Étkezés áfája

Kérdés: A költségvetési levelek 62. szám 1380-as kérdését és válaszát elolvasva sem lett sokkal világosabb az áfaarányosításból fakadó problémánk, így saját intézményünk példájával fordulnék önökhöz: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk, amelynek négy részben önálló intézménye van. Az egyikük, a bölcsődék tárgyi adómentes tevékenységet (gyermekfelügyelet) és adóköteles étkeztetést végez. A bölcsődéknek saját konyhájuk van (egy főz, a többi melegít). Önkormányzati rendelet alapján a helyi lakos gyermekek ingyen étkeznek, a többi gyermek díjat fizet. A bölcsődei dolgozók is itt esznek. A működést finanszírozó támogatásban részesülünk, melyet egy összegben kapunk. Bizonylatok alapján tudom kimutatni, hogy mennyi támogatást vettem igénybe az étkeztetésnél. Az áfa arányosítása során mit kell pontosan az arányosításba bevonni, és mi kerül az Áfa-tv. 3. számú mellékletében szereplő képletbe? A támogatásból mi és hogyan szerepel a számlálóban, nevezőben?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából fontos eldönteni,hogy az ellenérték nélküli szolgáltatásra miért került sor. Ha a termékekellenérték nélküli értékesítésére [Áfa-tv. 7. § (3) bekezdése] vagy aszolgáltatás ellenérték nélküli nyújtására [Áfa-tv. 9. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár

Kérdés: Alanyi adómentes tevékenység választása esetén milyen bevételek számítanak a 2 millió forintos bevételi határba? Beszámítanak-e pl. a bérleti díjak, a kártérítési díjak, az árfolyamnyereség, a kamatbevételek? Vagy nem is vonatkozik ránk a 2 millió forintos értékhatár, mert óvodánk saját konyhát üzemeltet?
Részlet a válaszából: […] ...összeghatárnál a teljesítés 16. §-ban szabályozott időpontjától számított 61. napon számításba kell vennie a ki nem egyenlített értékesítéseinek az ellenértékét, illetve már a 61. napot megelőzően is akkor, ha az ellenértéket kifizették számára, vagy ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.