Intézményvezető munkajogi intézkedései

Kérdés:

Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Részlet a válaszából: […] ...intézményvezető munkajogi (kártérítési) felelősségének fennállása tekintetében pusztán az a körülmény, hogy az intézményvezető nyugdíjba vonult, az előtte, hatáskörének birtokában megtett intézkedését még nem teszi jogellenessé. Tehát ez esetben az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Munkahelyről való igazolatlan távollét

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a közalkalmazott munkavállaló nem jelenik meg munkaidejében a munkahelyen, és távolmaradásának okáról nem értesíti a munkáltatót, illetve a munkáltató érdeklődésére sem igazolja a keresőképtelenségét?
Részlet a válaszából: […] ...például azt, hogykeresőképtelen volt, a távolléte igazolatlannak minősül. Az igazolatlantávollét megalapozza a közalkalmazott fegyelmi felelősségre vonását, és annakeredményeként akár az elbocsátást is, mint legsúlyosabb fegyelmi büntetést.A Kjt. 45. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék: