Találati lista:
31. cikk / 194 Szálláshely-szolgáltatás számlázása
Kérdés: Szállító partnerünk szállásdíjat számlázott 2016. 09. 12.-09. 25-ig. A számlán a teljesítés dátuma 2016. 11. 07., számla kelte 2016. 11. 07., fizetési határidő 2016. 11. 15. Szabályosan állította-e ki a számlát az elszámolásos ügyletnek, az Áfa-tv. 58. §-ának megfelelően? Hivatkozhat-e a partner arra, hogy annak ellenére, hogy helytelenül van a teljesítési dátum megállapítva, ugyanabban az áfabevallásban szerepel? Ezért kéri a számlája befogadását.
32. cikk / 194 Humán-egészségügyi szolgáltatás számlázása
Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk humán-egészségügyi szolgáltatás. Működtetünk pénzbeszedő helyeket, ahol intézményünk nevében a kollégák számlát/nyugtát állítanak ki a páciensek részére a vizsgálatok fizetendő összegéről, illetve ezen összegeket átveszik tőlük. A következő kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Az Áfa-tv. 160. §-ának (1)–(2) bekezdése értelmében a mi esetünkben a főigazgatónak minden érintett kollégát – egyesével – meg kell írásban hatalmaznia az egészségügyi szolgálat nevében történő számlakiállítási joggal?
2. Minden érintett kollégának kell meghatalmazás arra, hogy a pénzt átvegye a betegtől?
3. A meghatalmazásoknak külön dokumentumként kell elkészülniük, vagy elég, ha a munka-köri leírásokba beleírjuk mint ellátandó feladatokat?
4. Az Áfa-tv. 160. §-ának (3) bekezdése ügyletenként 1 fő meghatalmazott jogosultságát engedélyezi. A recepció nálunk 10 fő, és jelen esetben mindenki állít ki nyugtatömböt például laborlelet, egészségkártya kiadásáról, személyes kíséret díjáról stb. De ugyanez értelmezhető az osztályokon az asszisztensekre is, akik vizsgálati díjakról, leletkiadásokról szóló számlákat/nyugtákat készítenek. Mivel 8.00-20.00-ig van rendelés hétköznapokon, ezért mindennap 2 fő látja el a feladatokat. Hogyan értelmezhető erre az esetre az Áfa-tv. hivatkozott bekezdése? Mi lenne a szabályszerű eljárás? A vizsgálati díjakat a vizsgálat alkalmával készpénzben kiállított számla vagy nyugta ellenében kell a páciensnek kifizetni.
1. Az Áfa-tv. 160. §-ának (1)–(2) bekezdése értelmében a mi esetünkben a főigazgatónak minden érintett kollégát – egyesével – meg kell írásban hatalmaznia az egészségügyi szolgálat nevében történő számlakiállítási joggal?
2. Minden érintett kollégának kell meghatalmazás arra, hogy a pénzt átvegye a betegtől?
3. A meghatalmazásoknak külön dokumentumként kell elkészülniük, vagy elég, ha a munka-köri leírásokba beleírjuk mint ellátandó feladatokat?
4. Az Áfa-tv. 160. §-ának (3) bekezdése ügyletenként 1 fő meghatalmazott jogosultságát engedélyezi. A recepció nálunk 10 fő, és jelen esetben mindenki állít ki nyugtatömböt például laborlelet, egészségkártya kiadásáról, személyes kíséret díjáról stb. De ugyanez értelmezhető az osztályokon az asszisztensekre is, akik vizsgálati díjakról, leletkiadásokról szóló számlákat/nyugtákat készítenek. Mivel 8.00-20.00-ig van rendelés hétköznapokon, ezért mindennap 2 fő látja el a feladatokat. Hogyan értelmezhető erre az esetre az Áfa-tv. hivatkozott bekezdése? Mi lenne a szabályszerű eljárás? A vizsgálati díjakat a vizsgálat alkalmával készpénzben kiállított számla vagy nyugta ellenében kell a páciensnek kifizetni.
33. cikk / 194 Önkormányzati rendezvény belépőjegye
Kérdés: Önkormányzatunk az ősszel minifesztivált szeretne tartani a kulturális terület dolgozóinak közreműködésével. A rendezvény belépődíjas lenne, ahol belépőket árusítanának elővételben, illetve a helyszínen is. A következő kérdések merültek fel ezzel kapcsolatban:
– Belépőjegyeket hogyan árusíthat az önkormányzat elővételben, illetve a helyszínen (nyugta, pénztárgép, előre nyomtatott sorszámozott belépőjegy stb.)?
– Hogyan tudunk megfelelni mind a számviteli, mind pedig az adózási feltételeknek a jegyárusítás során?
– Az önkormányzat TEÁOR-számai között milyen tevékenységnek kell megjelennie, hogy belépőjegyet árusíthasson, illetve igény esetén számlát állíthasson ki?
– Belépőjegyeket hogyan árusíthat az önkormányzat elővételben, illetve a helyszínen (nyugta, pénztárgép, előre nyomtatott sorszámozott belépőjegy stb.)?
– Hogyan tudunk megfelelni mind a számviteli, mind pedig az adózási feltételeknek a jegyárusítás során?
– Az önkormányzat TEÁOR-számai között milyen tevékenységnek kell megjelennie, hogy belépőjegyet árusíthasson, illetve igény esetén számlát állíthasson ki?
34. cikk / 194 Számlázás kártyás fizetéskor
Kérdés: Bankkártyával történő fizetéskor készpénzfizetési számla elfogadható-e?
35. cikk / 194 Bizonylatkorrekció – adózási mechanizmus téves választása
Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk évente különböző építési-szerelési munkákat végez, nemcsak az önkormányzat, hanem más adóalanyok részére is. Az építési-szerelési munkákhoz kapcsolódóan a jogszabályban előírt esetekben társaságunk a fordított adózást alkalmazza, azonban több esetben előfordult, hogy tévedésből a jogszabályi előírásokkal ellentétesen, egyenes adózási formát alkalmazott a fordított adózás helyett. A korrekcióval kapcsolatban felmerült kérdések:
1. A korrekció alkalmával a számla sztornírozását és az új számla kibocsátását követően a helyesbítést az Art. 49. §-a szerinti önellenőrzés, vagy az Áfa-tv. 153-153/C. §-a alapján, a fizetendő, illetve a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó szabályai szerint kell elvégezni? Helyes az a meglátás, mely szerint a korrekciót az eladóval azonos módon, azaz vagy önellenőrzéssel, vagy az Áfa-tv. 153-153/C §-a szerint, az utólagos módosítás szabályai szerint kell kezelni?
2. A technikai lebonyolítás szempontjából elfogadható-e az a megoldás, ha a számlakorrekciót egy helyesbítő számlával rendezzük oly módon, hogy a helytelenül egyenes adózással megállapított adóalap és általános forgalmi adó negatív tételként, míg a helyes tétel a fordított adózás szabályai szerint kerül feltüntetésre?
3. Abban az esetben, ha az utólagos módosítás szabályai szerint kell eljárni [Áfa-tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont], a számla személyes rendelkezésre állásán a még nyitva álló időszakot kell érteni, vagy a helyesbítő számla kézhezvételét jelentő naptári hónapot?
1. A korrekció alkalmával a számla sztornírozását és az új számla kibocsátását követően a helyesbítést az Art. 49. §-a szerinti önellenőrzés, vagy az Áfa-tv. 153-153/C. §-a alapján, a fizetendő, illetve a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó szabályai szerint kell elvégezni? Helyes az a meglátás, mely szerint a korrekciót az eladóval azonos módon, azaz vagy önellenőrzéssel, vagy az Áfa-tv. 153-153/C §-a szerint, az utólagos módosítás szabályai szerint kell kezelni?
2. A technikai lebonyolítás szempontjából elfogadható-e az a megoldás, ha a számlakorrekciót egy helyesbítő számlával rendezzük oly módon, hogy a helytelenül egyenes adózással megállapított adóalap és általános forgalmi adó negatív tételként, míg a helyes tétel a fordított adózás szabályai szerint kerül feltüntetésre?
3. Abban az esetben, ha az utólagos módosítás szabályai szerint kell eljárni [Áfa-tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont], a számla személyes rendelkezésre állásán a még nyitva álló időszakot kell érteni, vagy a helyesbítő számla kézhezvételét jelentő naptári hónapot?
36. cikk / 194 Üzemanyagkártyás vásárlások nyilvántartása
Kérdés: Költségvetési intézmény MOL-kártyával rendelkezik. A vásárlásokról kéthetente gyűjtőszámlát állít ki a MOL. A megvásárolt üzemanyag egy részét raktári készletre vesszük, mivel kertészeti gépekhez használjuk. Ha a felhasználás előbb valósul meg, mint ahogyan a számla megérkezik, hogyan kell a raktári mozgásokat könyvelni?
37. cikk / 194 Közfoglalkoztatás keretében megtermelt termékek értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk a közfoglalkoztatás keretében megtermelt zöldségeket, illetve az előállított termékeket (savanyúságokat, tésztákat) a lakosságnak értékesíti. Az értékesítés a kertészetnél, tésztaüzemben, egyéb helyeken történik. Kérdésem, hogy kell-e pénztárgépet használnunk, vagy elég a kézzel írott számla, illetve a piacon a nyugta?
38. cikk / 194 Számla helyes kiállítása
Kérdés: Önkormányzatunk alanyi mentes, és az Áfa-tv. 85-86. §-ai szerinti tárgyi mentes (a tevékenység közérdekű jellegére, valamint a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel mentes) tevékenységeket is végez. Amikor számlát bocsátunk ki egy tárgyi mentes tevékenységről, például ingatlan-bérbeadásról, mire kell a számlán helyesen hivatkozni, tárgyi mentességre vagy alanyi mentességre?
39. cikk / 194 Adószámos magánszemély által kiállított számla
Kérdés: Önkormányzatunknál több alkalommal adószámmal rendelkező magánszemélytől fogadunk be számlát. A számlát úgy állította ki a magánszemély, hogy feltüntette a levonandó adót, és a számla végösszegének csak a "nettó" kifizetendő összeget írta. Szerintünk ez így nem helyes, de jogszabályi hivatkozást nem találok rá! Ebben kérném a segítséget, hogy mi az előírás az adószámos magánszemély által kiállított számlára?
40. cikk / 194 Időszakos elszámolású ügyletek számlázása
Kérdés: Hogyan kell számlázni a bérleti és közüzemi díjakat július 1-je után?
