247 talált cikk a tartozás kifejezésre

Kérdés: 2013. február 1. napjával alakult meg a közös önkormányzati hivatalunk két körjegyzőség (B falu és K falu) egybeolvadásával. A közös önkormányzati hivatal költségvetésében az önkormányzatok a finanszírozást 11 hónapra tervezték. A gesztor B falu részére minden önkormányzat a költségvetésnek megfelelően utalta a havi finanszírozást, a megszűnt másik gesztor K falu kivételével. K falu és N falu körjegyzőségének 4 dolgozója is átkerült a közös önkormányzati hivatalhoz. A 4 dolgozó nettó munkabére 513 913 Ft, mely K falu önkormányzatának számlájáról került leutalásra 2013. február 4-én. 2013. március 1-jén K falu önkormányzatának állami támogatásából került levonásra a 4 dolgozó utáni nettósítási különbözet 486 231 Ft összegben. A megalakult B falusi közös önkormányzati hivatalnál 11 havi bér került tervezésre. Mivel a B falusi közös önkormányzati hivatal jogutód, neki kell könyvelni a január havi béreket és járulékokat a könyvelési értesítő alapján mindkét volt körjegyzőség esetében. (Megszűnt költségvetési szerv a megszűnés napját követően gazdasági eseményt a könyveiben nem rögzíthet – hivatkozással a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatójára a közös önkormányzati hivatalokról.) K falu önkormányzatának a finanszírozási terv szerint 2013. február-március hónapokra 1 318 104 Ft-tal kellett hozzájárulni a közöshöz. A költségvetés elfogadását követően 2013. március 19-én K falu önkormányzata B falu önkormányzatának – a társulási megállapodásban foglalt kötelezettségének eleget téve – átutalt 317 960 Ft-ot. (A 2013. február-március hónapra a finanszírozási terv szerint fizetendő 1 318 104 Ft-ot csökkentve a kifizetett 513 913 Ft-tal, 2013. január havi, február hónapban esedékes nettó bér és annak járulékai 486 231 Ft összegével.) A nettó bér és a nettósítási különbözet összegét K falu könyveiben átadott pénzként könyveljük a közös hivatal finanszírozására. K falu önkormányzata B falunak átadta a 2013. január havi könyvelési értesítőt és a nettósági különbözet bizonylatát, hogy a fenti összeget pénzforgalom nélküli bevételként átvett pénzként ismerje el, mint finanszírozást; illetve a közös önkormányzati hivatal könyveiben rögzíteni tudja ki­adásként a bért és járulékait. K falu önkormányzatának álláspontja szerint az egyértelmű jog­utódlás miatt a közös önkormányzati hivatalnál 11 havi bér lett tervezve. K falu önkormányzata a gesztor B falu helyett 2013. február 4-én kifizette a 2013. február havi nettó bért, illetve 2013. március 1-jén az állami támogatásból levonták ennek járulékát – s ezzel, valamint a különbözet 2013. március 19-i átutalásával teljesítette a havi finanszírozási ütemterv szerinti fizetési kötelezettségét, azaz elutasítja B falu önkormányzatának azt az álláspontját, mely szerint 1 000 144 Ft-tal tartozik. A tartozást B falu önkormányzata – élve a társuláshoz kapcsolódó inkasszós jogával – K falu számlájára érvényesíteni kívánja. B falu önkormányzatának véleményére reagálva: ha a körjegyzőségi január havi bért és járulékait a körjegyzőség zárszámadásában kell elszámolni, akkor miért készült 11 havi bér- és járuléktervezéssel a közös hivatali költségvetés? B falu önkormányzata szerint: A jogelőd körjegyzőség költségvetésében szereplő és a jogelőd körjegyzőség január hónapra járó bére és járulékai nem tekinthetők a közös hivatalban finanszírozásnak. A közös hivatal költségvetésében és a társulási megállapodásban rögzítetteknek megfelelően kell a finanszírozást teljesíteni, függetlenül a jogelődnek folyósított támogatástól. A január havi bér és annak járulékai a jogelőd, megszűnt körjegyzőséghez kapcsolódnak; a megszűnt körjegyzőség zárszámadásához kapcsolódóan kell kezelni, és a körjegyzőség intézményfinanszírozásához kell elszámolni, mivel az egy hónapra készült költségvetés tartalmazza. K falu önkormányzata 1 000 144 Ft-tal kevesebb pénzt adott át, mint amit a társulási megállapodás és az elfogadott költségvetés megállapít, s a fenti összeggel tartozik B falu önkormányzatának.
Kérem a fentiek alapján szíves véleményüket, tartozik-e intézményfinanszírozással K falu önkormányzata!

Kérdés: A kérdésünk az önkormányzati követelésállomány 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek történő ingyenes átadására, valamint a követelés engedményezésének könyvekben való szerepeltetésére vonatkozik a kft. szempontjából. Helyes-e az eljárásunk, illetve hogyan történik számviteli elszámolása? A követelést nem ismerték el.

Kérdés: Az önkormányzat által alapított és 100%-os tulajdonban lévő nonprofit kft.-nek adta ki önkormányzatunk a gyermekétkeztetést. Milyen lehetőség van az étkeztetési térítési díj behajtására?

Kérdés: Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?

Kérdés: Önkormányzatunknál részleges adósságkonszolidáció történt. Az állam adósságunk 65%-át átvállalta. Adósságunk kötvénykibocsátásból keletkezett. A 9 555 000 CHF értékű kötvényből 500 000 000 Ft-ot óvadéki betétként kezelt a bank. Ennek 65%-át befizettük a Kincstár számlájára, 35%-át visszafizettük a banknak, csökkentve ezzel a tőketartozást. Az adósságkonszolidáció könyvviteli elszámolásában kérnénk a segítséget. A kötvényt előbb hitellé kell alakítani, majd azt az átvállalás összegével törlesztésként csökkenteni?

Kérdés: Központi költségvetési szerv lemondhat-e követeléséről a vállalkozással történő megállapodás alapján?

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a vevő­követelés könyvelésére és nyilvántartására?

Kérdés: Váltóval kiegyenlített adóköveteléssel kapcsolatos a kérdésünk. Egy önkormányzati adóalany (helyi vállalkozó) cége ellen felszámolási eljárás indult. Jelentős összegű gépjárműadó-, iparűzésiadó- és adópótlék-tartozása van az önkormányzat felé. Az önkormányzati adóhatóság bejelentette a vállalkozóval szembeni követelését a felszámolónál, aki azt vissza is igazolta. A felszámolás elrendelését követően – a felszámolás törtévére – is merült fel gépjárműadó- és iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége a vállalkozónak, amit szintén visszaigazolt a felszámoló. Erre – a felszámolás közbeni követelésre – érkezett egy magánszemélytől vételi ajánlat, aki váltóval egyenlítené ki az önkormányzat adókövetelésének egy részét. Ha az önkormányzat elfogadja a váltót, annak beváltásakor a bevételt milyen jogcímen kell könyvelni? Az eredeti követelés (gépjárműadó, iparűzési adó) jogcímén, vagy más egyéb bevételként? Ha egyéb bevételként kell elszámolni, akkor hogyan törölhető az adótartozásként nyilvántartott követelés azon része, amelyet a váltóval kifizettek?

Kérdés: Kell-e szerepeltetni a mérlegben a folyamatban lévő peres eljárás alatt álló, intézmény által fennálló tartozást? A vitatott, peres eljárást képező előző évi tartozás befogadott számlája egy bérleti díjról szólt.

Kérdés: Zálogházunk (kft.) egy pénzintézet megbízottjaként kézizálog kikötésével pénzkölcsönt nyújt a zálogtárgyat beadónak (továbbiakban: zálog­adós). A zálogtárgyakra nyújtott kölcsönösszeg és járulékai erejéig készfizető kezességet vállal zálog­házunk a pénzintézet felé. Zálog­házunk a záloghitel közvetítésével összefüggésben a pénzintézettől jutalékot kap. Amennyiben a zálogadós nem váltja ki a zálogtárgyat a hitelfutam­idő + 30 nap türelmi idő leteltével sem, akkor zálog­­házunk kezesként kifizeti az adós tartozását a pénzintézetnek, és ezzel megszerzi mindazon jogokat, melyek a pénzintézetet megillették. Zálogházunk a zálogtárgyat harmadik félnek – vevő 1 – értékesíti, aki azt továbbértékesíti vevő 2-nek, aki azt Vevő 3 Bt.-nek értékesíti.
Kérdések:
Van-e számlakiállítási kötelezettsége a pénzintézetnek, amikor a zálogházunk kezesként megfizeti az adós tartozását a pénzintézet felé, ha az Áfa-tv. 13. §-a (3) bekezdésének a) pontja nem tekinti szolgáltatásnyújtásnak, ha a szolgáltatás nyújtója részére az ellenértéket akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti? Alkalmazhatja-e zálogházunk az Áfa-tv. XVI. fejezetének 1. és 2. alfejezet rendelkezéseit a zálogtárgy harmadik félnek (Vevő 1 Bt.) történő értékesítésekor? A viszonteladóra (jelen esetben zálog­házunkra) igazolhatóan teljesül-e, hogy továbbértékesítési céllal történt a beszerzése [Áfa-tv. 213. § (1) bekezdés e) pontja]? Zálogházunk elsődlegesen a hitel közvetítésében érdekelt. A felek elsődleges célja nem a termék értékesítése, az legfeljebb a szerződés nemteljesítésének következménye lehet. Helyes-e az az álláspont, hogy a fent leírt szerződéses konstrukcióban megvalósuló adóalanyok közötti ügyletek egyikére sem alkalmazható az Áfa-tv. XVI. fejezetének rendelkezése?