514 talált cikk a képviselő kifejezésre

Kérdés: Helyi nemzetiségi önkormányzat képviselője saját nyomtatóba szeretne patront vásárolni. Mivel a nemzetiségi önkormányzat nem rendelkezik saját nyomtatóval, így az önkormányzattal kapcsolatos feladatok ellátásához saját nyomtatót használnak. Az önkormányzat fogadhat-e be patron vásárlásáról szóló számlát úgy, hogy a tárgyieszköz-nyilvántartásában nem szerepel nyomtató?

Kérdés: A Lechner Tudásközpont által üzemeltetett E-ING-ből – elektronikus földhivatali rendszerből – a polgármesteri hivatal dolgozói, az önkormányzati feladatok ellátása kapcsán (pl.: adó- és értékbizonyítvány, hagyatéki ügyek, adóhatósági ügyek stb.) e-hiteles ügyleti tulajdonilap-másolatokat kérnek le. Az e-hiteles ügyleti tulajdonilap-másolatok egy része kapcsán a szolgálató számlát állít ki. A számlát a polgármesteri hivatal vagy az önkormányzat nevére szükséges kiállítania a szolgáltatónak?

Kérdés: A Gyvt. 94. §-ának (3) bekezdése meghatározza, hogy mikor köteles a települési önkormányzat bölcsődét üzemeltetni. A 15/1998. NM rendelet 34. §-a rendelkezik arról, hogy mit kell tenni abban az esetben, ha a települési önkormányzat nem biztosít bölcsődei ellátást.
34. §: Ha a települési önkormányzat nem biztosít bölcsődei ellátást – a Gyvt. 94. §-a (3a) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében –
a) minden év március 1-jéig a helyben szokásos módon felhívást tesz közzé arról, hogy a szülő vagy más törvényes képviselő április 15-éig jelezheti a települési önkormányzat felé a bölcsődei ellátás biztosítása iránti igényét, és
b) minden év március 31-éig megvizsgálja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adott év január 1-jei adatai alapján a település 3 év alatti lakosainak száma meghaladja-e a negyven főt.
HEFOP-pályázat keretében 2004. évben döntött a testületünk a bölcsőde bővítéséről, majd a kivitelezést 2006. évben megkezdtük. Ekkor a testület saját elhatározásból döntött a bölcsőde üzemeltetéséről, fejlesztéséről. A pályázati fenntartási kötelezettség 2024. december 31-ig tartott. A települési önkormányzatunk területén 10.000 főnél kevesebb lakos él, az éves születések száma 40–60 fő között van. Önkormányzatunk a pályázati fenntartási kötelezettség határidején túl is üzemelteti a bölcsődét, az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában (továbbiakban: SzMSz) a bölcsődei ellátás az önként vállalt feladatok között szerepel. A településen nem történik felmérés, mely igazolná, hogy legalább öt gyermek tekintetében igény jelentkezik a bölcsődei ellátásra.
Dönthet-e a testület úgy, hogy a bölcsődei ellátás továbbra is önként vállalt feladat legyen, vagy módosítanunk kell az SzMSz-t, és a kötelező feladataink között kell szerepeltetnünk?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete az SzMSz-ben a kötelezettségvállalás rendjét szabályozta. A 2026. évi költségvetési rendelettervezet szerint az önkormányzat költségvetésének 1,7 milliárd forint a főösszege.
Az SzMSz az alábbi szabályozást tartalmazza:
7. a költségvetésben meghatározott célokra maximum nettó 1.000.000 forintig történő kötelezettség vállalása,
8. a működés biztonsága érdekében – az éves tervben nem szereplő feladatok végrehajtása során – nettó 1.000.000 forint összegig történő kötelezettség vállalása,
10. megrendelések kiadása nettó 1.000.000 forint összegig.
Úgy gondoljuk, hogy indokolt és jogszerű a kontroll fenntartása az előre nem tervezett, rendkívüli feladatok esetében, külön összeghatár alkalmazásával. Azonban e szabályozás nem eredményezheti a költségvetési rendeletben jóváhagyott kiadási előirányzatok végrehajtásának indokolatlan korlátozását. Az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése rögzíti azt az alapelvet, miszerint kötelezettségvállalás kizárólag a jóváhagyott költségvetési rendeletben szereplő kiadási előirányzatok mértékéig történhet. Az Áht. 36. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni a szükséges fedezet rendelkezésre állásáról, míg az Áht. 37. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a kötelezettségvállalás érvényességének feltétele a pénzügyi ellenjegyzés. Amennyiben a 7., 10. pontban szabályozott kötelezettségvállalásra és megrendelésre vonatkozó korlátozás összege (1.000.000 Ft) nem változik, akkor minden 1.000.000 forintot meghaladó megrendelés kötelezettségvállalás esetében külön képviselő-testületi döntés szükséges, ami véleményünk szerint hatalmas terhet ró az önkormányzatra, és az adminisztrációs terheket is növeli. A képviselő-testület ekkora mértékű korlátozása jogszerű-e a kötelezettségvállalás, megrendelések tekintetében? Korlátozhatja-e a képviselő-testület az elfogadott, jóváhagyott költségvetési rendelet után a polgármester kötelezettségvállalását az önkormányzat tekintetében?

Kérdés: Hivatalunk jegyzője szülési szabadság és gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságát fogja tölteni (tervezetten a gyermek 2 éves koráig), vagyis tartósan akadályoztatottá válik. Van-e jogi akadálya annak, hogy a hivatalnál alkalmazásban álló aljegyző mellett határozott időre, helyettesítés céljából jegyzői vagy jegyzői referensi álláspályázatot hirdessünk meg? Amennyiben nincs mód jegyzői kinevezésre, és sikerül kineveznünk egy jegyzői referenst, aki feladatait tekintve jegyzői munkakört látna el, vajon rendelkezne-e munkáltatói jogkörrel, vagy ez esetben az aljegyző veszi át a hivatal vezetőjének teljes hatáskörét? Továbbá arra az esetre is kérnénk állásfoglalást, hogyan járjunk el akkor, ha az aljegyző nem vállalja a hosszú távú helyettesítést.

Kérdés:

Az önkormányzatok kiadási előirányzatai terhére a költségvetési év december 31-ét követően esedékes határozott és határozatlan idejű fizetési kötelezettség (több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) esetén
c) a december 31-éig esedékes fizetési kötelezettségeket tartalmazó kötelezettség a költségvetési év kiadási előirányzatai terhére,
d) a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségeket tartalmazó kötelezettség az esedékesség szerinti év vagy évek költségvetései terhére vállalható.
Önkormányzatunk februárban készít költségvetést, az ez alapján kötött 1 éves szerződések márciustól februárig szólnak, míg az alapműködéshez szükséges szerződések (pl. jogász, közbeszerzési tanácsadó stb.) decembertől novemberig szólnak. Év végével a városüzemeltetés rengeteg áthúzódó szerződést indít a tárgyév terhére (ezeket jellemzően január–februárig kell a vállalkozóknak elvégezniük, tehát biztosan december 31-ét követő lesz a fizetési esedékesség).
Az Ávr. fenti rendelkezéseit, hogyan lehet megvalósítani a gyakorlatban?
C) variáció: Mivel a tárgyévi költségvetés terhére indulnak ezek a szerződések, ezért – függetlenül attól, hogy biztosan lesz következő évi kifizetés – a tárgyévre rögzítjük a kötelezettségvállalást, és év végén, ami nem teljesült, azt átsoroljuk.
D) variáció: Szó szerint vesszük a jogszabályi előírást, és a szerződés megkötésekor szétbontjuk tárgyévi és tárgyévet követő évi kötelezettségvállalásra. De ezt nem tehetjük meg, mert:
3. A következő évi (még nem létező) költségvetés terhére csak a képviselő-testület vállalhat kötelezettséget (jól gondoljuk ezt!?). Ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, mert a testületi ülésre 20 nappal korábban be kell adni az előterjesztést, és rengeteg szerződést kellene bevinni.
4. Ellehetetleníti a költségvetést a szétszedés, hiszen ezen szerződések fedezete szabadon költhetővé válik idén, és ha nem lesz maradvány, nem lesz miből a következő évben kifizetni a szerződést. Pl. járdafelújításra 10.000.000 forintot terveztünk, 2025. évre decemberig ebből 6.000.000 forintra szerződtünk le (kifizetés december 31-ig), de az egyik utca kivitelezése (2.000.000 forint) áthúzódik januárra, így, ha valaki megnézi a keret állását december 15-én, azt látja, hogy van 4 millió forint szabadon költhető összeg (hiszen 2025. évre csak 6 milliót kötöttünk le, a 2026. évben esedékes 2 millió nem terheli az idei előirányzatot), amikor valójában csak 2 millió a rendelkezésre álló összeg. Hogyan lehetne ezt szabályosan lekövetni?

Kérdés: A települési önkormányzat állami fenntartású köznevelési intézményekben (általános és középiskolák) biztosítja a gyermekétkeztetést, és beszedi annak térítési díját. Az étkezés igénylése a tanév elején az egyik szülő/gondviselő nyilatkozatával történik az adott tanévre. A térítési díj megfizetése a tárgyhónapban, a tárgyhó 10. és 27. napja között történik, részben online felületen, részben személyes befizetési lehetőség biztosítása mellett. A gyermekétkeztetés után fizetendő térítési díj vonatkozásában több esetben elmaradás mutatkozik a kötelezettek részéről.
1. A gyermekétkeztetés térítési díjának jogszerű teljes egészében előre történő beszedése érdekében szükséges-e önkormányzati rendeletet alkotni?
2. A térítésidíj-hátralék jogszerű behajtása érdekében fizetési felszólítás küldése szükséges a kötelezett részére. A 328/2011. Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése szerint: „Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a kötelezettet írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére.”
1. Ezen rendelkezésben az „intézmény”, illetőleg „intézményvezető” fogalom alatt melyik szervet, illetve annak vezetőjét kell érteni (a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatot, vagy azt a köznevelési intézményt, ahová az ellátott jár)?
2. Az önkormányzati hátralék behajtása érdekében melyik szervnek (a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatnak, vagy annak a köznevelési intézménynek, ahová az ellátott jár) kell felszólítania a kötelezettet annak érdekében, hogy szabályszerű fizetési meghagyásos eljárás legyen indítható?
3. A hátralék jogszerű behajtása érdekében szükséges-e önkormányzati rendeletet alkotni? Ha igen, akkor e kérdéskörben mit kell szabályozni?
4. A Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a „kötelezettről”. Mi alapozza meg a „felszólításra kerülő kötelezetti” jogállást? [Tehát egy átlagos kétszülős felállás esetén bármelyik szülő felszólítható, vagy figyelembe kell venni, hogy például ki igényelte az étkezést az önkormányzattól (melyik szülő/gondviselő nyilatkozott a tanév elején)?]

Kérdés: Főállású polgármester jubileumi jutalmához kérjük véleményüket az alábbi jogviszonyok tekintetében:
– Kereskedelmi Szövetkezet; 1982. 07. 01. – 1982. 09. 30; 0 év 3 hó 0 nap; betanított eladó
– Fémipari Szövetkezet; 1982. 10. 04. – 1991. 01. 04.; 8 év 3 hó 1 nap; gépkönyvelő
– Megyei Munkaügyi Központ; 1991. 01. 08. – 1991. 07. 07.; 0 év 6 hó 0 nap; álláskeresési támogatás (munkanélküli-ellátás, -segély)
– Bt.; 1992. 04. 01. – 1992. 07. 31.; 0 év 4 hó 0 nap, 0 év 3 hó 0 nap; eladó
– Települési önkormányzat képviselő-testülete; 2005. 02. 07. – 2005. 05. 31.; 0 év 3 hó 25 nap; közfoglalkoztatás
– Települési önkormányzat képviselő-testülete; 2005. 06. 15. – 2005. 09. 15.; 0 év 3 hó 1 nap; közfoglalkoztatás
– Nyírségi többcélú kistérségi társulás; 2006. 03. 01. – 2006. 06. 15.; 0 év 3 hó 15 nap; közfoglalkoztatás
– Nyírségi többcélú kistérségi társulás; 2006. 06. 19. – 2006. 06. 30.; 0 év 0 hó 12 nap; közfoglalkoztatás
– Nyírségi többcélú kistérségi társulás; 2006. 07. 01. – 2006. 09. 30.; 3 hónap; közfoglalkoztatás
– Nyírségi többcélú kistérségi társulás; 2006. 10. 03. – 2006. 11. 30.; 1 hó 28 nap; közfoglalkoztatás
– Települési önkormányzat képviselő-testülete; 2006. 12. 05. – 2007. 02. 16.; 2 hónap 12 nap; közfoglalkoztatás
– Települési önkormányzat képviselő-testülete; 2007. 03. 01. – 2007. 04. 22.; 1 hónap 22. nap; közfoglalkoztatás
– 2007. 04. 23. – 2014. 09. 30.; köztisztviselő
– Települési önkormányzat; 2014. 10. 01-től jelenleg is; polgármester.
Ez összesen: 18 év 8 hónap.

Kérdés:

A Kkt. 33/F. §-a szerint: „A korlátozott forgalmú övezetben megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtása a helyi önkormányzatok területén – az országos közút kivételével – hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető. A behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés – rendeletben állapíthatja meg. Az így befolyt díjak a helyi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik.” Az önkormányzat rendeletet alkotott, meghatározta a behajtási díj mértékét, melyet önkormányzati hatósági ügy keretében vet ki. A behajtási díj áfakötelezettségével, áfamentességével kapcsolatosan kettő ellentétes tartalmú állásfoglalást adtak ki. A Költségvetési Levelek 372. számában a 6617-es kérdés szerint az önkormányzat tulajdonosként jár el ez esetben, ezért a behajtási díj áfaköteles. A Költségvetési Levelek 373. számában a 6676-os válasz értelmében ennek ellenkező álláspontjára jutottak: közhatalmi tevékenység, és a behajtási díj áfamentes.
Kérem szíves állásfoglalásukat arról, hogy az önkormányzati rendeletben meghatározott és önkormányzati hatósági eljárás keretében kivetett behajtási díj áfaköteles tevékenységnek minősül-e. Kérem a két közzétett állásfoglalás közötti ellentmondás feloldását.

Kérdés: A GYED-ről történő visszatérés kapcsán – köztisztviselői jogviszonyban, korábbi csoportvezetői megbízással – milyen jogai és kötelezettségei vannak egy anyukának a munkakör, a vezetői státusz, bérezés esetén? A munkáltatónak vissza kell-e adnia a vezetői megbízást? Tekintettel arra, hogy a csoportvezetői megbízása évente, minden év első negyedévében kerül megújításra: a GYED időtartama alatt ez jogilag minek minősül? Megszűnt, szünetelt, vagy csak nem került megújításra?
Visszatéréskor kötelesek-e az aktuális bértábla szerint besorolni őt, figyelembe venni az időközbeni illetményemeléseket? Mikortól részesülhet személyi illetményben? A visszatérésekor új vezetői megbízásról kell-e dönteni, vagy a korábbi gyakorlat folytatásáról? A távollét alatt határozott időre betöltött státusz jogilag milyen minősítés alá esik, ez ideiglenes szervezési megoldásnak vagy szervezeti átalakításnak tekinthető-e, és a határozott idő lejártakor köteles-e a munkáltató a státuszt számára felszabadítani? Elutasíthatja-e a részmunkaidőt a munkáltató a vezetői státuszra hivatkozva?