (az iskola tanulói, alaptevékenységhez kapcsolódóan), egyéb árbevétel érdekében biztosítani szeretnénk – alkalomszerűen nyáron – szálláshelyet felnőtteknek és gyermeknek vegyesen, nem az alaptevékenységgel kapcsolatosan. Kell-e minősítéssel rendelkezni a kereskedelmi szálláshelyek működtetése céljából? Szükséges-e ilyen esetben engedély kérése kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra? Milyen áfavonzata van ennek a szolgáltatásnak? Kell-e idegenforgalmi adót, turisztikai hozzájárulási adót fizetni? Tanulmányi kiránduló csoport esetében 18 éven és azon aluli, illetve felüli diákok esetében milyen adóvonzat terhel minket? Kell-e bármely tevékenység miatt csatlakoznia a fenntartónak/köznevelési intézménynek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK)? Amennyiben igen, mely tevékenységek miatt?
Részlet a válaszából: […] A közoktatási intézmény nyári szálláshely-szolgáltatása az Áht. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint vállalkozási tevékenység, vagyis haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Éven túli kötelezettségvállalás

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat vállalhat-e éven túli kötelezettséget (telefonvásárlás részletre 2 éves futamidőre), ha támogatásokból fedezi a működését, és saját bevétele nincs? Támogatásait költségvetési évre lebontva kapja. Amennyiben lehet a készüléket részletre vásárolni, hogyan szerepeltetjük a könyveinkben, mikor kerül bevételezésre az eszköz? A készülék teljes értékét az idei évi szabad előirányzat nem fedezi.
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 46. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzatok kiadási előirányzatai terhére a költségvetési év december 31-ét követően esedékes határozott és határozatlan idejű, vagy a helyi önkormányzati költségvetési szerv kiadási előirányzatai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Göngyölegek elszámolása

Kérdés: Költségvetési intézményként, a részünkre kiszámlázott raklapok visszaszolgáltatásáról nekünk kellene számlát kiállítanunk az eladó felé. A NAV online adatszolgáltatás miatt valóban ez a helyes eljárás jelenleg a göngyölegek tekintetében? Költségvetési intézményként (oktatás igazgatása fő tevékenységgel) jogosultak vagyunk-e ilyen számlát kiállítani, és ha igen, ezt B401 készletértékesítés rovaton számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének e) pontja értelmében az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó visszáru, valamint az értékesített és később visszavett betétdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Bérbeadás számlázása

Kérdés: Kórház által létrehozott közhasznú alapítvány orvostechnikai eszközöket szerez be (célja szerint), majd bérbe adja azokat a betegellátás színvonalának emelését segítendő kórházi betegellátó osztályokra. Az eszközöket a kórház idegen eszközként tartja nyilván. A bérbeadás önköltségi áron történik, az alapítványnak eredménye ezen nem képződhet. A bérleti szerződés végén az eszközöket a kórház részére az alapítvány térítésmentesen átadja. Az alapítvány bevételét – újabb orvostechnikai eszközök beszerzésére – a kórház részére bérbe adott eszközök bérleti díjain túl adománygyűjtésekből, az szja 1%-ából éri el. Ezen eljárásrend a jelenlegi jogszabályi környezetnek megfelel-e, az alapítvány által kiállított bérletidíj-számla befogadható-e az alapító kórház részéről?
Részlet a válaszából: […] A civil szervezetek esetében meg kell különböztetni és elkülönítetten kell könyvelni az alapfeladatok és a vállalkozási feladatok bevételeit és ráfordításait. Alapfeladat a létesítő okiratban meghatározott tevékenységek végzése. Alapfeladathoz tartozó bevételek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

A helyi iparűzési adó csökkentése

Kérdés: A 2021. évi helyi iparűzési adó csökkentéséhez kapcsolódó átmeneti támogatást fel kell tüntetni a 2129 jelű társaságiadó-bevallás 02-AKTAM lapján? Hogyan kell a vállalkozónak a számviteli nyilvántartásokban elszámolnia az említett átmeneti támogatás összegét?
Részlet a válaszából: […] 2022. január 1-jével kiegészültek a Htv. rendelkezései a kis- és középvállalkozások által 2022. évben fizetendő helyi iparűzési adó mértékének csökkentésére vonatkozó szabályokkal. A kiegészítéssel a 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet szabályai kerültek átültetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
1
2
3
8