Önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérlői távhő-szolgáltatási hátralékának elszámolása

Kérdés: Kérem, hogy az önkormányzat tulajdonát képező lakások és nem lakás célú helyiségek távhő-szolgáltatási díjhátralékának megtérítésére vonatkozó elszámolási szabályokat ismertessék! A helytállási kötelezettség óvadék formájában került átutalásra a tőke, kamat és egyéb költség 50%-ának megfelelő összegben. A megállapodás értelmében a Faktorház folytatja tovább a jogi eljárásokat a tartozások behajtására az ingatlanok bérlőivel szemben. A Faktorház az átutalt óvadékból jogosult kielégíteni a behajthatatlan követelések tőkeösszegét. Amennyiben a behajtás eredményeként a bérlők befizetései meghaladják az önkormányzat által átutalt óvadék összegét, azt a Faktorház köteles visszautalni. A Faktorház az óvadék összegével 2010. év végéig számol el. Az önkormányzat könyveiben a Faktorházzal szemben kötelezettséget nem mutatott ki, tekintettel arra, hogy a bérlők tartozásairól eddig nem értesült.
Részlet a válaszából: […] ...célszerűkezelni, mivel az óvadék kategóriát lehet nem ilyen esetekre alkalmazni. AFaktorház által behajthatatlannak minősített tartozásokat az önkormányzat és aFaktorház közötti megállapodás alapján kifizeti az elmaradt távhő-szolgáltatásidíjat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Helyi adó önellenőrzése

Kérdés: Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 240. §-ában szabályozott pótlékmentes részletfizetés a helyi adókra is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...minden további részlet esedékessége a tárgyhó 20. napjáhozigazodik. Ha azonban az esedékes részleteket az adózó nem fizeti, a teljestartozás azonnal – pótlékkal növelten – esedékessé válik. Természetesen mód vanarra, hogy az adózó csak a pótlékmentességgel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Felmentési idő számítása

Kérdés: Egyik dolgozónk 1992 előtti jogviszonya átszervezés és nem áthelyezés címén szűnt meg. A felmentési idő számításakor figyelembe lehet-e venni azt a jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbámunkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzelösszefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990.május 2-áig a munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Ingatlanok értékesítéséből származó bevételek utáni befizetési kötelezettség

Kérdés: Hány százalékos befizetési kötelezettség terheli a központi költségvetési szervek ingatlanértékesítését 2006-ban? Melyik bevételi soron kell kimutatni a főkönyvi nyilvántartásban a sok éve részletekben törlesztett szolgálati lakás értékesítéséből befolyó bevételt? Van-e befizetési kötelezettség e bevételek után? Ha igen, akkor melyik év szabályát kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szerv vagyonkezelésében lévőingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetésiszerv köztartozását. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségénekösszegét meghaladó bevétel 20%-a a központi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Központi költségvetési szervnél visszatérítendő lakásépítési, -vásárlási támogatás elszámolási szabályai

Kérdés: A dolgozóknak nyújtott lakásvásárlási kölcsönöknek visszatérítendő támogatás esetén mi a helyes könyvviteli elszámolásfolyamata a központi költségvetési szerveknél?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell bontanikövetkező évi és további évek törlesztő részleteire. Az éves mérlegben akövetkező évben esedékes tartozásokat a 28. Követelések mérlegsoron kellkimutatni. A mérlegben történő bemutatáshoz nem kell a 19. és a 28....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Jogviszony számítása

Kérdés: A közalkalmazott 1970-1973-ig felsőfokú tanulmányait végezte, majd egy vállalatnál volt alkalmazásban 1973-1992-ig. Ekkor jogviszonya kilépett megjegyzéssel szűnt meg. 1992-1998-ig banki alkalmazott volt, 1998-2000-ig egy kft.-ben volt alkalmazott, majd 2000-ben lépett be a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóhoz. A jubileumi jutalom, valamint a felmentési idő szempontjából mennyi idő vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbámunkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzelösszefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990.május 2-áig a munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Munkabérelőleg visszafizetésének adókötelezettsége

Kérdés: A Költségvetési Levelek 56-os számában megjelent 1267-es válaszban a munkabérelőleggel kapcsolatos kérdésem lényegére nem kaptam választ. Nevezetesen arra, hogy mit kell tenni akkor, amikor pl. 200 000 Ft-os illetményelőleget vesz fel dolgozónk 4 havi visszafizetési kötelezettséggel októberben? A felvétel pillanatában adóköteles bevétele lesz a dolgozónak, vagy csak az év végén visszafizetetlen összeg adóköteles, vagy a 7. § (1) bek. c) pont szerint kell bevételnek tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontja alapján sem a munkabérelőlegcímén kifizetett összegből, sem az ilyen címen felvett összegből az adóév végénmég fennálló tartozás (visszafizetetlen összeg) nem számít bele az adóalapba,így nem is adóköteles.Előzőek alapján nem keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Önkormányzati vagyon hasznosítása

Kérdés: Önkormányzatunk az APEH-hoz benyújtandó változásbejelentő lap 24. sorában jelezte az APEH-nak, hogy áfafizetési kötelezettség szempontjából 2006. január 1-jétől az Áfa-tv. 2. számú melléklet 10. pontja szerinti tevékenység folytatása esetén az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választja. Ezzel kapcsolatban kérném szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy önkormányzati vagyon hasznosítása (bérbeadás) esetén az áfa felszámítása szempontjából van-e különbség akkor, ha önkormányzati törzsvagyon (forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes vagyon), illetve ha forgalomképes vagyon hasznosításáról van szó, figyelembe véve az Áfa-tv. 2. számú mellékletében foglaltakat is.
Részlet a válaszából: […] ...korlátozottan forgalomképes vagyonból áll. Aforgalomképtelen vagyont az önkormányzat nem terhelheti meg, nem lehetkövetelés biztosítéka, tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá. Akorlátozott forgalomképesség az önkormányzatot mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Gyógyszerár-támogatás áfájának elszámolása

Kérdés: Az OEP-től szerződés alapján kapott, gyógyszerek árához nyújtott, adóalapot képező támogatásoknak van-e áfatartalma, keletkezik-e adófizetési kötelezettség a támogatottnál? Mivel a támogatás nem az OEP megrendelésének ellenértéke, nem történik az Áfa-tv. hatálya alá tartozó értékesítés, szolgáltatásnyújtás.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó előírásai szerint az általa fizetendő (atámogatással csökkentett) árat – vagyis az értékesítő felé fennálló tartozását– kell dokumentálni. Természetesen ez a számla (nyugta) más, az érintett felekszámára fontos információkat is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.

A követelések forrása

Kérdés: Az államháztartási szervezetek könyvvezetéséről szóló Szt-vhr. 22. § 1/b. alpontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. Az illetékekkel kapcsolatos 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlévőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlévőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812. "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések", számlán kell könyvelni a 412. Tőkeváltozásokkal szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint idegen követelés – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét. Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrásoldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
Részlet a válaszából: […] ...két fogalom között [kintlévőség (követelés), illetvehátralék (illetéktartozás)] nincsen ellentmondás. Az Szt. és az Szt-vhr. a követelés fogalmát értelmezi,illetve a követelések nyilvántartását és a beszámolóban történő bemutatásátszabályozza. Attól eltekintve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.
1
18
19
20
23