Találati lista:
1. cikk / 194 Eseti közterület-használati díj számlázása
Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati engedélyben állapítja meg a közterület-használatért járó díjat, amelyről számla is készül. Milyen dátumot kell feltüntetni a számlázás során (nem folyamatos teljesítés, csak eseti) teljesítés dátumaként, ha például október 31. és november 02. között vették igénybe a közterületet, illetve mi lesz a fizetési határideje a számlának, ha az engedélyben az a szöveg szerepel, hogy „A díjat a határozat véglegessé válását követő 5 napon belül kell megfizetni”? Ilyen esetben mi lesz a véglegessé válás napja, amihez képest számolni kell a fizetési határidőt?
2. cikk / 194 Rövidített számlázási név
Kérdés: A rövidített számlázási név minden esetben elfogadható, amennyiben jó a cím? Hol, milyen dokumentumban kell szerepelnie a rövidített számlázási névnek? Alapító okirat?
3. cikk / 194 A számla tartalmi elemei
Kérdés: Tankerületünk részére kiállított számlán kötelező-e feltüntetni az anyagköltséget és a szolgáltatás munkadíját külön-külön? Nem elég a számla mögé az árajánlat?
4. cikk / 194 Elektronikus számla
Kérdés: Befogadhatunk-e olyan számlát, amely e-mailben érkezik társaságunkhoz pdf-formátumban, géppel van kiállítva (digitális aláírás és időpecsét nincs a számlán), a számla kézzel aláírt, és pecsét is van rajta. (Elektronikus számla tárolására jelenleg még nem alkalmasak a rendszereink, de a fenti esetben ez nem is releváns véleményünk szerint.)
5. cikk / 194 Elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő számlázási kérdések
Kérdés: 1. Önkormányzati rendezvényünket hirdetés formájában népszerűsítettük az egyik közösségi médiában. A számlát Közösségen belüli országból kapjuk, amelyen nincs részletezve a számla áfatartalma (feltehetően azért, mert a számla kibocsátójának nincs adóbefizetési kötelezettsége). Mi hogyan járunk el helyesen, szabályosan az áfakötelezettség megállapításakor? A számlán vevőként önkormányzatunk neve és címe van feltüntetve, az adószámunk nem. Hol húzódik az a határ, amikor a számla még befogadható? Mik azok a kötelező alaki/tartalmi minimumok, amiknek szerepelnie kell a számlán ahhoz, hogy befogadhassuk? 2. Egy másik elektronikus szolgáltatást a Közösségen kívülről (az Egyesült Államokból) veszünk igénybe. A számla alapján a szolgáltatásnak 0 USD adótartalma van. Itt is felmerül kérdésként, hogy az Áfa-tv. szabályozásának megfelelve hogyan járunk el helyesen az áfa megállapításakor? A számlán az egyesült államokbeli partnernek nincs feltüntetve az adószáma. Önkormányzatunk vevőként csupán egy e-mail-címmel szerepel a bizonylaton, sem név, sem cím, sem adószám. Tudjuk, hogy egyes országokban eltérő szabályozások lehetnek érvényben a számlázás kapcsán, véleményünk szerint azonban minimum aggályos az efféle számlák befogadása.
A kérdés itt is, mint az előző kérdésnél: mi a minimumkövetelmény ahhoz, hogy befogadható legyen egy külföldről (Közösségen kívülről) érkező számla?
A kérdés itt is, mint az előző kérdésnél: mi a minimumkövetelmény ahhoz, hogy befogadható legyen egy külföldről (Közösségen kívülről) érkező számla?
6. cikk / 194 Gyógyászati segédeszközök bérbeadása
Kérdés: Szociális intézményünk nagyon sok gyógyászati segédeszközzel (tolószék, betegágy, járókeret stb.) rendelkezik, amit pályázatokból, adományokból és egyéb más forrásból szerzett be. Az intézmény ellátottai részére ezen eszközök használata ingyenes, hosszabb időre is térítésmentesen igénybe vehetik. Az elmúlt időszakban azonban a településről többen is jelezték (akik nem ellátottai az intézménynek), hogy bérbe szeretnék venni, ki szeretnék próbálni egy-két napra ezen eszközöket. Ezt a "bérbeadást" lehet-e alaptevékenység keretében végezni, vagy ez már vállalkozási tevékenységnek minősül? Ha ezt lehet még az alaptevékenység keretében végezni, akkor az igénylő részére 27%-os áfatartalmú bérleti díjról szóló számlát kell kiállítanunk?
7. cikk / 194 Bérbeadás számlázása
Kérdés: Kórház által létrehozott közhasznú alapítvány orvostechnikai eszközöket szerez be (célja szerint), majd bérbe adja azokat a betegellátás színvonalának emelését segítendő kórházi betegellátó osztályokra. Az eszközöket a kórház idegen eszközként tartja nyilván. A bérbeadás önköltségi áron történik, az alapítványnak eredménye ezen nem képződhet. A bérleti szerződés végén az eszközöket a kórház részére az alapítvány térítésmentesen átadja. Az alapítvány bevételét – újabb orvostechnikai eszközök beszerzésére – a kórház részére bérbe adott eszközök bérleti díjain túl adománygyűjtésekből, az szja 1%-ából éri el. Ezen eljárásrend a jelenlegi jogszabályi környezetnek megfelel-e, az alapítvány által kiállított bérletidíj-számla befogadható-e az alapító kórház részéről?
8. cikk / 194 Étkezési térítési díjak kezelése
Kérdés: Vásárolt élelmezés történik. Kézi nyugtát állít ki az önkormányzat az étkezési térítési díjat befizető személyek részére. ASP könyvelési rendszerben az 1381. menüpontban rögzítésre kerülnek a nyugták, az 1370. menüpontban pedig a könyvelése megtörténik, ami alapján az áfabevallásba bekerül. Ezek után van-e valamilyen jelentési kötelezettsége az önkormányzatnak a NAV felé, és ha igen, milyen módon tudja ezt megtenni?
9. cikk / 194 A számlán szereplő fizetési mód
Kérdés: Egyre több helyen előkerül a számlázással kapcsolatos kérdések között a számlán szereplő fizetési mód szerinti kiegyenlítésének kötelezősége, ugyanis a feltüntetett fizetési mód csak tájékoztató jellegű, így a készpénzes számlát lehet átutalással és fordítva is teljesíteni. Pl. "Hihetetlen ugyan, de a számla fizetési módja nem kötelező eleme a számlának. Ez gyakorlatilag a könyvelőnek szóló útmutató, hogy ezt a számlát valószínűleg azzal a fizetési móddal bocsátották ki. Azért csak »valószínűleg«, mert arra sincs semmilyen előírás, hogy egy »készpénz«-fizetési módú számlát valóban készpénzzel egyenlítettek ki, és persze egy átutalásos számlával is beballaghat a vevő a cég telephelyére azért, hogy azt készpénzzel kifizesse." Az Áfa-tv. 169. §-a alapján valóban nem kötelező tartalmi eleme a számlának a fizetési mód. Ugyanakkor az Áfa-tv. 176. §-ában szabályozott egyszerűsített számlára vonatkozik az a szabály, hogy a készpénzfizetéssel egyidejűleg állítható ki.
Ha a készpénzes számla – amit alapvetően egy azonnali teljesítésű ügyletnek kellene tekinteni – későbbi dátummal lesz kiegyenlítve, akkor a szállítónál hiány keletkezik. Mi az irányadó jogszabály, mennyire átjárható a fizetési mód, a gyakorlatban átutalásos számla készpénzzel történő teljesítésére van példa, és ez fordítva is igaz?
Ha a készpénzes számla – amit alapvetően egy azonnali teljesítésű ügyletnek kellene tekinteni – későbbi dátummal lesz kiegyenlítve, akkor a szállítónál hiány keletkezik. Mi az irányadó jogszabály, mennyire átjárható a fizetési mód, a gyakorlatban átutalásos számla készpénzzel történő teljesítésére van példa, és ez fordítva is igaz?
10. cikk / 194 Óraadó tanárok számlázása
Kérdés: Egyetemünk alkalmaz egyéni vállalkozóként vagy kft.-tagként óraadó tanárokat. Jól értelmezzük, hogy az egyetemi oktatásban részt vevő oktatók az Áfa-tv. 165. §-a alapján mentesülnek a számlakibocsátási kötelezettség és a számla-adat-szolgáltatási kötelezettség alól, de számviteli bizonylatot ki kell állítaniuk?
