Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Óvodai, iskolai étkeztetés

Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A válaszadás időpontja: 2009. június 9. (Költségvetési Levelek 114. szám, 2380. kérdés)

Olvasói kérdés Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?

ÍGY OLVASHATJA A TELJES VÁLASZT...
ha nem előfizetőnk a teljes választ elküldjük e-mailen évente egyszeri alkalommal
...ha látogató: elküldjük e-mailen*
*ingyenes választ
évente csak egyszer küldünk.
Válasz (részlet): […]megfizetése alóli mentesülés (és az adólevonási jog) visszamenőleges hatállyal került megállapításra a 2008. májusi módosító törvény 33. § (3) bekezdésével, de ebben a körben is csak 2008. december 31. napjáig volt rá lehetőség. Tehát 2009. január 1-jével kezdődően keletkező adófizetési kötelezettség megállapítása során az ingyenes étkeztetéssel kapcsolatban már adófizetési kötelezettség keletkezésével is számolni kell (feltételesen), a következők szerint. Amennyiben az ingyenes étkeztetéshez kapcsolódóan adólevonással nem élt az adóalany, akár azért, mert tételes elkülönítés alkalmazásával, akár azért, mert az arányosítás megfelelő módszerével a le nem vonható adót el tudta különíteni, és nem vonta le, akkor értelemszerűen adófizetési kötelezettség sem keletkezik az ingyenes étkeztetés után. Amennyiben az elkülönítés nem volt megoldható, vagy az adóalany a beszerzés időpontjában nem tudta, hogy az adott beszerzés az ingyenes étkeztetéshez fog kapcsolódni, és ezért az adót levonta, akkor adófizetési kötelezettség keletkezik a 100%-os kedvezménnyel érintett, ingyenes étkeztetés után. A szakmai egyeztetések során kialakult álláspont szerint helyes az az elgondolás, hogy a térítés ellenében nyújtott étkeztetés után fizetendő adó alapját és az ingyenesen nyújtott étkeztetés után fizetendő áfa alapját azonos elvi alapokon kelljen meghatározni az érintetteknek. Az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés f), h), i) pontjaiban említett körbe tartozó étkeztetési szolgáltatások keretében a térítési díj fejében étkezőknél a térítési díj alapja - az egyéb normatív kedvezmények figyelembevétele nélkül - a gyermekintézményekben a Gyvtv. 148. § (3) bekezdése alapján a gyermekek napközbeni ellátása (a Gyvtv. alkalmazása szempontjából gyermekétkeztetés) intézményi térítési díjának alapja, vagyis az élelmezés nyersanyagköltségének az egy ellátottra jutó napi összege. A szociális gondoskodás körébe tartozó ellátásoknál pedig, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 115. § (1) bekezdése szerint a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. Annak érdekében, hogy az ingyenes (100%-os normatív kedvezménnyel érintett) étkezők után se keletkezzen több fizetendő adó, mint a teljes összegű térítési díjat fizető étkezők után, az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapként az ingyenes étkezők esetében az intézményi térítési díj alapját képező kiadást kell számításba venni. Vagyis az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összegét, a gyermekvédelmi törvény alapján meghatározandó térítési díjnál, illetőleg az ingyenes étkeztetési szolgáltatással kapcsolatban felmerült szolgáltatási önköltség és az étkeztetéshez kapcsolódó normatív állami hozzájárulás különbözetét, a szociális törvény alapján meghatározandó (adóköteles körbe tartozó) térítési díjnál. Az 1. kérdésben említett, a Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjain alapuló 50%-os kedvezménnyel érintett, és ennek megfelelően csökkentett ellenértékért biztosított étkeztetés nem tekinthető ingyenes étkeztetésnek. Az 50% kedvezményrész után, mint "ingyenes szolgáltatás" után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a nyújtónak, csak az ellenértékként meghatározott, 50%-os térítési díj után van áfafizetési kötelezettsége. Az előzőekben említett jogszabályhely alapján 50%-os normatív kedvezménnyel nyújtott étkeztetés esetében az 50%-kal csökkentett intézményi térítési díj minősül ellenértéknek, és képezi a fizetendő áfa alapját ezen étkeztetési szolgáltatást nyújtó adóalanynál, az áfatörvény 65. §-a alapján. Az 50%-os normatív kedvezmény biztosításának ellentételezésére adott támogatás (melyet jellemzően az intézményfinanszírozás keretében adják) ez esetben nem minősül az árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak. Előfordulhat olyan eset is, amelyben az önkormányzat a jogszabályi előírásoknak megfelelő, előzőekben említett 50%-os normatív támogatáson felül további támogatást is nyújt, egyedileg meghatározottan, az egyes gyerekek étkezési térítési díjának csökkentésére. Ilyen esetben a normatív kedvezményen felüli rész az árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak tekintendő, amely az áfa alapját képezi. Abban az esetben például, ha az 50%-os normatív támogatáson felül az önkormányzat a maradék fizetendő 50% térítési díjat is teljes egészében, egyedileg meghatározottan, további támogatásként téríti meg az[…]

Figyelmébe ajánljuk

Költségvetési intézmény gazdasági társasága évekkel korábban beszerzett egy személygépkocsit, az adót azonban nem vonta le. Most a személygépkocsit - maradványértéken - kívánja értékesíteni. Kell-e áfát fizetni? Helyesen járunk-e el, ha értékesítéskor az áfát nem...

Tovább a teljes cikkhez

Az önkormányzat, amely ingatlan-bérbeadásaira az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja szerint adófizetési kötelezettséget választott, 2008-ban lakásokat épít(tet), melyeket kizárólag bérbeadási tevékenységéhez kíván hasznosítani. Kérdés, hogy ilyen esetben hogyan alakul...

Tovább a teljes cikkhez

Vevőként, a fordított adózású nettó ellenérték pénzforgalmi teljesítése után, pénzforgalom nélküli áfabevételt (919232) és előzetes áfatartalmat (18222, 18232, 561212) kell könyvelni a 499. számla közbeiktatásával. Problémánk, hogy az adóhatóságnak utalt (fordított...

Tovább a teljes cikkhez

Önkormányzatunk a tulajdonában lévő lakásokat, illetve a lakóházak aljában lévő üzlethelyiségeket felújíttatja. Mind a lakásokat, mind pedig az üzlethelyiségeket bérbe adja. Az önkormányzat mind a lakóingatlan, mind pedig az egyéb ingatlanok bérbeadására...

Tovább a teljes cikkhez

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést

Kérdésfeltevés Kérdésfeltevés Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére