223 cikk rendezése:
141. cikk / 223 Számla helyesbítése
Kérdés: Közüzemi szolgáltatásainkat üzemeltető társaságunk (továbbiakban: X) egy céggel (továbbiakban: Y) megbízási szerződést kötött. 2009-ben az X cég alapdíjat számlázott ki Y társaságnak, melyet egy harmadik (Z) cég rendezett. Ezt követően a vevő kérte, hogy a számlát osszuk meg úgy, hogy annak egy részét Z társaság nevére állítsuk ki. Ez megtörtént, és kiküldtük a számlát 2009-ben Z-nek és Y-nak is. Y társaság rendezte tartozását, Z azonban 2010-ben visszaküldte azzal, hogy nem állapodtak meg Y-nal, ezért nem fizetik ki. Ezt követően X társaság lesztornózta a számlát, és kiállított egyet az eredeti vevő Y felé ugyanazzal a tartalommal. Van-e önellenőrzési kötelezettségünk?
142. cikk / 223 Önkormányzat – generálkivitelezés (fő- és melléktevékenység adózásbeli elkülönítése)
Kérdés: Önkormányzat megbízásából generálkivitelezés valósul meg. A generálkivitelezés – többek között – magában foglalja az önkormányzati épületegyüttesek külső homlokzati felújításait, belsőépítészeti átalakításait, valamint a közműveken végzett építési-szerelési szolgáltatásokat. A kivitelezés jellege szerint a belsőépítészeti átalakítások és a közműveken végzett építési-szerelési szolgáltatások nem számítanak építésiengedély-köteles beruházásnak. A kivitelezés során az eltérő szolgáltatások adójogi szempontból hogyan minősülnek?
143. cikk / 223 Fizetési határidő értelmezése
Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy részünkre a polgári szállító partnerek késedelmi kamatot számoltak fel. Az átutalási megbízásaink alapján a MÁK a számlán szereplő fizetési határidő napján fizetési számláinkat megterhelte. Ezt követően került jóváírásra az átutalt pénzösszeg a szállító partner fizetési számláján. A szállítókkal megkötött szerződésekben a fizetési határidőre vonatkozóan egyéb kikötés, rendelkezés nincs. Kérem a Tisztelt Szerkesztőséget, szíveskedjenek tájékoztatást adni, hogy a számlán szereplő fizetési határidő értelmezésénél a terhelés vagy a szállító partnereknél a jóváírás napját kell-e figyelembe venni ahhoz, hogy a késedelmi kamat felszámítása elkerülhető legyen.
144. cikk / 223 Áfa-visszaigénylési jog gyakorlása
Kérdés: Önkormányzatunk egy telek értékesítéséről szerződést kötött külföldi befektetővel. Az ügylet később meghiúsult, de az ellenérték egy részét számunkra a külföldi befektető megfizette. Később találtunk vevőt az ingatlanra, aki magyar társaságként megvette a külföldi befektető követelését, és beszámítással élt az ellenérték megfizetésénél. Kérdésünket a magyar társaság szempontjából tesszük fel, a társaság tekintetében az Áfa-tv. szerinti megfizetettség szabály, mely előfeltétel az áfa visszatérítésénél, teljesül-e a beszámítással?
145. cikk / 223 Önkormányzati lakás értékesítése
Kérdés: Egy önkormányzat tulajdonában álló lakás magánszemély részére történő értékesítése esetén keletkezik-e kamatkedvezményből származó jövedelem abban az esetben, ha a vételár egy része megállapodásban rögzítve, 8 havi részletben kerül kiegyenlítésre?
146. cikk / 223 Áfanyilvántartás
Kérdés: Kötelező-e vezetni a beérkező számlák és az előzetesen felszámított általános forgalmi adó, illetve a kimenő számlák és az általános forgalmi adó befizetési kötelezettségének nyilvántartásait, ha TATIGAZD programmal könyvelünk?
147. cikk / 223 Felújítás, illetve támogatás könyvelése
Kérdés: Támogatott beruházást kezdtünk, aminek csak az 5% saját részét kell utalni a kivitelezőnek, a többit az elszámolás után fogja megkapni. A számlát nekem mint önkormányzatnak nyújtja be a kivitelező, nettó számlát, mivel fordított áfa alá tartozik a felújítás. Az áfát be kell fizetni 15 napon belül a teljesítést követően az APEH-nak, ami eleve 25%, és bevallani. Hogy fog ez a könyvelésemben megjelenni, mikor én csak a számlát tudom felvinni a nyilvántartásokban, valamint az áfa befizetését pénzforgalmilag, de az áfa alapjából csak az 5%-ot, a beruházás saját erejét fizetem ki?
148. cikk / 223 Üzemi baleset miatti fizetési meghagyás könyvelése
Kérdés: Fizetési meghagyást kaptunk a Regionális Egészségbiztosítási Pénztártól dolgozónk 2004. évben történt munkabalesetével összefüggésben a pénztárnál felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén. A közölt összeg ellátásonkénti jogcím szerinti tartalma: járóbeteg-ellátás, gyógyszerek, pénzbeni ellátás – mint tőketartozás. A fentieken túl kiszabásra került az egészségügyi szolgáltatás finanszírozásának időpontjától a fizetési meghagyás kiadásának napjáig számított kamat. A járóbeteg-ellátás és gyógyszerek összegét könyvelhetjük-e az 531221 természetbeni egészségbiztosítási járulék kiadásainak teljesítése főkönyvre, a pénzbeli ellátást az 531222 pénzbeni egészségbiztosítási járulék kiadásainak teljesítése főkönyvre? Kérdésünk továbbá, a felszámított kamattartozás könyvelése az 56323 egyéb dologi kiadás főkönyvi számra történhet-e?
149. cikk / 223 Tartozás és követelés összevezetése
Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv, helyiséget bérel nálunk egy kft., mely szállít is az intézményünknek. Tartozás-követelés összevezetést alkalmazunk a vevő- és a szállítószámlákkal megállapodás alapján. Kérdésem az, hogy a szállítóállomány javítása érdekében az összevezetést elvégezhetem-e úgy, hogy a különbség kiegyenlítése csak később fog megtörténni? Tehát ha a vevő tartozik 50 Ft-tal, én tartozom neki 100 Ft-tal, összevezethetem-e április 30-val, mikor a különbség kiegyenlítése (50 Ft) csak május 9-én fog megtörténni?
150. cikk / 223 Késedelmes számlázás, elévülés
Kérdés: A közterület-használati díj határozat alapján került megállapításra, de nem lett kiszámlázva. A "bérlő" nem fizette meg az összeget. Ha ez a tartozás 2002. évben keletkezett, és azóta 2009. év elején egyenlegközlőben került kiértesítésre az illető, hogy mennyivel tartozik (tértivevénnyel), akkor ez a tartozás elévült? Ki lehet számlázni még ezt a tartozást, vagy már nincs is értelme?
