30 napot meghaladó kereső-képtelenség figyelembevétele jubileumi jutalom szempontjából

Kérdés: Közalkalmazottak esetében a jubileumi jutalomhoz a jogosultsági idő számításánál beszámít-e a 30 napot meghaladó táppénz?
Részlet a válaszából: […] ...bírói gyakorlat rendelkezik a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság figyelembevehetőségéről, ugyanakkor a keresőképtelenség ideje alatt a jogviszony fennáll, a biztosítási jogviszony nem szünetel - szemben a fizetés nélküli szabadsággal -, ezért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.
Kapcsolódó címkék:  

Keresőképtelenség táppénz nélkül

Kérdés: Dolgozónk keresőképtelenné vált, de korábbi táppénz előzménye miatt csak rövid ideig jogosult táppénzre. Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha a táppénzjogosultság lejár? Milyen feltételekkel szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...keresőképtelenség és a táppénzre való jogosultság mint társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság elválik egymástól. Ez tehát azt jelenti, hogy valaki lehet keresőképtelen állományban, miközben táppénzre nem jogosult. Amennyiben az érintett azonban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Keresőképtelenség munkanap- áthelyezés esetén

Kérdés: A megyei és városi könyvtárban dolgozom kinevezett közalkalmazottként nyolcórás munkakörben hosszú évtizedek óta. 2014. 12. 08-tól 2015. 01. 05-ig folyamatosan táppénzes állományban voltam. A 2015. 01. 02-ai munkanapot 2015. 01. 10-ére helyezték át. Könyvtárunk munkarendje szerint a munkaidőt hétfőtől péntekig napi nyolc órában - esetemben váltott műszakban - dolgozzuk le. Szombaton a könyvtárunk ügyeleti napot tart. Az adott szombaton nem volt ügyelet, hanem teljes munkanap szerepelt a munkarendben. A munkáltatóm szerint attól függetlenül le kell dolgoznom a 2015. január 10-ét is, hogy a munkanap-áthelyezések miatt január 2-án pihenőnap volt, és arra a napra táppénzt kaptam. Szerintem ez jogtalan, mert ugyanazt a napot nem lehet táppénzként és teljes munkanapként is figyelembe venni.
Részlet a válaszából: […] Munkanap-áthelyezés esetén kormányrendeletben szabályozzák, hogy mely naptári nap minősül pihenőnapnak, mely nap pedig munkanapnak. E jogszabály hatálya kiterjed minden munkáltatóra és általános munkarendben (hétfőtől péntekig) dolgozó munkavállalóra. A konkrét esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.
Kapcsolódó címkék:    

2015-től nem kell csökkenteni a szabadságnapok számát 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén

Kérdés: Hogyan számít szabadságra jogosító időnek a keresőképtelenség ideje 2015-től?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése, minek következtében a tartós betegség miatti távollét ideje már nem csökkenti a szabadságra jogosító időt. A keresőképtelenség ideje tehát munkában töltött, azaz szabadságra jogosító időnek minősül, akkor is, ha annak tartama meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.
Kapcsolódó címkék:  

Felmondás keresőképtelenség esetén

Kérdés: Több mint 10 éve dolgozom ugyanazon a munkahelyen munkaviszonyban. Tavaly ősszel egy műtét miatt 8 napot voltam betegállományban. Ezt követően decemberben újabb egy hetet töltöttem betegállományban, majd kiadták a szabadságomat 2012. december 31-ig. 2013. január 1-je óta újra betegállományban vagyok, nem akarják, hogy visszamenjek dolgozni. A Munka Törvénykönyve szerint a betegszabadságot követően egy évvel elküldhetik a munkavállalót. Az utolsó, azaz a 2013-as betegszabadságot veszik figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...új Munka Törvénykönyve a keresőképtelenséget már nem sorolja a felmentési tilalmak közé, azonban jelentősége van abból a szempontból, hogy mikor kezdődhet el a felmentési idő. Ez tehát azt jelenti, hogy a keresőképtelenség alatt a felmondás közölhető, azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.
Kapcsolódó címkék:    

Műszakpótlékra való jogosultság megítélése keresőképtelenség esetén

Kérdés: Dolgozónk munkaidő-beosztása általában rendszeresen változik az Mt. 141. §-a alapján, tehát havonta a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdeti időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér. A legutóbbi hónapban azonban három hetet betegállományban töltött. Ebben az esetben a fennmaradó időszakra jár-e részére a műszakpótlék, ha abban az időszakban a napi munkaidőt több mint egyharmadában máskor kezdte, mint a többi alkalommal?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 141. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.
Kapcsolódó címkék: