Önkormányzati bírságbevételek

Kérdés: A közterület-felügyelők által kiszabott bírságok kit illetnek meg, a polgármesteri hivatalt, vagy minden esetben az önkormányzatot?
Részlet a válaszából: […] ...Mötv. 142/C. §-ának (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetére közigazgatási szankciót állapíthat meg. A (3) bekezdés szerint a kiszabott bírság összege a helyi önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Testvérvárosi kapcsolatok ápolása során felmerült utazási költségek

Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?
Részlet a válaszából: […] ...tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Nonprofit gazdasági társaság

Kérdés: Képviselő-testületi határozat alapján két, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság beleolvadt egy harmadik gazdasági társaságba. Ugyanezzel egyidejűleg az így átalakult gazdasági társaságot átminősítették nonprofittá. Hogyan kell a nonprofittá nyilvánítást könyvelni? A könyvelés időpontját a képviselő-testületi határozathoz vagy a cégbejegyzéshez kell igazítani?
Részlet a válaszából: […] A cégbejegyzés napja az a nap, amikor a cégbíróság bejegyzi a céget, és ez a nap a mérvadó a könyvelés szempontjából is. A jogutód társaság a cégbírósági bejegyzéssel jön létre. Az alapításra vonatkozó szabályokat az átalakulás során is alkalmazni kell. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Nyugdíjas továbbfoglalkoztatása

Kérdés:

Polgármesteri hivatalunkban köztisztviselőként dolgozó főkönyvi könyvelő, aki érvényesítési feladatokat is ellát, a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjra lesz jogosult. A polgármesteri hivatal önálló gazdasági szervezettel rendelkezik. Mivel megfelelő végzettségű és szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársat nagyon nehéz találni, megtehetjük-e, hogy jogviszonyát az Mt. hatálya alá tartozóvá módosítjuk, és ugyanabban a feladatkörben továbbfoglalkoztatjuk (könyvelési feladatok és érvényesítés, vagy csak könyvelési feladatok, érvényesítés nélkül), ő pedig majd a munkaviszonya fenntartása mellett megigényli a nyugdíjazását? A nyugdíj folyósítását ebben az esetben kell-e szüneteltetni?

Részlet a válaszából: […] ...megkerülésének minősülne.Ezen túlmenően, a Kttv. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a Kttv. hatálya a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonyára terjed ki. A 6. § 13....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Önkormányzati képviselő összeférhetetlensége

Kérdés: Önkormányzati képviselő olyan szervezet – egyesület – elnöki tisztségét tölti be, mely önkormányzati támogatásban is részesül. A Knyt. a hatályra, valamint a 2. §-ban foglalt értelmező rendelkezések ismeretében is az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban
a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó,
e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.”
„8. § (1) Ha a pályázó
e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője vagy az egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg.”
Az az egyesület, amelynek képviselője (elnöke) az önkormányzati képviselő, teljesen kizárt-e az önkormányzati támogatásból? Vagy nem kizáró ok, ha a támogatási kérelem benyújtását megelőzően vagy az elbírálást megelőzően megjelölt határidőben ezen körülmény közzétételét kezdeményezi a megjelölt honlapon?
Részlet a válaszából: […] ...amelyben a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó (azaz jelen esetben az önkormányzati képviselő) vezető tisztségviselő, vagy az ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja. Ez a rendelkezés teljes mértékben kizárja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Többcélú intézmény esetében felmerülő teljesítményértékelés

Kérdés:

Adott egy óvoda-bölcsőde többcélú intézmény, ahol a bölcsődei részben feladatokat ellátó pedagógus (tanár) és kisgyermeknevelő végzettségű dolgozó van kinevezve magasabb vezetőnek (intézményvezetőnek) az intézmény élére. Pedagógus végzettsége miatt a Púétv. szerint van besorolva. Az óvodai egységben ezért van egy óvodapedagógus végzettségű szakmai vezető, aki felügyeli az óvodai szakmai munkát, és egyben az óvodai intézményegység vezetője is. A teljesítményértékelést az óvodán belül kinek kell elvégezni? Eddig a magasabb vezető értékelte az óvónőket, és őt a fenntartó (polgármester). Bár a magasabb vezető egy bölcsődében foglalkoztatott pedagógus, akire alapesetben nem vonatkozik a teljesítményértékelés, de mégiscsak óvodavezető is egyben. Elegendő lett volna, hogy a szakmai vezető (intézményegység-vezető) értékelje az óvónőket és a magasabb vezető az intézményegység-vezetőt?

Részlet a válaszából: […] ...főigazgatója (a továbbiakban együtt: igazgató), az igazgató esetében a nevelési-oktatási intézmény fenntartójának kijelölt képviselője”, ez utóbbi tagmondat tehát a jelen esetben nem vonatkozik a főigazgatóra, de az előző, az ő feladatát kijelölő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Önkormányzati képviselő-testületi bizottság díjazása

Kérdés: Az alakuló képviselő-testületi ülésen létrehozásra került a szociális és kulturális bizottság, mely tavaly egy ülést tartott. Az elnöknek és a tagoknak havi 20.000 forint tiszteletdíj került megállapításra, mely a 2024. évre ki lett fizetve. 2025-ben egyetlen ülést sem tartottak, majd május végével feloszlatták saját maguk a bizottságot. Az idei (5 hónapra) járó díjazásra igényt tartottak, azt a falu nagy nyilvánossága előtt követelik. Jogszerű-e ezen igényük, jár-e az elvégezetlen tevékenységért díjazás?
Részlet a válaszából: […] ...Mötv. 53. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Szolgálati találmányok

Kérdés: Dolgozóval találmányi díjra vonatkozó szerződést is kötött a cég a munkaszerződés mellé, amely tartalmazza, hogy a munkakörébe tartozik, hogy találmányokat dolgozzon ki. A szerződés a találmányok jövőbeni díjazására vonatkozik. Ha a munkáltató a találmány után végleges szabadalmi oltalmat kap, vagy know-how-ként értékesíti, a munkáltató meghatározott összegű találmányi díjat fizet a munkavállalónak. Milyen adó- és járuléklevonási és -befizetési kötelezettség terheli munkavállalói és munkáltatói oldalról ezeket a kifizetéseket?
Részlet a válaszából: […] ...a használati és formatervezési mintaoltalom alatt álló minta, valamint az azonosításra alkalmas módon rögzített vagyoni értéket képviselő műszaki vagy szervezési ismeret, tapasztalat mint védett ismeret hasznosítására irányuló felhasználási vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Főállású polgármester költségtérítése

Kérdés: A polgármester költségtérítésének mértékéről a Mötv. rendelkezik a tiszteletdíjának 15%-ában. A képviselő-testület megállapíthat-e a fent említett 15%-on felül költségtérítést a főállású polgármesternek?
Részlet a válaszából: […] ...adna. A Mötv.-ben ilyen eltérést tartalmazó előírás nem szerepel; a 143. § (4) bekezdése is csak arra ad felhatalmazást a képviselő-testületnek, hogy az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek és tagnak, továbbá a tanácsnoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Köztisztviselői bérek

Kérdés: Kérem adjanak tájékoztatást, mit kell tudni a köztisztviselői bérek összetételéről!
Részlet a válaszából: […] ...a Kttv. 235. § (3) bekezdésétől és 254. § (2) bekezdésétől eltérően személyi illetmény esetén pótlék megállapítható.A képviselő-testület jogosult a 2025. évi köztisztviselői illetményalap évközi emelésére is.(Kéziratzárás: 2025. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.
1
2
3
49