183 talált állásfoglalás a létszám kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk átutalásos számlát állít ki az iskolai étkeztetést igénybe vevő gyermekek szülei részére. Tapasztalatunk szerint a szülők gyakran nem a számlán szereplő pontos összeget utalják át, hanem „emlékezetből” egy kerekített összeget fizetnek meg. Ez sok esetben alacsonyabb, azonban többnyire lényegesen – 500–800 Ft-tal – magasabb összeg. Kezdetben megpróbáltuk a szülőket értesíteni a következő havi utalások pontosításáról, azonban ez nem vezetett eredményre. A túlfizetések visszautalása az önkormányzat részéről nem gazdaságos, mivel a bankköltségek ilyen kis összegű tranzakciók esetén is jelentősek. Emellett a nagy létszámra tekintettel a nyilvántartás vezetése is számottevő többletterhet jelent. Jelenleg ezeket az eltéréseket – a kerekítési különbözetekhez hasonlóan – az „egyéb működési bevétel” és „egyéb működési kiadás” rovatokra könyveljük. Helyesen járunk el, ha a jövőben is ezen rovatokra könyveljük a befizetések és számlák közötti különbözeteket? Amennyiben nem ez a helyes eljárás, kérjük segítségüket a helyes gyakorlat ismertetésében.

Kérdés: A tárgyévi átlagos statisztikai létszám megállapítása során a részmunkaidős munkavállaló is 1 főnek számít? A megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személyt figyelembe kell venni (a megbízási szerződésben munkaidő nem került megállapításra, egyébként a fűtési rendszert felügyeli az érintett személy)? Amennyiben egy személyt a munkáltató két részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja (egy napi háromórás és egy napi ötórás jogviszonyban, két különböző kormányzati funkción, egy intézményen belül), akkor ez a munkavállaló 2 főnek számít? (A MÁK által kiadott havi munkaügyi jelentés 2 főként veszi figyelembe.)

Kérdés: Településünk jegyzője felmentési idejét tölti, júliustól pedig mentesítve van a munkavégzés alól. Ez időszak alatt betölthető-e az állás? Ha nem, külsős jogi végzettséggel rendelkező személy (jegyző) megbízási díjjal betöltheti-e az állást, ha igen, milyen feladatokat láthat el?

Kérdés: Az Áht. 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészült ki:
„(5) A költségvetési rendelet 34. § (4) bekezdése szerinti módosítása részletesen bemutatja a tárgyévet megelőző év rendelkezésre álló tényadatának feltüntetése mellett azonos szerkezetben, átlátható módon és észszerű részletezettséggel a tárgyévi előirányzat-módosítások, előirányzat-átcsoportosítások összegszerű változásait, valamint annak – szükségességének oka szerinti – indokait és tervezett hatását is.”
Szeretnénk értelmezést kérni, hogy ezt a gyakorlatban hogyan kellene a rendelet mellékleteiben szerepeltetni. A jelenlegi gyakorlat, hogy a rendelet módosítása eredményeképpen meghatározásra kerülő előirányzatok szerepelnek a rendelet mellékletében egy oszlop verzióban, tekintve, hogy az eredeti előirányzat módosulásáról van szó, mi nem szerepeltetjük az eredeti előirányzatot külön oszlopban. Az új rendelkezés szerint lennie kellene egy előző évi tényadat, eredeti előirányzat, majd egy módosítás ±, és végezetül ennek hatásaként egy módosított előirányzat oszlopnak? És akkor nem kerültek bele a módosítások indokai, ha egy kiemelt előirányzatot több okból kell módosítani.

Kérdés: Közös hivatal pénzügyén 4 fő az engedélyezett létszám. Előző év június 30-án elment egy dolgozó, azóta 2 pénzügyes helyettesítésben végzi el a feladatokat. Megteheti-e az új jegyző, hogy nem vesz fel továbbra sem senkit, megszünteti a helyettesítést, és új munkaköri leírást ad a két dolgozónak, akik így is túl vannak terhelve? Köteles-e a két dolgozó elfogadni az új munkaköri leírást? A jegyző többletfeladatot adhat, de milyen mennyiségben? Továbbá visszamenőleg módosíthat-e?

Kérdés: „Rehabos” kártyával rendelkező dolgozó két munkahelyen vállal munkát heti 20-20 órában. Jogosult-e mindkét munkáltató figyelembe venni 1 főnek a rehabilitációsjárulék-fizetési kötelezettség elszámolásánál?

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményünkben az intézményvezetőnek határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezése van 5 évre szóló vezetői megbízással. Ha 2 év után a munkáltató felmond, mert megszűnik az intézmény, akkor mi a felmondás következménye? Ha az intézményvezető lemondással el akar menni 2 év után, akkor mi a lemondás következménye?

Kérdés: Intézményünk egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv. Az alapító okirat szerint intézményünknél az alkalmazásban álló személyek lehetnek közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban. Az engedélyezett létszámkeretbe melyik jogviszony tartozik bele? Megbízási szerződéssel csak nyugdíjast alkalmazunk. A megbízási szerződéssel alkalmazott az engedélyezett létszámban benne van?

Kérdés: Többcélú intézmény esetén (óvoda-bölcsőde) a főigazgató és a főigazgató-helyettes mellé kötelező-e a bölcsődébe egy szakmai vezetőt jelölni, és pótlékot is adni részére?

Kérdés: A munkavállaló márciusban országbérletszámlát adott le, amit a BKK állított ki. Ezt a számlát is el lehet számolni adómentesen? A munkavállaló lakcíme Győrben van.