A követelések behajthatatlanná minősítése

Kérdés: Milyen körre kell értelmezni az Szt-vhr. 5. §-ának 3/c pontja szerinti behajthatatlan követeléssé minősítés feltételeit:- csak a kis összegű követelések tekintetében (amelyeket nem lehet érvényesíteni...),- vagy valamennyi követelés tekintetében, amelyekre igaz az Szt-vhr. 5. §-ának 3/c pontja?A fent hivatkozott bekezdés kis összegű követelések behajthatatlanná minősítésére nézve sorol fel lehetőségeket, és nem az összes követelésre nézve. A Költségvetési Levelek 14. számában megjelent 355. válaszban írtakat én úgy értelmezem, hogy a vonatkozó jogszabályi bekezdésre hivatkozva minden követelésre (nem csak a kis összegűre) vonatkozóan mond lehetőséget, melynek alapján behajthatatlanná lehet minősíteni egy követelést.Jól értelmezem-e az említett bekezdést, mely "...a kis összegű követelések tekintetében..." mond szabályt a behajthatatlanná minősítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi,b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

Téves számlára teljesített befizetés rendezése

Kérdés: Társaságunk az önkormányzat javára fizetendő iparűzési adó 2002. december 20-ig teljesítendő előlegkiegészítését tévedésből az állami adóhatóság általános forgalmi adó számlájára fizette be, banki átutalással. Miképpen juthatunk hozzá a tévesen teljesített befizetés összegéhez?
Részlet a válaszából: […] ...azt saját döntése alapján nem vezetheti át az adózó más adónemekben fennálló kötelezettségeire. Kivételt jelent, amikor az adózó felszámolási eljárás alá kerül. Ebben az esetben az adóhatóság feladatává teszi az Art., hogy amennyiben az adózónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 1.
1
…
5
6