65 cikk rendezése:
21. cikk / 65 Gyermek gondozása miatti távollét idejére járó szabadság
Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk második gyermeke 2012. 06. 19-én született, terhességi-gyermekágyi segélyen volt 2012. 05. 21.-2012. 11. 04. között, 2012. 11. 05-től gyermekgondozási díjon van, ami 2014. 06. 19-ig jár neki. 2014. 06. 20-tól GYES jár részére, de 2014. 09. 1-jével szeretne újból munkába állni. Hány nap szabadság jár részére?
22. cikk / 65 Szabadságra jogosító idő, keresőképtelenség közszolgálati jogviszony esetén
Kérdés: A 2013. október 29-én megjelent Költségvetési Levelek 187. számában arról kaptunk tájékoztatást, hogyan kell csökkenteni a szabadságot táppénz alatt (3548. kérdés). A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 115. §-a tartalmazza, hogy naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség időtartamára jár szabadság. Ez mely jogviszonyokra vonatkozik, közszolgálati jogviszony esetében is így kell számolni?
23. cikk / 65 Szabadság csökkentése táppénz alatt
Kérdés: Milyen mértékben kell csökkenteni a szabadságot táppénz alatt?
24. cikk / 65 Szabadság számítása 30 napot meghaladó táppénz esetén
Kérdés: Veszélyeztetett terhes kismamaként lassan egy hónapja vagyok itthon táppénzen. Úgy értesültem, hogy ebben az esetben az adott évre járó szabadságomat csökkenteni fogja a munkáltató az Mt. alapján. Valóban így van? Veszélyeztetett terhesként számomra nem jár betegszabadság?
25. cikk / 65 Felmondás keresőképtelenség esetén
Kérdés: Több mint 10 éve dolgozom ugyanazon a munkahelyen munkaviszonyban. Tavaly ősszel egy műtét miatt 8 napot voltam betegállományban. Ezt követően decemberben újabb egy hetet töltöttem betegállományban, majd kiadták a szabadságomat 2012. december 31-ig. 2013. január 1-je óta újra betegállományban vagyok, nem akarják, hogy visszamenjek dolgozni. A Munka Törvénykönyve szerint a betegszabadságot követően egy évvel elküldhetik a munkavállalót. Az utolsó, azaz a 2013-as betegszabadságot veszik figyelembe?
26. cikk / 65 Szabadságra jogosító idők
Kérdés: A Munka Törvénykönyvének módosítása alapján szabadság a munkában töltött idő alapján jár. A 115. § (2) bekezdése rögzíti, hogy mi minősül munkában töltött időnek. A kérdésünk az lenne, hogy a felmondási idő alatti munkavégzés alóli mentesítés idejére jár-e szabadság, mivel ez alatt az idő alatt már nincs tényleges munkavégzés?
27. cikk / 65 Munkaidő-beosztás, munkaidőkeret számítása
Kérdés: Intézményünkben éjjel-nappali portaszolgálat van. Négy portásunk van. Reggel 6-tól este 6-ig, este 6-tól reggel 6-ig látják el a feladatot, egymást váltva folyamatosan, hétvégeken és ünnepnapokon is. Mennyi a havi kötelező óraszámuk? Van-e ennek valamilyen számítási módja vagy egy fix óraszám?
28. cikk / 65 Műszakpótlékra való jogosultság megítélése keresőképtelenség esetén
Kérdés: Dolgozónk munkaidő-beosztása általában rendszeresen változik az Mt. 141. §-a alapján, tehát havonta a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdeti időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér. A legutóbbi hónapban azonban három hetet betegállományban töltött. Ebben az esetben a fennmaradó időszakra jár-e részére a műszakpótlék, ha abban az időszakban a napi munkaidőt több mint egyharmadában máskor kezdte, mint a többi alkalommal?
29. cikk / 65 Melegétkeztetés mint béren kívüli juttatás
Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének ba) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi (üzemi) étkezés. Jogosult-e a polgármesteri hivatal – mint munkáltató – (amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, de konyhát nem üzemeltet) dolgozója ilyen jogcímen étkezési szolgáltatást igénybe venni olyan konyhától, amely önkormányzati fenntartású, de nem közvetlenül a polgármesteri hivatalhoz tartozik (tehát a konyhai szolgáltatást nyújtó intézmény nincs feltüntetve a polgármesteri hivatal alapító okiratában telephelyként), a polgármesteri hivatal ugyanakkor székhelyén/telephelyén tud(na) étkezőhelyet biztosítani (kiszállítással), továbbá a konyha nemcsak a saját dolgozóit szolgálja ki, hanem akár külső vendégeket is? Konkrétan: a polgármesteri hivatal dolgozói szeretnék igénybe venni az önkormányzat által fenntartott iskola/városi kincstár konyhája által nyújtott étkezési szolgáltatást a polgármesteri hivatal étkezdéjében (kiszállítással) béren kívüli, kedvezményes adózású juttatásként maximum havi 12 500 Ft értékben. (A konyhát üzemeltető iskola/városi kincstár önállóan működő, illetve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.) Van-e erre lehetőség a vonatkozó jogszabályi keretek között, ha igen, milyen feltételekkel (nyilvántartás, elszámolás stb.)? Ha nem, akkor melegétkezés tekintetében kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként csak az Erzsébet-utalvány, illetve a SZÉP kártya adható 2012-ben?
30. cikk / 65 Fizetés nélküli szabadságot követő keresőképtelenség
Kérdés: Közoktatásban (középiskolában) dolgozó pedagógus jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, tartama egy év, amely hamarosan lejár. A fizetés nélküli szabadság lejártát követően indokolt esetben elmehet-e betegállományba, vagy fel kell vennie a munkát?
