Arányosítás
Kérdés
Több szakfeladatot ellátó költségvetési intézménynek van olyan tevékenysége, ahol az áfát tételesen el tudja különíteni. A többi tevékenységnél csak arányosítás alapján lehetséges az adó viszszaigénylése. Az arányszám számításánál a számlálóban, illetve a nevezőben figyelembe kell-e venni a már tételesen elkülönített bevételeket? Tevékenységenkénti körönként az intézmény számolhat-e és használhat-e több arányszámot?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. február 1-jén (40. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 958
[…] képező államháztartási támogatást is igénybe vesz az adóalany, akkor ezen a tételesen elkülönített előzetesen felszámított adóból az államháztartási támogatásra eső rész nem vonható le. A levonható adó összegét a levonási hányad alapján kell meghatározni. Ez a tevékenységhez kapott [38. § (1) bek. b) pont] támogatások esetén úgy néz ki, hogy a számlálóban van a tevékenység adóköteles bevétele, a nevezőben pedig a tevékenység adóköteles bevételének a nem adóköteles bevételével és a tevékenységhez utalt támogatással növelt összege. Mindazon tételek esetén, amelyek tételesen nem különíthetőek el aszerint, hogy adólevonásra jogosító, vagy adólevonásra nem jogosító tevékenységhez szerezték be őket, ott a levonható adó összegét a törvény 38. § (3)–(4) bekezdése szerinti arányosítás alkalmazásával kell meghatározni. Ennek a levonási hányadnak a meghatározása során (mivel az így érvényesített adólevonási jog olyan beszerzésekhez kapcsolódik, amelyek a vállalkozás egészéhez, minden tevékenységhez kapcsolódnak, így azokhoz is, amelyeknél egyes beszerzések tételesen elkülöníthetőek voltak) a számlálóban az egész vállalkozás összes adóköteles bevétele (minden tevékenységét, így azokat is, amelyeket már használtunk a "kis" arányszám számítása során is), a nevezőjében a vállalkozás összes adóköteles bevételének a nem adóköteles bevétellel és a vállalkozás valamennyi tevékenységéhez kapott támogatás összegével növelt összege szerepeltetendő. A kapott levonási hányadot azonban a "kis" arányszám (tevékenységi szintű arányosítás) esetén csak […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. február 1-jén (40. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 958
[…] képező államháztartási támogatást is igénybe vesz az adóalany, akkor ezen a tételesen elkülönített előzetesen felszámított adóból az államháztartási támogatásra eső rész nem vonható le. A levonható adó összegét a levonási hányad alapján kell meghatározni. Ez a tevékenységhez kapott [38. § (1) bek. b) pont] támogatások esetén úgy néz ki, hogy a számlálóban van a tevékenység adóköteles bevétele, a nevezőben pedig a tevékenység adóköteles bevételének a nem adóköteles bevételével és a tevékenységhez utalt támogatással növelt összege. Mindazon tételek esetén, amelyek tételesen nem különíthetőek el aszerint, hogy adólevonásra jogosító, vagy adólevonásra nem jogosító tevékenységhez szerezték be őket, ott a levonható adó összegét a törvény 38. § (3)–(4) bekezdése szerinti arányosítás alkalmazásával kell meghatározni. Ennek a levonási hányadnak a meghatározása során (mivel az így érvényesített adólevonási jog olyan beszerzésekhez kapcsolódik, amelyek a vállalkozás egészéhez, minden tevékenységhez kapcsolódnak, így azokhoz is, amelyeknél egyes beszerzések tételesen elkülöníthetőek voltak) a számlálóban az egész vállalkozás összes adóköteles bevétele (minden tevékenységét, így azokat is, amelyeket már használtunk a "kis" arányszám számítása során is), a nevezőjében a vállalkozás összes adóköteles bevételének a nem adóköteles bevétellel és a vállalkozás valamennyi tevékenységéhez kapott támogatás összegével növelt összege szerepeltetendő. A kapott levonási hányadot azonban a "kis" arányszám (tevékenységi szintű arányosítás) esetén csak […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
