232 cikk rendezése:
171. cikk / 232 Adótartozás – bevallás elmulasztása
Kérdés: A társasági adóról szóló törvény (Tao-tv.) szerinti egyik adóalap-csökkentő kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy december 31-én ne legyen adótartozás. Elmulasztottuk a feltöltési kötelezettség bevallását, illetve befizetését. Fennáll-e ilyenkor tartozás, vagy a bevallás hiánya miatt nincs?
172. cikk / 232 Jogtalan inkasszó
Kérdés: Az adóhatóság ellenőrzése során adóhiányt és bírságot állapított meg. Fellebbeztünk, amelyre a másodfokú adóhatóság határozatot hozott. A határozat – amely helybenhagyta az elsőfokú határozatot – kézhezvételével egy időben az adóhatóság leemelte számlánkról a megállapítást. Így már nincs tartozásunk, nem tudunk részletfizetést sem kérni. Álláspontunk szerint jogtalan volt ez az eljárás. Jól gondoljuk?
173. cikk / 232 Óvadék áfája
Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő irodát bérbe adta. A bérbeadásra adókötelezettséget választottunk 2007-re. A szerződés szerint bizonyos összeget a bérbevevő óvadékként ad át részünkre. Nem világos számunkra, hogy ez esetben hogyan kell megállapítani az áfát. Az óvadék áfafizetési kötelezettséggel jár?
174. cikk / 232 Önkormányzat áfa-visszaigénylési joga
Kérdés: Önkormányzatunk 2006 szeptemberében részletvételre értékesített több tulajdonában álló ingatlant, mellyel kapcsolatosan kb. 10 millió forint áfafizetési kötelezettsége keletkezett, amit meg is fizetett. 2007-ben azonban a szerződés módosult, melynek következményeként az önkormányzat tulajdonában maradt az eladásra kínált ingatlanok egy része, így számlahelyesbítésre került sor, és 2 millió forinttal csökkent a fizetendő adó összege. Az önkormányzat ezen összeget a vevő tartozásába elszámolni nem tudja, hiszen ezt az összeget az állam javára a törvényi rendelkezés alapján befizette. Ez az áfa viszont az ingatlaneladás csökkentése miatt már nem olyan befizetés, ami mögött az állam jogos követelése állhatna. Önkormányzatunk részéről ez az ingatlanértékesítés egyedi volt, és a közeljövőben (5 éven belül) a meglevő tulajdoni érték figyelembevételével hasonlóra nem lehet számítani. De csak jövőre tervezünk olyan értékesítést, melynek kapcsán a bevallásban a negatív fizetendő áfa, illetve annak alapja pozitívra változna, és azt 4 millió Ft-tal meg is haladja. Idén tehát nincs olyan tevékenységünk, melyből származó bevétel elegendő lenne ahhoz, hogy 2007-ben a visszaigénylés árbevételalapon megnyílna. Tudomásunk szerint tárgyieszköz-beszerzés alapján lehetne még az áfát visszaigényelni, de nem vagyunk tisztában azzal, hogy a fenti ügyletünk minősíthető-e annak. Hogyan kaphatjuk vissza azt az áfaösszeget, amelyre már jogszerűen nem tarthat igényt az állam?
175. cikk / 232 Illeték fizetése
Kérdés: Az illetékhivataltól 2006 júniusában tartozásunkra 24 havi részletfizetést kaptunk. A határozathoz mellékeltek annyi csekket, ahány részletet engedélyeztek. Az illetékhivatalok megszűnése után hova kell fizetnünk a részleteket?
176. cikk / 232 Vevők minősítése, az értékvesztés meghatározása
Kérdés: Hogyan kell értékelni a mérlegben a vevők tartozását? A december 31-i vevőnyilvántartás egy 65 ezer forintos és egy 140 ezer forintos tartozást mutat. A mérlegkészítés időpontjáig a tartozást nem fizették meg. Elő kell-e írni mindkét tartozást, mivel az nem haladja meg a kis összegű követelés értékhatárát? Milyen összegű értékvesztést kell elszámolni, ha a vevő minősítése során megállapításra kerül, hogy pl. a 140 ezer forintos tartozásból csak 20 ezer forint térül meg, vagy ha pl. 120 ezer forint?
177. cikk / 232 Váltóval megfizetett ellenérték áfája
Kérdés: Önkormányzatként vissza szeretnénk igényelni a ránk áthárított áfát. Hogyan kell értelmezni az Áfa-tv. 48. § (7) bekezdésében megfogalmazott megfizetettség szabályt? Megfizetettnek minősül-e az ellenérték, ha azt váltóval fizetik meg?
178. cikk / 232 Munkáltatói lakáscélú kölcsön
Kérdés: Milyen adókötelezettség keletkezik akkor, ha a nyugdíjba vonuló munkavállalónak nem kell visszafizetnie a korábban felvett munkáltatói lakáscélú kölcsönéből még fennálló tartozását?
179. cikk / 232 Munkáltatói lakáscélú támogatás
Kérdés: A munkáltató által adómentesen nyújtható lakáscélú támogatási rendszerrel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy a munkáltató által – meghatározott feltételek szerint – hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez [Szja-tv. 72. § (4) bekezdés] nyújtható (kamatmentes) lakáscélú hitelhez hasonlóan nyújthat-e a munkáltató lakáscélú vissza nem térítendő támogatást (Szja-tv. 2. sz. melléklet) is ugyanilyen, ugyanazon hitelintézettől felvett kölcsön törlesztése jogcímen?
180. cikk / 232 Vásárolt közszolgáltatásba tartozó tevékenységek
Kérdés: Alapfeladatunk önkormányzati közoktatási intézmények pénzügyi gazdasági feladatainak ellátása. Néha gondot okoz egyes gazdasági események számviteli értelmezése. Kérdéseink a következők: 1. Amennyiben évente megújított szerződéssel számla ellenében külső személy (vállalkozó ügyvéd) jogi segítségnyújtását vesszük igénybe a tartozások beszedése érdekében (felszólítások elkészítése, bírósági eljárások teljes körű intézése, végrehajtóval való kapcsolattartás), annak díját szellemi tevékenységként vagy egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatásként kell könyvelnünk? 2. Van-e különbség könyvelés szempontjából akkor, ha egy óvoda bábelőadást rendel: – gyermeknapi vagy évfordulós ünnepségre, – illetve "rendes" napi nevelési feladatai idején veszi igénybe a szolgáltatást? Lehetséges-e, hogy az első változatban kulturális rendezvényként (de itt egyéb üzemeltetés vagy vásárolt közszolgáltatás) értelmezzük, míg a második változatban szellemi tevékenység végzése miatti kifizetésként könyveljük?
