Munkavállalónak ki nem adott Erzsébet-utalvány elszámolása

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk házipénztárba bevételezte a fel nem használt, dolgozó részére ki nem adott Erzsébet-utalványt. Kérem a könyvelésével kapcsolatos segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...ki nem adott Erzsébet-utalvány beszerzési kiadását ebben az esetben az átfutó kiadások között kell kimutatni, mivel a személyi juttatások között kizárólag olyan utalványok számolhatók el, melyeket a dolgozók átvettek.A pénztárban lévő utalványokat egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Erzsébet-utalvány utáni közterhek

Kérdés: Intézményünk a 2012. decemberre járó Erzsébet-utalványokat 2013. január elején osztotta ki a munkatársaknak. Helyesen gondoljuk-e, hogy a kiosztott utalványok után még a 2012. évi szabályoknak megfelelően kellett a közterheket megfizetni, és így kellett volna bevallani is? A 08-as bevallásba azonban nem lehetett 10 százalékos ehót beírni. Esetleg egy másik sorban kellett volna feltüntetnünk a 10 százalékos eho összegét?
Részlet a válaszából: […] ...decemberre járó, de utólag kiosztott Erzsébet-utalványok esetében a juttatás időpontja 2013. január hónap. Ezért a juttatás után a 2013. január 1-jétől hatályos szabályok szerint kell a személyi jövedelem­adót és az egészségügyi hozzájárulást (eho) is megfizetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Erzsébet-utalvány nyilvántartása

Kérdés: Hogyan célszerű nyilvántartani az Erzsébet-utalványt? Eddig mi a szigorú számadású nyomtatványok között vezettük a saját dolgozóinknak. Bevezetésre kerül azonban, hogy a segélyeket is ebben a formában fizetjük ki, ezeket az utalványokat hogyan kell nyilvántartani, elég-e egy átvételi lista, vagy ezeket is be kell venni a szigorú számadású nyomtatványok közé?
Részlet a válaszából: […] ...szociális segély esetében az ellátás összegéből ötezer forintot természetben, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában kell nyújtani.Az Erzsébet-utalvány nyilvántartására és átadására ugyanazok a szabályok vonatkoznak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.

Melegétkeztetés mint béren kívüli juttatás

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének ba) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi (üzemi) étkezés. Jogosult-e a polgármesteri hivatal – mint munkáltató – (amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, de konyhát nem üzemeltet) dolgozója ilyen jogcímen étkezési szolgáltatást igénybe venni olyan konyhától, amely önkormányzati fenntartású, de nem közvetlenül a polgármesteri hivatalhoz tartozik (tehát a konyhai szolgáltatást nyújtó intézmény nincs feltüntetve a polgármesteri hivatal alapító okiratában telephelyként), a polgármesteri hivatal ugyanakkor székhelyén/telephelyén tud(na) étkezőhelyet biztosítani (kiszállítással), továbbá a konyha nemcsak a saját dolgozóit szolgálja ki, hanem akár külső vendégeket is? Konkrétan: a polgármesteri hivatal dolgozói szeretnék igénybe venni az önkormányzat által fenntartott iskola/városi kincstár konyhája által nyújtott étkezési szolgáltatást a polgármesteri hivatal étkezdéjében (kiszállítással) béren kívüli, kedvezményes adózású juttatásként maximum havi 12 500 Ft értékben. (A konyhát üzemeltető iskola/városi kincstár önállóan működő, illetve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.) Van-e erre lehetőség a vonatkozó jogszabályi keretek között, ha igen, milyen feltételekkel (nyilvántartás, elszámolás stb.)? Ha nem, akkor melegétkezés tekintetében kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként csak az Erzsébet-utalvány, illetve a SZÉP kártya adható 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] ...melegítőkonyha étkeztetését igénybe véve.A hivatal telephelyén biztosított melegétkeztetés melletthavonta az 5000 Ft értékű Erzsébet-utalvány és a 12 500 Ft/hó (150 000Ft/év) értékű SZÉP kártya juttatást is biztosíthatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.
1
2