2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Jogviszony igazolására alkalmas dokumentumok, őstermelői, egyéni gazdálkodói jogviszony figyelembevétele közszolgálati jogviszonyban töltött időként
Kérdés: Polgármesteri hivatalunk köztisztviselője a jogviszonya igazolására az alábbi kérdéses igazolásokat adta le:
- APEH-igazolás, amely alapján 1993. december 27-től 1996. 12. 31-ig egyéni gazdálkodóként szerepelt a nyilvántartásukban,
- NÉBIH által kiállított hatósági bizonyítvány, amely alapján őstermelői igazolvánnyal rendelkezett bizonyos, ott feltüntetett időszakokban. Ezen igazolások jogviszony-beszámításkor elfogadhatóak-e, valamint ezen időszakok besoroláshoz elismerhetőek-e?
- APEH-igazolás, amely alapján 1993. december 27-től 1996. 12. 31-ig egyéni gazdálkodóként szerepelt a nyilvántartásukban,
- NÉBIH által kiállított hatósági bizonyítvány, amely alapján őstermelői igazolvánnyal rendelkezett bizonyos, ott feltüntetett időszakokban. Ezen igazolások jogviszony-beszámításkor elfogadhatóak-e, valamint ezen időszakok besoroláshoz elismerhetőek-e?
2. cikk / 2 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
