Költségvetési előirányzat módosítása

Kérdés:

Az Áht. 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészült ki:
„(5) A költségvetési rendelet 34. § (4) bekezdése szerinti módosítása részletesen bemutatja a tárgyévet megelőző év rendelkezésre álló tényadatának feltüntetése mellett azonos szerkezetben, átlátható módon és észszerű részletezettséggel a tárgyévi előirányzat-módosítások, előirányzat-átcsoportosítások összegszerű változásait, valamint annak – szükségességének oka szerinti – indokait és tervezett hatását is.”
Szeretnénk értelmezést kérni, hogy ezt a gyakorlatban hogyan kellene a rendelet mellékleteiben szerepeltetni. A jelenlegi gyakorlat, hogy a rendelet módosítása eredményeképpen meghatározásra kerülő előirányzatok szerepelnek a rendelet mellékletében egy oszlop verzióban, tekintve, hogy az eredeti előirányzat módosulásáról van szó, mi nem szerepeltetjük az eredeti előirányzatot külön oszlopban. Az új rendelkezés szerint lennie kellene egy előző évi tényadat, eredeti előirányzat, majd egy módosítás ±, és végezetül ennek hatásaként egy módosított előirányzat oszlopnak? És akkor nem kerültek bele a módosítások indokai, ha egy kiemelt előirányzatot több okból kell módosítani.

Részlet a válaszából: […] ...által irányított költségvetési szervek szerinti tételes megbontásban a – költségvetési évre vonatkozó, jogviszonyonkénti tervezett létszámadatait.”(2) Az Áht. 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:„(5) A költségvetési rendelet 34. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Helyettesítés a közös önkormányzati hivatalban

Kérdés: Közös hivatal pénzügyén 4 fő az engedélyezett létszám. Előző év június 30-án elment egy dolgozó, azóta 2 pénzügyes helyettesítésben végzi el a feladatokat. Megteheti-e az új jegyző, hogy nem vesz fel továbbra sem senkit, megszünteti a helyettesítést, és új munkaköri leírást ad a két dolgozónak, akik így is túl vannak terhelve? Köteles-e a két dolgozó elfogadni az új munkaköri leírást? A jegyző többletfeladatot adhat, de milyen mennyiségben? Továbbá visszamenőleg módosíthat-e?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 81. §-ának (1) bekezdése szerint a jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt, illetve a közös önkormányzati hivatalt. E körben többek között gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői felett; a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Rehabilitációsjárulék-fizetési kötelezettség elszámolása

Kérdés: „Rehabos” kártyával rendelkező dolgozó két munkahelyen vállal munkát heti 20-20 órában. Jogosult-e mindkét munkáltató figyelembe venni 1 főnek a rehabilitációsjárulék-fizetési kötelezettség elszámolásánál?
Részlet a válaszából: […] ...2011. évi CXCI. tv. 23. §-ának (4) bekezdése szerint a rehabilitációs hozzájárulás alkalmazásában létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Intézményvezető határozatlan idejű kinevezése

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményünkben az intézményvezetőnek határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezése van 5 évre szóló vezetői megbízással. Ha 2 év után a munkáltató felmond, mert megszűnik az intézmény, akkor mi a felmondás következménye? Ha az intézményvezető lemondással el akar menni 2 év után, akkor mi a lemondás következménye?
Részlet a válaszából: […] ...30. §-ának (1) bekezdése szerinti valamely felmentési ok rá vonatkozóan fennáll. A tevékenység megszűnése, az átszervezés és a létszámcsökkentés egy jogutódlással fennmaradó munkáltatónál foglalkoztatott első számú vezetőt értelemszerűen nem érintheti....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Intézményi engedélyezett létszám

Kérdés:

Intézményünk egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv. Az alapító okirat szerint intézményünknél az alkalmazásban álló személyek lehetnek közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban. Az engedélyezett létszámkeretbe melyik jogviszony tartozik bele? Megbízási szerződéssel csak nyugdíjast alkalmazunk. A megbízási szerződéssel alkalmazott az engedélyezett létszámban benne van?

Részlet a válaszából: […] ...a helyi önkormányzatnak a költségvetési rendeletében kellett megállapítania az általa irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, az Áht. hatályos szövege azonban ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Az Ávr. 13. §-a (1) bekezdésének e) pontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Többcélú intézmény vezetői

Kérdés: Többcélú intézmény esetén (óvoda-bölcsőde) a főigazgató és a főigazgató-helyettes mellé kötelező-e a bölcsődébe egy szakmai vezetőt jelölni, és pótlékot is adni részére?
Részlet a válaszából: […] ...Púévhr. 1. melléklet A) melléklete a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők finanszírozott – és nem a kötelező – létszámát határozza meg. Eszerint a többcélú intézményben 1 fő főigazgatói, minden szervezeti és szakmai tekintetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Országbérlet elszámolása

Kérdés:

A munkavállaló márciusban országbérletszámlát adott le, amit a BKK állított ki. Ezt a számlát is el lehet számolni adómentesen? A munkavállaló lakcíme Győrben van.

Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló egy vármegyén belül utazik, akkor a munkáltató a napi munkába járásra használt, egy vármegyére érvényes vármegyebérletének árát akár 100 százalékban, adómentesen megtérítheti. A vármegyebérlet ára akkor is adómentesen megtéríthető, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

A rehabilitációs hozzájárulási adó kerekítése

Kérdés:

A rehabilitációs hozzájárulási adó megállapításánál, illetve bevallásánál és befizetésénél a(z ezerre való) kerekítés általános szabályait kell alkalmazni, vagy felfelé kerekítéssel kell eljárni?

Részlet a válaszából: […] ...statisztikai állományi létszámot egy tizedesjegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. A kötelező foglalkoztatási szint az átlagos állományi létszám 5%-a. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Óvodapedagógus juttatása

Kérdés: A községben 52 fő gyermeklétszámmal, két óvodai csoporttal működik az óvodánk. A két csoport szakmai feladatait 2 fő óvónő (az egyikük a vezető óvónő), 2 fő pedagógiai asszisztens és csoportonként egy-egy dajka látja el. A gyermeklétszám alapján a vezető óvónő heti foglalkozásainak száma 10, a Púétv. 2. melléklete szerint, ettől eltérni csak lefelé lehet a fenntartó döntése alapján. A Púévhr. 9. §-ának (5) bekezdése: "Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja." Fentiek alapján az óvodai csoportokban csak 8 és 12 óra között kötelező óvodapedagógus foglalkoztatása. Esetünkben a vezető óvónőnek – mivel csak 2 fő óvónő van – ezen idő alatt bent kell tartózkodnia az egyik csoportban, hogy megvalósuljon az előbbi követelmény. A Púétv. által biztosított átfedési időre, valamint a többlettanítási időre járó juttatások a vezető óvónő esetében is értelmezhetőek-e? Részükre is megállapíthatók és kifizetők-e ezen juttatások?
Részlet a válaszából: […] Az átfedési időre járó díjazás tekintetében a Púétv. 130. §-ának (2) bekezdése a következőket tartalmazza: "ha az óvodapedagógus az átfedési időre eső neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében egyedül látja el a gyermekekkel való foglalkozással kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Családi kedvezményre jogosító hónapok

Kérdés:

Önkormányzatunk dolgozójának 3 gyermeke van, egyikük idén fejezte be a középiskolát, és szeptembertől egyetemre jár. A másik két gyermek még kiskorú. A családi kedvezményt eddig is és ezután is közösen veszik igénybe a feleségével év végén az adóbevallásban. A július–augusztus hónapokra tekintettel mekkora összegben vehető igénybe a családi kedvezmény, mivel ekkor még nincs hallgatói jogviszonya a gyermeknek? A gyermek hány éves koráig vehető igénybe ilyen formában a családi kedvezmény?

Részlet a válaszából: […] ...értelmében a családi adóalap-kedvezményt kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként lehet igénybe venni, az eltartottak létszámától függően az alábbiak szerint:a) egy eltartott esetén 66 700 forint,b) kettő eltartott esetén 133 330 forint,c) három vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.
1
2
3
17