Közüzemi tartozások rendezése

Kérdés:

Önkormányzatunk előző évekről áthúzódó közüzemi tartozásait faktoringcég vette át, és küldte meg a fennálló követelést, amit egy összegben kell rendezni a cég felé. Mellékletben közölték a tartozáshoz kapcsolódó számlák adatait (számla sorszáma, összege), de nem egyezik meg a tőke összege a kapcsolódó számlák összegével. A rendezetlen közüzemi számlák a nyilvántartásunkban kötelezettségvállalásként szerepelnek, a hozzájuk kapcsolódó számlák is rögzítve vannak. Hogyan kell könyvelni a faktoringcég felé kifizetett tartozást? Előző évről áthúzódó közüzemi díjként könyvelendő-e, ami a számlák összevezetésével elvégezhető, vagy önálló kötelezettségvállalás lesz a faktoringcég követelése? Utóbbi esetben hogyan történik az elszámolása, milyen rovatra könyvelendő, és mi a teendő a rendszerben rögzített közüzemi számlákkal?

Részlet a válaszából: […] A faktorcég felé történő teljesítést a korábban könyvelt kötelezettségek kiegyenlítéseként kell elszámolni. Ha nem egyezik meg a faktorcég által követelt összeg az önök könyvelésében kimutatott kötelezettségekkel, akkor annak tételes egyeztetése szükséges. Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Túlfizetések rendezése

Kérdés: Önkormányzatunk átutalásos számlát állít ki az iskolai étkeztetést igénybe vevő gyermekek szülei részére. Tapasztalatunk szerint a szülők gyakran nem a számlán szereplő pontos összeget utalják át, hanem „emlékezetből” egy kerekített összeget fizetnek meg. Ez sok esetben alacsonyabb, azonban többnyire lényegesen – 500–800 Ft-tal – magasabb összeg. Kezdetben megpróbáltuk a szülőket értesíteni a következő havi utalások pontosításáról, azonban ez nem vezetett eredményre. A túlfizetések visszautalása az önkormányzat részéről nem gazdaságos, mivel a bankköltségek ilyen kis összegű tranzakciók esetén is jelentősek. Emellett a nagy létszámra tekintettel a nyilvántartás vezetése is számottevő többletterhet jelent. Jelenleg ezeket az eltéréseket – a kerekítési különbözetekhez hasonlóan – az „egyéb működési bevétel” és „egyéb működési kiadás” rovatokra könyveljük. Helyesen járunk el, ha a jövőben is ezen rovatokra könyveljük a befizetések és számlák közötti különbözeteket? Amennyiben nem ez a helyes eljárás, kérjük segítségüket a helyes gyakorlat ismertetésében.
Részlet a válaszából: […] ...azok a befizető részére visszajárnak. Az egymást követő hónapokban a túlfizetések és alacsonyabb összegű befizetések miatti tartozások egyébként is kompenzálhatják egymást. A szolgáltatás folyamatos nyújtása miatt az egyenleg havonta változik, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Intézményünkben új gazdasági rendszer bevezetését tervezzük. A rendszer bemutatásakor láttuk, hogy a tárgyi eszközök nyilvántartásában különálló eszközként kezeli a program a nagy értékű tárgyi eszközöket és külön eszközként a tartozékokat. A jelenleg használt gazdasági rendszerben a tartozék az eszköz részét képezi (hiszen önálló eszközként nem működik, csak a főeszközzel), a tartozék értéke az eszköz értékét növeli, az értékcsökkenés az eszköz jellegétől függően kerül elszámolásra (14,5%, 33% stb.). Az új gazdasági rendszer kapcsán elbizonytalanodtunk. Szabályos lehet-e az (természetesen a számviteli politikában részletezve), ha a tartozékokat különálló eszközként kezeli a program, mivel így jellemző lesz az, hogy egy nagy értékű eszköznek lehet kis értékű tartozéka (pl. ultrahangkészülék és a hozzá tartozó ultrahangfejek)?
Részlet a válaszából: […] ...külön-külön nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban a tartozék és a tárgyi eszköz között fennálló kapcsolatot, az „összetartozást”, valamint az eszköz tartozékainak megnevezését, értékét, az azonosításhoz szükséges adatokat szerepeltetni kell. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Kórházi letét kezelése

Kérdés:

Egy kórházban külföldi állampolgár beteg került felvételre, aki készpénzt helyezett euróban letétbe és arany ékszert megőrzésre. A beteg elhunyt, a kórházi ellátásának térítéséről kiállított számlát nem tudta az intézmény részére kifizetni. A kórház a követelésének behajtására, a letétbe helyezett pénz- és vagyontárgy rendezésére felvette a kapcsolatot a beteg által megadott magyarországi lakcíme szerinti illetékes önkormányzattal, az örökösök felkutatására. Az önkormányzat visszajelzése alapján a megadott lakcímre nem jelentkezett be az elhunyt magánszemély, illetőségéről, lehetséges örököséről/örököseiről semmilyen információval nem rendelkeznek. Jelenleg a kórház az elhunyt magánszemély országából próbál információt szerezni az ügy rendezésére. Amennyiben az eljárás nem vezet eredményre, akkor mi a teendője a kórháznak? A letéti összeget betudhatja-e a kórházi ellátás miatti követelésébe? Az átvett arany ékszert milyen értékkel veheti figyelembe a fennálló követelésének rendezésére?

Részlet a válaszából: […] ...bizonyítvány birtokában lehet ugyancsak az örökösökkel szemben perben érvényesíteni a követelést.Az örökös felelőssége a hagyatéki tartozásokért korlátozott, csak az általa örökölt vagyontárggyal és annak hasznaival, illetve végső soron az örökölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Informatikai eszköz beszerzése

Kérdés: A közelmúltban beszerzett szerver számlája a következő tételeket tartalmazza:
– szolgáltatás – gyártói támogatás, beüzemelés,
– szoftverlicenc,
– kábelek,
– illetve az eszköz több alkatrészből áll.
Az eszköz bekerülési értékét hogyan kell megállapítani, illetve hogyan történik az eszköz könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...külön-külön nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban a tartozék és a tárgyi eszköz között fennálló kapcsolatot, az „összetartozást”, valamint az eszköz tartozékainak megnevezését, értékét, az azonosításhoz szükséges adatokat szerepeltetni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Követelések elévülése

Kérdés: Kaptunk egy késedelmikamat-levelet az áramszolgáltatótól, melyben még 2012. évi tételekre hivatkozva számított fel késedelmi kamatot. Visszamenőlegesen meddig számíthatnak fel késedelmi kamatot? Jogos ez az eljárás, hogy ennyi évvel később küld ki kamatlevelet a cég?
Részlet a válaszából: […] ...rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidő számítása kezdődik újból (Ptk. 6:24. §).Az elévülést megszakítja a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése, a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: Az Áhsz. 43. §-ának (2) bekezdése szerint a behajthatatlan követelés leírása esetén a behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. Magánszeméllyel szemben fennálló követelésünk behajthatatlanságát a magánszemély elhalálozása esetén milyen formában kell bizonyítani?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló követelést nem teszi behajthatatlanná a kötelezett halála. A Ptk. 7:96. §-ának előírása szerint az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Örökölt ingatlan és tartozás

Kérdés: Önkormányzatunk egy településen élt lakostól egyéb örökös hiányában lakóingatlant és hozzá kapcsolódó tartozásokat, köztük számlatartozást, folyószámlahitel- és jelzáloghitel-tartozást örökölt. Az önkormányzatnak mint örökösnek milyen gazdasági, könyvelési eseményeket kell könyvelnie, milyen rovatokon a lakás átvétele esetén, valamint a tartozások kifizetése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...az Áhsz. 15. §-ának (4) bekezdése alapján az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke.A hagyatékkal átvett tartozást az Áhsz. 26. §-a (11a) bekezdésének g) pontja alapján a más különféle egyéb ráfordítások számlán javasoljuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom pótlólagos kifizetése

Kérdés: Óvodánk igazgatója 25 év köznevelési foglalkoztatotti szakmai gyakorlati idő alapján 2 havi köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosult. A jogosító idő összeszámítása alapján a jogosultságot 2024. május 14-én érte el, azonban 2024. évben nem került kifizetésre az összeg. A Púétv. az alábbiakról rendelkezik: „(2) A köznevelési foglalkoztatotti jutalom:
a) huszonöt év szakmai gyakorlat esetén kéthavi,
b) harminc év szakmai gyakorlat esetén háromhavi,
c) negyven év szakmai gyakorlat esetén öthavi, a kifizetés esedékességekor érvényes, pótlék és megbízási díj nélküli havi illetményének megfelelő összeg.”
A Púétv. 105. §-ának (2) bekezdése szerint melyik illetménnyel kell számolnunk? A 2024. évi vagy a 2025. évi illetménnyel? A kifizetés esedékessége a 2024. május 14-i, vagy a mostani 2025. évi időpontra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a Púétv.-ből eredő követelésekre is alkalmazni kell. A Ptk. 6:48. §-ának (1) és (3)–(4) bekezdései értelmében „pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári fél év első napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Munkaviszony megszüntetése a GYES ideje alatt

Kérdés: GYES-en lévő anyuka munkahelye felszámolás alá került. A GYES egy hónap múlva jár le, az édesanya ellenőrizve a biztosított jogviszonyát szembesül vele, hogy 5 hónapja kijelentette a munkahelye. Ebben az esetben a felszámolóval kell felvenni a kapcsolatot, vagy érdemes egyből munkaügyi bírósághoz fordulni? Mivel az édesanya a gyermek születése óta folyamatosan gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, így a munkaviszony megszüntetése jogellenesnek minősül, de igazából felmondást sem kapott. Milyen lépéseket lenne tanácsos tenni az ügyben?
Részlet a válaszából: […] ...a felszámoló nyilvántartásba veszi, és – az egyezségkötést kivéve – akkor elégíti ki, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet.(Kéziratzárás: 2025. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.
1
2
3
24