Szennyvíztisztító-beruházás

Kérdés: Egy önkormányzat csatornamű-beruházást hajtott végre. Az elkészült szennyvíztisztító és -elvezető rendszert üzemeltetésre átadták a helyi víz- és csatornamű zrt.-nek. A zrt. az üzemeltetési szerződés mellékletét képező megállapodás alapján fél­évente használati díjat fizet az önkormányzatnak. Ezt az összeget mindaddig kifizeti a zrt., amíg a rendszer jótállással rendelkezik. Utána visszatartja, elkülönítetten kezeli, és az esetleges karbantartási, rekonstrukciós kiadásokat fogja fedezni belőle. Az önkormányzat ezáltal mintegy támogatást fog nyújtani a zrt.-nek, tehát pénzmozgás nem fog történni, csak kompenzálják a kiállított számlát a vállalt támogatással. A jótállás időszakában hova kell könyvelni az önkormányzat által kapott használati díjat? Működési vagy felhalmozási bevétel lesz? Milyen számlaszámokra történjen a könyvelés? Milyen könyvelési tételek fognak felmerülni a jótállási időszak letelte után?
Részlet a válaszából: […]  Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyv­vezetésikötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet(Áhsz.) előírásai szerint a felhalmozási és tőkejellegű bevételek között aköltségvetési szerv tulajdonában, használatában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Szakértők megbízási díjának könyvelése

Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?
Részlet a válaszából: […] Továbbszámlázott szolgáltatást a dologi kiadások közöttkönyvelünk, ahol megkülönböztetünk államháztartáson belülre és államháztartásonkívülre történő továbbszámlázott szolgáltatást. Azok a kiadások kerülnektovábbszámlázott (közvetített) szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.