Önkormányzati tanuszoda áfája
Kérdés
Önkormányzatunk és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) úgynevezett PPP szerződést kötött egy kft.-vel. A szerződés keretében a magánbefektető (többek között) köteles egy uszoda megépítésére, és meghatározott időszakra (közcélú igénybevételi időszakra) a tanuszoda használatát átadni az önkormányzat részére, valamint köteles 15 év után a tanuszoda tulajdonjogát jelképes összeg ellenében az önkormányzatnak átadni, ha az igényt tart rá. Az önkormányzat és az ÖTM köteles szolgáltatási díjat fizetni. A tanuszoda a magánbefektető tulajdonában áll, de a földterület az önkormányzat tulajdona. A magánbefektetőt használati jog illeti meg a földterületre. Az önkormányzat a közcélú igénybevételi időszak egy részét bérleti díj ellenében visszaadja a magánbefektetőnek, egy részében ingyenes szolgáltatást nyújt, de ellenérték fejében is nyújt szolgáltatást (pl. reklámoz, belépti díjat szed rendezvényekre). Mivel bérlethez is felhasználja az önkormányzat a szerződés szerint neki járó időszakot, keletkezik-e részben levonási joga?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. január 13-án (107. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2269
[…] adókötelezettséget választott. Az ingatlan bérbeadása az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján adómentes tevékenység, amely tevékenységgel kapcsolatosan ráterhelt adót nem tudja levonni az önkormányzat, csak akkor, ha az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján bérbeadási tevékenységére előzetesen adókötelezettséget választott. Az önkormányzat jogosult adóköteles szolgáltatásnyújtása (pl. reklámtevékenység, rendezvények rendezése) után is levonni az ezen tevékenységével kapcsolatosan rá áthárított áfát. Az Áfa-tv. 123. § (1)–(3) bekezdése szerint abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít a 120. § szerint adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást (a továbbiakban: adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le. Az előzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását, vagy arra nem jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja (tételes elkülönítés). Abban az esetben, ha a termék, szolgáltatás természete, illetőleg a használat, egyéb módon történő hasznosítás jellege folytán az előzetesen felszámított adó megosztása a tételes elkülönítés szabályai szerint nem végezhető el, az adóalany a megosztást más, az (1) bekezdésben említett követelményt kielégítő szabályok szerint is elvégezheti. Ennek hiányában a tételes elkülönítés szabályai szerint meg nem osztható előzetesen felszámított adót az 5. számú mellékletben […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. január 13-án (107. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2269
[…] adókötelezettséget választott. Az ingatlan bérbeadása az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján adómentes tevékenység, amely tevékenységgel kapcsolatosan ráterhelt adót nem tudja levonni az önkormányzat, csak akkor, ha az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján bérbeadási tevékenységére előzetesen adókötelezettséget választott. Az önkormányzat jogosult adóköteles szolgáltatásnyújtása (pl. reklámtevékenység, rendezvények rendezése) után is levonni az ezen tevékenységével kapcsolatosan rá áthárított áfát. Az Áfa-tv. 123. § (1)–(3) bekezdése szerint abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít a 120. § szerint adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást (a továbbiakban: adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le. Az előzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását, vagy arra nem jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja (tételes elkülönítés). Abban az esetben, ha a termék, szolgáltatás természete, illetőleg a használat, egyéb módon történő hasznosítás jellege folytán az előzetesen felszámított adó megosztása a tételes elkülönítés szabályai szerint nem végezhető el, az adóalany a megosztást más, az (1) bekezdésben említett követelményt kielégítő szabályok szerint is elvégezheti. Ennek hiányában a tételes elkülönítés szabályai szerint meg nem osztható előzetesen felszámított adót az 5. számú mellékletben […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
