132 cikk rendezése:
121. cikk / 132 Adatszolgáltatás az iskolakezdési támogatásról
Kérdés: Dolgozóinknak iskolakezdési támogatás címén utalvány formájában nyújtottunk a tanévkezdéshez támogatást, fejenként 10 ezer forint értékben. Milyen nyomtatványon és milyen határidőre kell teljesítenünk adatszolgáltatási kötelezettségünket az adóhatóság felé?
122. cikk / 132 Követelések nyilvántartásból való kivezetése, törlése
Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézményként működünk. Saját bevételeinknél meglévő követeléseket milyen módon és milyen jogszabályok alapján lehet nyilvántartásunkból kivezetni? A követeléseink bérleti díjból, földbérletből, szakipari szolgáltatásból, közkutak vízdíjából, temetkezési szolgáltatásból állnak. Mi tekintendő elévült követelésnek, és változtat-e az elévülés tényén az, hogy az utóbbi években is felszólítottunk az érintettek közül néhányat tartozásának megfizetésére?
123. cikk / 132 Munkába járás költségeinek elszámolása
Kérdés: Egyik – részben önállóan gazdálkodó – intézményünk dolgozója a napi munkába járáshoz (vidékről jár be) a VOLÁN-buszbérlet árát (a teljes vételár 80 százalékát) költségtérítésként kívánja igénybe venni a bérlet leadása nélkül, hivatkozva az 1998/111. APEH iránymutatásra. A költségtérítés milyen adó- és járulékterhet jelent a dolgozónak és a munkáltatónak?
124. cikk / 132 Iskolakezdési támogatás
Kérdés: Egyetemünk jóléti és szociális alapja az idén is szeretné iskolakezdési támogatással a dolgozók tanévkezdésterheit enyhíteni. Igaz-e, hogy ebben az évben már mindkét szülő kaphat adómentesen 10-10 ezer forintot ezen a jogcímen? Az élettársnak adható-e támogatás a saját háztartásában nevelt, de nem vér szerinti gyermekére tekintettel? Van-e valamilyen jövedelmi korlát, vagy a támogatást bárki megkaphatja? Tavaly problémát okozott a számlák leadásának határideje. Van-e valamilyen változás ebben az évben? A kifizetett támogatásokról milyen adatszolgáltatást kell teljesíteni az adóhatóság felé?
125. cikk / 132 Súlyos fogyatékosság adókedvezménye
Kérdés: Dolgozónk évek óta súlyosan beteg, de eddig még nem érvényesített erre tekintettel adókedvezményt. Milyen feltételekkel érvényesítheti, és megteheti-e ezt visszamenőleg?
126. cikk / 132 Behajthatatlanná vált egyéb követelés leírása
Kérdés: Irodánk év végi beszámolójának (01 űrlap) mérlegjelentésében szereplő egyéb követelések (B/II./32.) sor egyrészt az iroda tevékenységéből adódó, másrészt a volt munkavállalókkal kapcsolatos peres ügyek lezárása után meghozott, jogerős bírósági ítéletekből eredő, részünkre megítélt és meg nem fizetett perköltségek, kártérítések összegét tartalmazza. Ezek esetenként 1500-10 000 forint körüliek, de előfordult már 1 000 000 forintos tétel is.Az analitikus nyilvántartás számítógépes programmal, adósonként (főként magánszemélyek) történik. Nagy részük felszólításaink ellenére sem fizeti meg a tartozását, ami több éven keresztül halmozódik és szerepel mérlegtételenként. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretnénk megtudni:1. A mérlegben történő beállításhoz a bíróság által megítélt perköltséget el kell-e ismertetni az adóssal? 2. Ha a jogerős bírói ítélet ellenére is el kellene ismertetni, amit nem tudok végrehajtani, mert a legtöbb adós magánszemély, aki a levelet át sem veszi, akkor be lehet-e állítani követelésként?3. Jogi iránymutatás alapján a követelés érvényesíthető végrehajtással, de ha így sem térül meg, a végrehajtás összegével csak tovább növelem a költségeket (a 2000 forintos perköltség végrehajtása akár 20 000 forint is lehet). Ebben az esetben milyen összeghatártól lehet ezt az utat választani?4. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján milyen leírási vagy kivezetési lehetősége, illetve elévülése van a több éve húzódó, behajthatatlan, ilyen jellegű tartozásoknak?
127. cikk / 132 Közcélú adomány igazolása
Kérdés: Iskolánk egyik régi tanulója alapítvány létrehozására egy nagyobb összeget adományozott. Az alapítvány két éve működik, célja a hátrányos anyagi körülmények között élő diákok támogatása. Az alapítványt közhasznú szervezetként jegyezte be a bíróság. Ebben az évben jelentkezett egy másik régi tanulónk, aki szívesen támogatná az alapítványt. Kiadhatunk-e adókedvezményre jogosító igazolást az adományozott összegről?
128. cikk / 132 Költségvetési szervek természetbeni juttatásai és a reprezentáció
Kérdés: Hogyan kell kezelni a polgármesteri hivatalok és költségvetési intézmények természetbeni juttatásait és reprezentációs kiadásait? Hogyan történik ezek adóztatása és nyilvántartása?
129. cikk / 132 Munkába járás gépkocsival a bérlet árának megtérítése mellett
Kérdés: Több dolgozónk olyan környékbeli településről jár be munkahelyére, ahonnan tömegközlekedési eszközzel nem lehet eljutni a városba. Alkalmazásuk feltétele volt ezért a saját gépjármű használata. Folyamatos munkarendben dolgoznak, közlekedésüket azonban nem tudják összehangolni. A munkába járás jelentős többletköltséggel jár, amely az Szja-tv. szerinti 3 Ft/km megfizetésével nem térül meg számukra. A munkáltató fizetheti-e a tömegközlekedési eszközre megállapított térítést (80 vagy 86 százalék) a bérletjegy leadása nélkül?
130. cikk / 132 Munkába járás költségeinek elszámolása
Kérdés: Egyik dolgozónk nagyobb távolságról jár be dolgozni gépkocsival. Hivatalosan 3 Ft/km fizethető neki, de ez nagyon kevés a távolság alapján. A jegyző ezenfelüli összeg kifizetését (ami adóköteles lenne a dolgozónak) nem engedélyezi. A dolgozó számlát tudna "szerezni" bérlet nélkül, mivel mindenképpen kocsival jár be. Csak számla elfogadható-e a hivatalos bérlet értékéről a pénztári kifizetéshez?
