Étkezés áfája

Kérdés: A költségvetési levelek 62. szám 1380-as kérdését és válaszát elolvasva sem lett sokkal világosabb az áfaarányosításból fakadó problémánk, így saját intézményünk példájával fordulnék önökhöz: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk, amelynek négy részben önálló intézménye van. Az egyikük, a bölcsődék tárgyi adómentes tevékenységet (gyermekfelügyelet) és adóköteles étkeztetést végez. A bölcsődéknek saját konyhájuk van (egy főz, a többi melegít). Önkormányzati rendelet alapján a helyi lakos gyermekek ingyen étkeznek, a többi gyermek díjat fizet. A bölcsődei dolgozók is itt esznek. A működést finanszírozó támogatásban részesülünk, melyet egy összegben kapunk. Bizonylatok alapján tudom kimutatni, hogy mennyi támogatást vettem igénybe az étkeztetésnél. Az áfa arányosítása során mit kell pontosan az arányosításba bevonni, és mi kerül az Áfa-tv. 3. számú mellékletében szereplő képletbe? A támogatásból mi és hogyan szerepel a számlálóban, nevezőben?
Részlet a válaszából: […] ...el, az el nem különített adó összege tekintetébena levonási hányad megállapításának céljából az adóalanyiságot eredményezőgazdasági tevékenységhez és az adóalanyiságot nem eredményező gazdaságitevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzések között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár

Kérdés: Alanyi adómentes tevékenység választása esetén milyen bevételek számítanak a 2 millió forintos bevételi határba? Beszámítanak-e pl. a bérleti díjak, a kártérítési díjak, az árfolyamnyereség, a kamatbevételek? Vagy nem is vonatkozik ránk a 2 millió forintos értékhatár, mert óvodánk saját konyhát üzemeltet?
Részlet a válaszából: […] ...a szóban forgó követelést engedményezi, illetve adóalanyként megszűnik.A jelzett összeghatárba a 49. §, illetve 51. § szerint a gazdasági tevékenységnek (termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak) az előzőekben kifejtettek szerint számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.