Az arányosítás lényegéről


A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. február 22-én (41. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 991

[…] államháztartási támogatásról van szó. A törvény említett szabálya szerint pedig nemcsak a termékértékesítéshez, hanem a szolgáltatásnyújtásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatást is figyelembe kell venni, így a működési támogatást, a bértámogatást is. Tekintve, hogy adóalapot nem képező államháztartási támogatásról van szó, annak összege kizárólag a nevezőben szerepeltethető. Amennyiben az adóalany adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesül, a levonható adót az arányosítás szabályai szerint állapítja meg. Minthogy többféle adóalapot nem képező államháztartási támogatásról van szó, többféle arányosítás is létezik. Az egyik ilyen támogatásfajta, ha az intézmény a támogatást meghatározott termék beszerzésére kapja. Ebben az esetben Áfa-tv. 38. § (1) bekezdés a) pontja értelmében valójában az intézmény kizárólag ezen termék beszerzésére (pl. gépvásárlás), a nem támogatott hányad erejéig érvényesítheti a levonási jogát. Ha az intézmény kifejezetten egy meghatározott adóköteles tevékenységre kapja az államháztartási támogatást (pl. kifejezetten az étkeztetésre kapja), és e tevékenység beszerzéseit az adóalany tételesen el tudja különíteni, akkor az Áfa-tv. 38. § (1) bekezdés b) pontja értelmében e tevékenység beszerzéseinek levonható adóját elkülönítetten kell arányosítania (ez az ún. tevékenységenkénti arányosítás). Ha az adóalanynak nem (vagy nem csak) konkrét célra (eszközbeszerzés) vagy meghatározott tevékenységhez folyósítanak államháztartási támogatást, hanem általában a működést (intézményt) finanszírozva (márpedig minden költségvetési szerv ilyen), akkor a 38. § (3)–(4) bekezdések értelmében a "nagy" arányosítási képlettel is kell számolni, ahol valamennyi adóalapot nem képező támogatást – így a bértámogatást is – figyelembe kell venni a nevezőben. Az általános arányosításba be kell vonni az adóköteles és a tárgyi adómentes tevékenységek ellenértékét, az államháztartási […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.