Eltulajdonított számítógép állományból történő kivezetése

Kérdés: Költségvetési szervtől egy betörés során eltulajdonítottak egy számítógépet. A rendőrségtől a negyedéves mérleg fordulónapjáig nem érkezett meg a nyomozás eredményéről szóló értesítés. A számítógépet ebben az esetben törölni lehet-e az állományból?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szervnek a negyedévi mérlegben azeltulajdonított számítógép nyilvántartási értékét már nem szabad kimutatnia,függetlenül a rendőrségi vizsgálat eredményétől. Az eltulajdonítás napjáig elkell számolni a terv szerinti értékcsökkenést. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Számítógépek és kiegészítő berendezéseiknek egyedi nyilvántartása

Kérdés: Egyik költségvetési intézmény az évekkel ezelőtt vásárolt számítógépeket úgy aktiválta, hogy a monitor, maga a gép, a billentyűzet is egy egységként van nyilvántartva. Időközben a gépen felújításokat végeztek, kicserélték az alaplapot, winchestert, házat, monitort. Ezeket mind-mind ráaktiválták az eredeti bruttó értékre, így van olyan gép, amelyikhez 2 monitor is társul. Hogyan lehet szétválasztani a gépek értékét, ill. hogyan lehetne megoldani a részleges selejtezést?
Részlet a válaszából: […] Az Szt-vhr. 9. számú melléklet 1/n. pontja értelmében a költségvetési szerveknek a következő feltételek szerint a tárgyi eszközeiket csoportosan nyilvántartani: egyidejűleg beszerzett eszközök lehetnek, azonos beszerzési árhoz tartozóak, azonos paraméterekkel rendelkezők,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

50 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszközök elszámolása

Kérdés: Intézményünk az év végén, raktáron lévő, használatba nem vett kis értékű eszközök állományát mindeddig az 1-es számlaosztályban, a 13179-es számlán vette év végén állományba. 2004. jan. 1-jétől az Szt-vhr. 9. sz. melléklete a következőkkel egészül ki: "A kis értékű, éven belül amortizálható raktári új tárgyi eszközök analitikus és főkönyvi elszámolása során a készletekre vonatkozó könyvvezetési szabályok az irányadók." Jelenti-e azt, hogy év végén a használatba nem vett, kis értékű tárgyi eszközök raktáron lévő állományát a továbbiakban a 2. számlaosztályban kell állományba venni, vagy maradhat-e az eddigi gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A raktárban lévő új, kis értékű tárgyi eszközöket továbbra is az 1. számlaosztályban kell nyilvántartani. Hatályos az Szt-vhr. 18. §-ának (2) bekezdése, amely szerint: A költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kis értékű tárgyi eszközt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Telefontársaság által jóváírt bónuszpontok beváltásának elszámolása

Kérdés: Amennyiben a bónuszpontokat a telefontársaság jóváírja, és egy nagy értékű mobiltelefon vételekor nem kell fizetni (a számla végösszege 0 Ft), értékkel kell-e állományba venni, tekintettel arra, hogy növekedett a vagyonunk, illetve ha a fenti okból a tényleges árnál kevesebbet kell a telefonért fizetni (vagy a csökkentett, kifizetett összegben kell bevételezni)? Belefér-e az eset az ajándék vagy a térítésmentes átvétel körébe? Az eszköz megszerzése érdekében felmerült kiadást a számla végösszegének megfelelően egy összegben (alap+áfa bontásba), vagy az eredeti vételárat kiadásként (alap+áfa bontásban), a kedvezményt bevételként kiadásként (alap+áfa bontásban) kell-e lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] A bónuszpontok beváltása a telefontársaság sajátos kedvezménye. Az elszámolás tekintetében is ez a sajátosság érvényesül. Az elszámolás szempontjából is meg kell különböztetni a kérdésben említett két esetet. A bónuszpontok beváltásával az eszközért (készülékért)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Tárgyévi tőkeváltozásokhoz kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Szeretném pontosan tudni, hogy a 41231. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások és a 41232. Tranzakciós partnerhez nem kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások főkönyvi számlákon mely gazdasági eseményeket kell konkrétan elszámolni? Itt szeretném még azt is megkérdezni, hogy a 4122. Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos tőkeváltozások főkönyvi számlán mely gazdasági eseményeket könyveljük?
Részlet a válaszából: […] A 41231. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások főkönyvi számlán kell a következő gazdasági eseményekkel összefüggő tőkeváltozásokat elszámolni: eszközök térítés nélküli átvétele, átadása, függetlenül attól, hogy ez a tranzakció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Önkormányzati támogatásból megvalósított beruházás

Kérdés: Egy kft. az önkormányzattól kapott támogatásból 2002-ben beruházást (nem közműberuházás) valósított meg. Ez azt jelenti az Áfa-tv. átmeneti rendelkezése [211. § (7) bekezdése] szerint, hogy a tavalyi szabályokat kell erre alkalmazni? Most a támogatásban részesülés miatt 10 évig visszafizetési (arányosítási) kötelezettség van a beruházással kapcsolatosan az Áfa-tv. átmeneti rendelkezései szerint?
Részlet a válaszából: […] A 2004. évi IX. törvény 71. § (2) és (4) bekezdése 2004. január 1-jére visszamenőleges hatállyal módosította 2003. évi XCI. törvény 211. § (7) bekezdését. A módosítás szerint e törvényhelyet kizárólag a címzett és céltámogatásban részesülő adóalanyra lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Gépvásárlás elszámolása, bizonylata

Kérdés: Intézményünk pénzmaradványból gépvásárlást eszközölt 2004-ben. Az áfa bevallásánál az arányosításba bevonva vettük figyelembe, mivel a pénzmaradvány saját bevételi megtakarításunkból képződött. Intézményünk bevételének 70%-a saját bevétel, 30%-a önkormányzati támogatás. Helyesen állapítottuk-e meg az eszközvásárlás áfáját? Milyen bizonylatok szükségesek a tárgyi eszköz állományba vételéhez, üzembehelyezéséhez?
Részlet a válaszából: […] Mivel a pénzmaradvány is az adóalapot nem képező államháztartási támogatásból (is) képződött, így az adóalany az abból finanszírozott beszerzés adóját csak arányosítás útján vonhatja le. Az Áfa-tv. 38. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Szabadidőközpont működési költségeinek elszámolása

Kérdés: 2003-ban folyósított, adóalapot nem képező önkormányzati támogatásból szabadidőközpontot hoztunk létre, amelyet adóköteles tevékenységhez használunk. Jól értelmezzük-e, hogy a szabadidőközpont működtetésével kapcsolatos, folyamatos beszerzések áfatartalmát a beruházás korábbi támogatásból való finanszírozottsága miatt nem tudjuk visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] A szabadidőközpont működtetésével összefüggően 2004. január 1-jét követő teljesítési időpontú beszerzések adótartalma az általános szabályok szerint levonható. Az adóalapot nem képező támogatásra vonatkozó levonási tilalom csak akkor játszik szerepet, ha a konkrét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Kis értékű tárgyi eszközök mérlegben történő kimutatása

Kérdés: Intézetünk központi költségvetési szerv, rendelkezik raktárral. Hogyan értelmezzük azt, hogy a költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kis értékű eszközöket a mérlegben beruházásként kell kimutatni (pl. textil)? A vásárláskor ezek értékét a dologi kiadások között elszámoltuk, hogyan vezessük át a mérlegbe (38-as, 5-ös űrlap összefüggése)?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. vonatkozó előírása alapján a vállalkozásoknak és a költségvetési szerveknek is az év végén a mérlegben kizárólag a raktári új készleteket lehet kimutatni.A költségvetési szerveknek az eszközeik beszerzésénél a számviteli politikájukban rögzített minősítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Megbízható és valós összképet lényegesen befolyásoló hiba esetén szükséges eljárási rend

Kérdés: Milyen feladatai vannak a költségvetési szervnek, ha a felügyeleti szerv által végzett ellenőrzés a 2003. évi beszámolóval összefüggésben megállapította, hogy a tárgyi eszközök között egy 80 millió forint értékű berendezési tárgyat nem aktiváltak, de a használatbavétel ténylegesen megtörtént? A 2003. évi mérleg főösszege 1020 millió forint, a saját tőke és a tartalékok együttes összege 750 millió forint.
Részlet a válaszából: […] Az ellenőrzés során feltárt hiba jelentős összegűnek minősül, mivel meghaladja a mérlegfőösszeg 2 százalékát. Ezzel egyidejűleg ez a megbízható és valós összképet lényegesen befolyásoló hiba is, mert meghaladja a saját tőke és a tartalék együttes összegének 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.
1
45
46
47
56