543 talált állásfoglalás a képviselő kifejezésre

Kérdés: Kérdésként merült fel az egyik önkormányzatunknál, hogy a költségvetés készítésénél az intézményi garnitúrában nem szerepel a 40-es, önkormányzati lakásgazdálkodás bevételei és kiadásai űrlap, a "B" garnitúrában lehet eredeti előirányzatot tervezni. A beszámoló esetében már mindkettőben szerepelhet adat. A kitöltési útmutató szerint, ha a lakóingatlanhoz kapcsolódó feladatok ellátását az önkormányzat költségvetési szervére, vagy teljes hatáskörrel gazdálkodó szervezetre bízta, akkor gondoskodnia kell arról, hogy saját beszámolójában az adatok megjelenjenek. Milyen módon tud gondoskodni az önkormányzat arról, hogy a saját beszámolójában szerepeljen, vagy elég, ha ez kitűnik a pénzügyi körzetes összesítésben?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 18. számában megjelent 484. számú kérdéshez kapcsolódóan szeretnék választ kapni arra, hogy a mobiltelefon-feltöltő kártya összegéből levont adóelőleget milyen kóddal, megnevezéssel kell bejelenteni a MÁK részére, hogy el tudjon számolni az adóhatóság felé?

Kérdés: A Pök-tv. 18. § (2) bekezdése kimondja, hogy a "polgármestert, választása szerint – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – költségátalány illeti meg. A költségátalány mértéke – a képviselő-testület döntése alapján – a polgármester illetménye, illetve tiszteletdíja 20-30%-ának megfelelő összeg. Az alpolgármester esetében a költségátalány mértéke az illetménye, illetve tiszteletdíja 10-20%-ának megfelelő összeg." A törvény által biztosított költségátalány mentes-e a személyi jövedelemadó alól, vagy számlával igazoltan lehet csak elszámolni adómentesen úgy, mint a hivatkozott törvény 18. § (1) bekezdésében?

Kérdés: 46 éves köztisztviselő vagyok, kereskedelmi szakközépiskolában érettségiztem 1975-ben. Ezután – az akkori munkakörömhöz – belkereskedelmi képesített könyvelői tanfolyamot végeztem 1979-ben. Jelenleg az önkormányzat pénzügyi csoportjánál dolgozom. A Ktv. 48/A. §-a szerint a közigazgatási szerv képzettségi pótlékot állapíthat meg. Milyen képesítés tartozik a 48/A. § (4) bekezdés d) pontjába, vagyis jár-e a 30% képzettségi pótlék a képesített tanfolyam után?

Kérdés: Önkormányzati képviselő 2004. évi tiszteletdíját felajánlja egy alapítvány részére. A számfejtőnek mi a teendője? A bruttó vagy a nettó tiszteletdíjat kell-e utalni a megadott alapítvány számlaszámára? Ebben az esetben kell-e járulékot fizetni a tiszteletdíj után? Mindezt hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunk a szomszéd önkormányzattal építési-igazgatási feladatok ellátására igazgatási társulást hozott létre. A társulási szerződésben foglaltak szerint a szomszéd önkormányzat finanszírozza a felmerült kiadásokat. A társulási szerződés e pontja alapján lehet-e kérni a kiadások megtérítését, vagy le is kell számlázni azokat? Milyen SZJ-számon, milyen áfamértékkel?

Kérdés: A 2003. évi XLV. tv. 38. § (9) bekezdése módosította a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényt. Ezen módosítás 2003. július 1-jétől hatályos. A képviselő-testület a polgármesternek 30, az alpolgármesternek 20 százalékban állapította meg a költségátalány mértékét. Azt szeretném megtudni, hogy milyen költségek tartozhatnak ide a polgármesteri tisztség ellátásával összefüggő "szükséges költségek" közé. Az eddigi gyakorlat alapján jellemzően milyen költségeket lehet a költségtérítéssel elszámolni (útiköltség-térítés, gépkocsihasználat, étkezés, repi, ajándék)?

Kérdés: A köztisztviselők a hét 1-1 meghatározott napján a körjegyzőséghez tartozó településen végeznek munkát, illetve képviselő-testületi ülésen vesznek részt. Az utazással kapcsolatos költségek hány százalékát kell a munkáltatónak megtérítenie, és milyen jogszabály alapján?

Kérdés: Melyik illetményalappal kell számolni a köztisztviselői alapilletmény és a ruházati költségtérítés megállapításakor? Az önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő összeggel (nálunk: 34 500 forint), vagy a mindenkori költségvetési törvényben szereplő, jelenlegi 33 000 forinttal?

Kérdés: Az egyik helyi kisebbségi önkormányzatunk képviselői rendszeresen vásárolják a mobiltelefonhoz a feltöltőkártyát. A beszélgetések között feltételezzük, hogy magánbeszélgetésre is sor kerül. Hogyan járunk el szabályszerűen a kifizetésnél, az elszámolásnál? Adójogi megítélése milyen a kifizetőnek?