519 talált cikk a költségtérítés kifejezésre

Kérdés: Bérlet leadása nélkül kaptuk meg a bérlet árának 80 és 86%-át. 2005. január 1-jétől állítólag megszűnik ez a lehetőség. Van-e valamilyen lehetőség arra vonatkozóan, hogy továbbra is megkaphassuk az összeget, természetesen adómentesen, mind saját, mind a munkáltató részéről. A kifizetés érintette a gazdasági vezetőt, valamint néhány alkalmazottat is. Esetleg a vezető kaphat-e adómentesen költségtérítést "akármilyen" jogcímen? Mivel alkalmazottakat is érintett, nekik a jövőben milyen lehetőség adódik a fenti állapot miatt?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Szabályzat, illetve kollektív szerződésünk tartalmazza a dolgozók munkába járással kapcsolatos útiköltség-térítését. Helyesen járunk-e el, ha buszbérlet 80%-os térítésén kívül, a leadott teljes árú jegy, esetleg diákjegy összegének a 80%-át térítjük?

Kérdés: Iskolánk részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény. Egyik dolgozónk az iskola részére szakmai anyagot vásárolt, a számla az iskola nevére, címére szólt. Előzetesen nem vett fel pénzt pénztárunkból, saját hitelkártyájával fizetett, így a számlán fizetési módként hitelkártya szerepelt. Az önálló intézmény visszautasította a számla lekönyvelését. Helyesen járt-e el? Ha igen – mivel a dolgozó felé a kifizetés megtörtént –, van-e megoldás a számla szabályszerű rendezésére, lekönyvelésére? Szakszolgálati dolgozóink ruházati költségtérítésben részesülnek, a ruházati költségtérítés összegét folyószámlájukra utaljuk. A felhasználásról az iskola nevére, címére szóló számlával számolnak el. Vásárlásaikat szívesen bonyolítják bankkártyával. Ebben az esetben jogszerű, szabályos fizetési mód-e a bankkártya?

Kérdés: Kiküldetés során felmerült költségek elszámolásához elegendő-e a helyi és helyközi utazási jegyek csatolása a belföldi kiküldetési utasításhoz, vagy ezekről is számlát kell kérni 2005. január 1-jétől? Rendvédelmi szervekre milyen jogszabályok vonatkoznak a kiküldetés elszámolására és milyen formanyomtatványt kell alkalmazni? 2005. január 1-jétől változnak a munkába járás költségelszámolási szabályai. Elegendő-e, hogy a munkavállaló továbbra is leadja a bérletjegyet, és ráírja az utazási igazolvány számát, valamint az utazási igazolvánnyal rendelkezők, ha napi utazási jegyet vásárolnak, és ráírják az igazolvány számát? Aki nem rendelkezik utazási igazolvánnyal, minden esetben számlát kell-e kérnie?

Kérdés: Dolgozóink közül néhány személlyel tanulmányi szerződést kötött az intézmény. Ebben a munkáltató vállalta számla ellenében a tandíj, költségtérítés, tankönyv és utazási költség megtérítését, illetve a konzultációkon való részvétel idejére a fizetett távolléti idő biztosítását is. A számlával igazolt költségeket a dologi vagy a személyi juttatások között kell-e elszámolni?

Kérdés: Kollégánk vidékről saját gépkocsival jár be dolgozni. Elszámolható-e a távolsági buszjegy 80%-a, ha nem ad le buszjegyet? Ha igen, milyen feltétellel és hol található az erre vonatkozó szabályozás? Értekezletre vagy továbbképzésre saját gépkocsival történő utazás esetén elszámolható-e a vonatjegy ára a bizonylat csatolása nélkül, vagy csak az APEH által előírt anyagáron számolt üzemanyagköltség, plusz kilométerenként 3 forint?

Kérdés: A munkavállaló állandó munkavégzés céljából ideiglenes lakóhellyel rendelkezik. Hétvégi hazautazásnak minősül-e hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazás? Amenynyiben igen, elszámolható-e az autóbusz-menetjegy árának 80%-a jegy leadása nélkül?

Kérdés: A 2004. évi CI. tv. módosította az Szja-tv. 1. számú mellékletének 5.7 pontját. Ugyanezen pontot a 2005. Ktgv-tv. 96. §-a ismételten módosította. Ez utóbbi módosító rendelkezésből azonban nem olvasható ki egyértelműen az, hogy a munkába járással kapcsolatos költségtérítés csak abban az esetben tekinthető adómentesnek, ha azt a munkáltató a bérlet (utazási jegy) leadása ellenében téríti meg.

Kérdés: A munkába járáshoz szükséges bérlet -kormányrendeletben meghatározott mértéke – bérlet leadása nélkül költségtérítésként kifizethető. A magánszemély a bevétellel szemben igazolás nélkül költségként elszámolhatja a bérlet árának 86%-át. Igaz-e ez munkavégzési kötelezettséggel nem járó néhány napos, vagy egész havi távollét (pl. szabadság, táppénz) esetében is?

Kérdés: A közalkalmazottal a munkáltató tanulmányi szerződést kötött, melyben vállalta a munkáltató az egyetemi képzés költségeit, illetve meghatározta, hogy a diplomaszerzéstől számítottan meddig kell az intézménynél maradni a munkavállalóknak. A munkavállaló a megállapított időt nem töltötte le a munkahelyén, ezért költségtérítést kellett fizetnie a volt munkáltatónak (munkaidő-kedvezmény, szállás, tandíj, vizsgadíj stb.). Ilyen esetben, mivel a költségtérítés része a tandíj, vizsgadíj, pótlólag igénybe veheti-e az adókedvezményt a munkavállaló?