Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

24 találat a megadott eljárási szabályok tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Képviselő bejelentése

Kérdés: Társaságunk megalakulásakor a cégbejegyzést intéző ügyvéd a cégbírósághoz bejelentette a társaság képviselőjének nevét. Az Art. rendelkezései szerint azokat az adatokat, amelyeket a cégbírósághoz bejelentenek, már nem kell az adóhatósághoz is bejelenteni, mégis az adóhivatali változásbejelentő lapon szerepel a képviselő bejelentése is. Lehet, hogy ez csak a megalakuláskor igaz, és később már az adóhivatalhoz is bejelentést kell tenni?
Részlet a válaszból: […]adatot, amely rendelkezésére áll - és természetesen, amelyet az Art. alapján az adóhatóságnak be kell jelenteni - az erre a célra kialakított számítástechnikai rendszeren keresztül közölni kell az állami adóhatósággal. (Ugyanez a kötelezettség terheli a körzetközponti jegyzőt is az egyéni vállalkozók vonatkozásában.) Tekintettel arra, hogy a cégbejegyzési kérelemben a cég képviselőjének bejelentése (neve, anyja neve, lakóhelye, jogviszony kelte stb.) szerepel, így ezeket az adatokat már nem kell az állami adóhatósághoz külön bejelenteni. Hogy a 08T201 számú adatlapon mégis szerepel a képviselő bejelentése, ennek az az oka, hogy a 2007. évi CXXVI. törvény 176. §-ának (1) bekezdése 2008. január 1-jei hatállyal módosította az Art. 16. § (3) bekezdésének c) pontját. A képviselővel kapcsolatban az állami adóhatósághoz be kell jelenteni, annak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2204
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Bankszámla megszüntetésének bejelentése

Kérdés: A bankszámla megnyitásával és megszüntetésével kapcsolatos szabályok állandóan változnak. Be kell-e jelenteni a bankszámla nyitását, megszüntetését az adóhatósághoz és - mivel a cégnyilvántartás is tartalmazza azt - a cégbírósághoz is?
Részlet a válaszból: […]adózónak nem kell külön bejelentenie pénzforgalmi bankszámláját, azt elegendő feltüntetnie költségvetési támogatás kiutalása iránti kérelmében (bevallásában). Az adózó bejelentési kötelezettségének megszüntetésével az adóhatóság a számlaszámokat a hitelintézetek adatszolgáltatása alapján veszi nyilvántartásba. Az Art. 3. számú mellékletének D/I. 5. pontja kimondja, hogy a pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet - a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével - a bankszámla megnyitását és megszüntetését annak időpontját követő hó 15. napjáig a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével közli az állami adóhatósággal. A cégnyilvántartásról szóló 2006. évi V. törvény 24. §-a kimondja, hogy a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét és székhelyét. A törvény rendelkezik arról is, hogy a pénzforgalmi számlára vonatkozó adatot a számlát vezető pénzügyi intézmény elektronikus adattovábbítás útján köteles bejelenteni a cégbíróságon, a számla megnyitását követő nyolc napon belül. Ez a rendelkezés irányadó a pénzforgalmi számla megszűnése esetén is. A bejelentés nem esik illeték-, illetve közzétételi költségtérítés-fizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2203
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Kapcsolt vállalkozások adóhatósági bejelentése

Kérdés: Az önkormányzatnak be kell-e jelentenie az Art. 23. § (4) bekezdés b) pontja szerint az állami adóhatóságnak a kapcsolt vállalkozásait (önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozásait)? Amennyiben igen, ezen túlmenően van-e az ún. szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettsége?
Részlet a válaszból: […]illetve a leányvállalatok között, feltéve hogy az önkormányzat tulajdonában lévő tulajdoni hányad legalább 50% + 1 szavazati jogot jelent. Ebben az esetben a létrejött első szerződéses kapcsolatot követő 15 napon belül az APEH-hez bejelentési kötelezettsége van az önkormányzatnak a kapcsolt vállalkozás adatait illetően. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség alanyait a Tao-tv. tételesen felsorolja. A 18. § (5) bekezdés szerint a nyilvántartási kötelezettség a társasági adó alanyai közül a gazdasági társaságot, az egyesülést, az európai részvénytársaságot, a szövetkezetet, az európai szövetkezetet és a külföldi vállalkozót terheli. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet pedig a nyilvántartás készítésének szabályait tartalmazza. A nyilvántartás célja,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2191

4. találat: Áfabejelentési lap

Kérdés: Az új Áfa-tv. több esetben bejelentési kötelezettséget ír elő az adózóknak. A bejelentéseket az adóévet megelőzően kell megtenni, de a törvény csak január 1-jén lép hatályba. Lesz-e külön adatlap a bejelentésre? A korábbiakban egy új bejelentés megtételekor az adóhatóság a bejelentési határidőt meghosszabbította. Lehet, hogy ez most is megtörténik?
Részlet a válaszból: […]bejelentésére 2007. december 31-éig az alábbi adatlapok szolgálnak: Egyéni vállalkozók, továbbá az áfa hatálya alá tartozó vagy adószám kiváltására kötelezett magánszemélyek részére a 08TAFA-E jelzésű ÁFA-NYILATKOZAT. Jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb társaságok és szervezetek, külföldi vállalkozások, valamint tulajdonostársak közössége részére a 08TAFA-T jelzésű ÁFA-NYILATKOZAT. Ezeken az adatlapokon kell nyilatkozniuk az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól - a 07T103 számú, illetve a 07T203 számú adatlapokon - 2007. december 20-áig kijelentkező adózóknak is a 2008. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozó áfaválasztásukról. Az új adatlapok kizárólag az APEH internetes honlapján érhetők el (www.apeh.hu). Az adatlapok elérési útvonala a következő: Letöltések - Nyomtatványkitöltő programok - Adatbejelentők, adatmódosítók. A 2007. december 31-éig terjedő időszakra vonatkozó áfanyilatkozatok bejelentésére továbbra is a 2007. évre közzétett adat- és változásbejelentő adatlapok szolgálnak. A hivatkozott adatlapokon nemcsak az áfafizetési kötelezettség megállapítási módjáról lehet nyilatkozni, hanem a közösségi adószám igényléséről, illetve megszüntetéséről, valamint az Áfa-tv. 80. § (2) bekezdés b) pontja alapján arról, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1894
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Végrehajtó szolgálat

Kérdés: A végrehajtás foganatosításának új hatásköri szabályait a Ket. 173. §-ának (3) bekezdése 2008. január 1-jén lépteti hatályba, a Ket. 174. § (1) bekezdésének a) pontja pedig felhatalmazást ad a kormány részére a végrehajtó szolgálatok jogállásával, szervezetével, feladatkörével és költségvetési gazdálkodásával kapcsolatos szabályok megalkotására. A végrehajtó szolgálatok valóban megkezdik működésüket 2008. január 1-jén?
Részlet a válaszból: […]módosítja a Ket. 173. §-ának (3) bekezdését. Az új bekezdés szerint: "A 131. § (1) bekezdése, és a 146. § (1) bekezdése hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik." Ezzel a módosítással a végrehajtó szolgálatok felállításáról szóló rendelkezést gyakorlatilag határozatlan időre elhalasztották. A törvényhez fűzött indokolás
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1892
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Lezárt időszak bírságolása

Kérdés: 2007-ben átfogó adóellenőrzést tartott az adóhivatal. Mindent rendben találtak, július 25-én jogerőre emelkedett a kiadott elsőfokú határozat. Szeptemberben kaptunk egy újabb határozatot, amely a 2006. évi társaságiadó-előleg feltöltésének elmulasztása miatt mulasztási bírságot állapított meg. A december 20-ai feltöltés helyett valóban csak márciusban fizettünk, de ismereteim szerint a lezárt időszakot ismételten nem lehet ellenőrizni, ezért szerintem jogtalan az "elfelejtett" bírság kiszabása.
Részlet a válaszból: […]adózó által elkövetett hibát, azt már megállapítani nem lehet. Jelen esetben csupán néhány hónap telt el az ellenőrzés lezárása óta, tehát az ismételt ellenőrzés tilalma itt nem érvényesül. Jelen esetben azonban nem is erről van szó! A bevallás utólagos vizsgálata során az adóhatóság azt vizsgálja, hogy az adózó által bevallott kötelezettség megegyezik-e a jogszabályban előírt kötelezettségekkel. Ha hiányosságot állapít meg, akkor a bevalláshoz képest adókülönbözetet tár fel. A feltöltési kötelezettség elmulasztásakor az adóhatóság nem a bevallásban szereplő adó összegét vitatja, hanem azt vizsgálja, hogy az adózó a jogszabályban meghatározott határidőre (december 20.) befizette-e a bevallásban megjelölt összeget. Ha akár csak egy napot késik az adózó,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1886

7. találat: Bevallás másolata

Kérdés: Kölcsön igénylése során a pénzintézet a benyújtott bevallásaink másolatait is kéri. Sajnos nem elegendő, ha lemásoljuk a korábban papíralapon benyújtott beadványokat, az APEH által hitelesített bevallásokat kérnek. Köteles-e az adóhatóság a másolatok kiadására?
Részlet a válaszból: […]hogy az az adott hitelkérelemhez megfelelő alátámasztással szolgáljon. Az adóhatóságtól bármilyen benyújtott bevallás hiteles másolata megkérhető az Art. 12. § (1) bekezdésének második mondata alapján. Ha a kérelmet nem az adózó nyújtja be, akkor a kérelem benyújtásakor csatolni kell az Art. 7. §-a szerinti meghatalmazást, vagy igazolni kell a törvényes képviseleti jogosultságot. A másolat iránti kérelem az adóhatóság internetes honlapjáról letölthető adatlap segítségével is elkészíthető, de a kérelem során nincs formakényszer. A kérelemnek tartalmaznia kell az adózó nevét, székhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, képviselőjének nevét, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1852
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Levelezési cím bejelentése

Kérdés: Társaságunk levelezési címe megváltozott. A változást a cégbíróságnak vagy az adóhatóságnak kell-e bejelenteni? Semmilyen nyomtatványon nem találtunk erre vonatkozó utalást.
Részlet a válaszból: […]a szerzést követő 30 napon - belül közvetlenül vagy postai úton kell az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz eljuttatni. Ennek elmulasztása mulasztási bírság kiszabását vonja maga után. A levelezési cím bejelentésére az Art. nem tartalmaz rendelkezést - csupán a magánszemélyek esetében -, ezért azt a bejelentkezéskor sem kell az adóhatóságnak megtenni. Bár ennek ellenére, az adózó és az adóhatóság könnyebb kapcsolattartása érdekében a 2006-ban hatályos (06201, 06201T), illetve az azt megelőző években alkalmazott bejelentőlapok lehetőséget adtak a levelezési cím bejelentésére, 2007. január 1-jétől a bejelentő-, illetve a változásbejelentő lapról is törölték ezeket a sorokat. A változtatás az adószám-felfüggesztés intézményének bevezetésével kapott jelentőséget. Jelenleg ugyanis az adózó csak a bejelentett székhelyére kaphatja meg az adóhatóság hivatalos küldeményeit. Az Art. 24/A. §-ának (1) bekezdése az adószám[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. július 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1767
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Ismételt ellenőrzés kezdeményezése

Kérdés: Az adóhatóság 2003-2004. évet átfogó ellenőrzéssel lezárta. A határozat jelentős megállapítást nem tett, 2006. október 14-én jogerőre emelkedett. Ezt követően folyószámla-egyeztetés alapján feltártuk, hogy személyi jövedelemadóban a 2002-es évről visszaigényelhető összeget 2003-ban kötelezettségként bevallottuk, és be is fizettük. Hogyan tudjuk ezt követően helyrehozni a tévedést, az ellenőrzés miatt ugyanis önellenőrzésre már nincs lehetőség?
Részlet a válaszból: […]ellenőrzéssel lezárt időszakot az adóhatóság ismételten ellenőrizze. Az ismételt ellenőrzésre akkor kerülhet sor, ha az adózó által feltárt új tény (jelen esetben a korábbi tévedés) tisztázása a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné. A hiba feltárása után célszerű kidolgozni a korrekció eredményét, és ezt csatolni az ismételt ellenőrzést kérő, az illetékes elsőfokú adóhatósághoz megküldött kérelemhez. Ha a korábbi ellenőrzést követően hozott határozat nem első fokon emelkedett jogerőre, akkor a kérelmet a másodfokú adóhatóság részére kell megküldeni. Az adóhatóság a kérelem vizsgálata után végzéssel dönt arról, hogy a beadványban foglaltak alapján elrendelhető-e az ismételt ellenőrzés. Az ismételt ellenőrzést az elsőfokú adóhatóság folytatja le. Felhívjuk a figyelmet, hogy az ismételt ellenőrzésre nem kerülhet sor, ha a korábbi ellenőrzés eredményeként hozott határozatot a bíróság felülvizsgálta! Ismételt ellenőrzést az adózók szinte kivétel nélkül akkor kezdeményeznek, amikor a korábbi határozathoz képest kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek az új eljárás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. július 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1766

10. találat: Ellenőrzési határidő

Kérdés: Az adóhatóság az áfabevallás benyújtása után ellenőrzést indított. A megbízólevélen "egyes adókötelezettségek vizsgálata" jogcím szerepelt. Közel két hónap elteltével lezárták a vizsgálatot, és a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést kezdtek, ugyanarra a bevallásra vonatkozóan. Jogszerű ez az eljárás? Nem vonatkozik erre az ismételt ellenőrzés tilalma?
Részlet a válaszból: […]Art. 87. § (1) bekezdésének c) pontja alapján. Erre az ellenőrzésre 30 napja van az adóhatóságnak, melyet szükség esetén végzéssel meghosszabbíthat. Jelen esetben nem derül ki a levélből, hogy történt-e határidő-hosszabbítás. Ha nem, akkor az Art. 92. § (10) bekezdésének rendelkezésére kell figyelemmel lenni. E szerint az adóhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem folytathat. Amennyiben az egyes adókötelezettségek vizsgálata során - amikor az ellenőr azt vizsgálja, hogy az adott bevalláshoz kapcsolódóan rendelkezésre állnak-e számlák, bizonylatok - hiányosságot tárnak fel, vagy felmerül a gyanúja annak, hogy pl. a számlák nem fedik le a valós gazdasági tevékenységet, az adóhatóság a vizsgálatot befejezi, és új megbízólevelet kiállítva a bevallások utólagos ellenőrzésébe[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1724
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 24 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést