Találati lista:
231. cikk / 247 Késedelmesen megfizetett követelések után felszámított kamat elszámolása
Kérdés: A késedelmesen kiegyenlített követelések után megküldött késedelmi kamat előírását tartalmazó kiértesítéseket hogyan lehet a követelések között feltüntetni?
232. cikk / 247 Behajthatatlanná vált egyéb követelés leírása
Kérdés: Irodánk év végi beszámolójának (01 űrlap) mérlegjelentésében szereplő egyéb követelések (B/II./32.) sor egyrészt az iroda tevékenységéből adódó, másrészt a volt munkavállalókkal kapcsolatos peres ügyek lezárása után meghozott, jogerős bírósági ítéletekből eredő, részünkre megítélt és meg nem fizetett perköltségek, kártérítések összegét tartalmazza. Ezek esetenként 1500-10 000 forint körüliek, de előfordult már 1 000 000 forintos tétel is.Az analitikus nyilvántartás számítógépes programmal, adósonként (főként magánszemélyek) történik. Nagy részük felszólításaink ellenére sem fizeti meg a tartozását, ami több éven keresztül halmozódik és szerepel mérlegtételenként. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretnénk megtudni:1. A mérlegben történő beállításhoz a bíróság által megítélt perköltséget el kell-e ismertetni az adóssal? 2. Ha a jogerős bírói ítélet ellenére is el kellene ismertetni, amit nem tudok végrehajtani, mert a legtöbb adós magánszemély, aki a levelet át sem veszi, akkor be lehet-e állítani követelésként?3. Jogi iránymutatás alapján a követelés érvényesíthető végrehajtással, de ha így sem térül meg, a végrehajtás összegével csak tovább növelem a költségeket (a 2000 forintos perköltség végrehajtása akár 20 000 forint is lehet). Ebben az esetben milyen összeghatártól lehet ezt az utat választani?4. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján milyen leírási vagy kivezetési lehetősége, illetve elévülése van a több éve húzódó, behajthatatlan, ilyen jellegű tartozásoknak?
233. cikk / 247 Mérleggel kapcsolatos gyakorlati kérdések
Kérdés: A 2002. évi beszámolóban mérlegtételként kell-e szerepeltetni az önkormányzati költségvetési intézményeknél a következőket: – ki nem utalt költségvetési támogatás, – olyan rövid lejáratú kötelezettség, amelyről legfeljebb írásos megrendelője van az intézménynek, – a pénzmaradványt terhelő elvonás várható összege. Nálunk az év végi zárást felbontatták, s az utolsó percben e tételeket pótlólag a 0-s számlaosztályon kívül követelésként és tartozásként is lekönyveltették, melynek eredményeképpen a mérleg jelentősen torzult.
234. cikk / 247 Vámtarifaszám használata
Kérdés: Kötelező-e a számlákon a vámtarifaszám feltüntetése? Van olyan számlakibocsátó, aki nem írja rá azzal, hogy a 25 százalékos áfás termékek értékesítése esetén nem kötelező.
235. cikk / 247 Lakásépítés munkáltatói számla vezetése
Kérdés: Hogyan kell könyvelni 2003. január 1-jén nyitó rendező tételként az idegen pénzeszközök között nyilvántartott lakásépítés munkáltatói számla átvezetését a költségvetési elszámolási számla alszámlája című számlára, és ezzel egyidejűleg államháztartáson kívülről felhalmozási célú pénzeszközátvétel jogcímen bevételként? Hogyan könyveljük a törlesztéseket, kamatokat?
236. cikk / 247 Bérleti díj ellenértékének biztosítékául kapott óvadék áfakötelezettsége és nyilvántartása
Kérdés: Bérbeadásra óvadékot szedünk. Jár-e ez áfakötelezettséggel és számlázással? Költségvetési szerv esetében hogy kell az óvadékot nyilvántartani, illetve könyvelni? Az óvadék a bérleti díjak ellenértékének biztosítékául szolgál. Ha előlegként kell nyilvántartani, hová kell bevételként könyvelni?
237. cikk / 247 Folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő feladás
Kérdés: A 249/2000. Korm. rendelet 51. § b) pontja a következő rendelkezést tartalmazza: "Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő feladás adatait a gazdasági művelet megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell rögzíteni." Az összesítő bizonylat (feladás) azt jelenti, hogy hónap végén az analitikából egy összegben feladják pl. az adósok (térítésidíj-hátralék) összegét, majd ezt a következő hónap végén szintén egy összegben történő feladás alapján korrigálva kell lekönyvelnem (növekedés, illetve csökkenés), vagy tételesen, adósonként fel kell vinni a főkönyvi könyvelésbe a tőkeváltozással szemben az összes, hó végén fennálló tartozást? Hasonlóan kell eljárni a vevők esetén is, vagy elegendő-e a hónap végén fennálló vevőállományt rögzíteni?
238. cikk / 247 Költségvetési intézmény áfarendszerbeli státusa
Kérdés: Önkormányzatunk önálló költségvetési intézményének tevékenységi köre útépítés, parkfenntartás, csatorna-karbantartás és egyéb városgazdálkodási teendők. Bevétele nem értékesítésből származik, tevékenységét teljes egészében intézményt finanszírozó támogatásból látja el. Hogyan alakul áfarendszerbeli státusa?
239. cikk / 247 Téves számlára teljesített befizetés rendezése
Kérdés: Társaságunk az önkormányzat javára fizetendő iparűzési adó 2002. december 20-ig teljesítendő előlegkiegészítését tévedésből az állami adóhatóság általános forgalmi adó számlájára fizette be, banki átutalással. Miképpen juthatunk hozzá a tévesen teljesített befizetés összegéhez?
240. cikk / 247 Készfizető kezesség
Kérdés: Az önkormányzat által vállalt készfizető kezesség összegét – szennyvízcsatorna-beruházásra víziközmű-társulat által felvett hitelhez – a mérlegbe be kell-e állítani kötelezettségként?
