Forgótőke elszámolása

Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...alá tartozó költségvetési szerv (OEP nettó kör) által a megyei igazgatóságok lebonyolítási számláira beutalt (havi vagy negyedéves) forgótőke összegének jóváírása   T 3312 – K 36744. Visszajáró forgótőke helyi önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.
Kapcsolódó címkék:  

Bruttó elszámolás elvének alkalmazása a követelések és kötelezettségek elszámolásánál

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.
Részlet a válaszából: […] A törvényi előírás alkalmazása – amely szerint a követelésekés a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el – azt jelenti, hogyaz intézmény nem alkalmazhatja elszámolásánál a 44-45. Rövid lejáratúkötelezettségek számlacsoport megfelelő főkönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.