Komplex szolgáltatások megítélése


Egy társaság új építésű társasházi lakások – kulcsrakész – kivitelezését vállalja vevői számára, amely projektek egy része megfelel az 5 százalékos adókulcs alkalmazása feltételeinek. Ezen projektek keretében a társaság a vevőivel megkötésre kerülő adásvételi előszerződésekben, illetőleg szerződésekben az annak mellékletét képező műszaki tartalom szerinti lakások – jogszabályok és szakmai követelményeknek megfelelő – kulcsrakész kivitelezését és értékesítését vállalja a szerződésben megállapított ellenérték mint vételár ellenében. A vevők oldalán ugyanakkor számos alkalommal merülnek fel egyedi, a műszaki tartalomtól való eltérést eredményező kérések (pl.: a műszaki tartalomhoz képest jobb, drágább kivitelű hideg-, melegburkolatok, szaniterek, mosdók, kádak, zuhanyzók beszerelése), amelyeknek a társaság igyekszik eleget tenni. Tekintettel azonban arra, hogy ezen egyedi kérések jellemzően meghaladják a felek közötti szerződésben rögzített ellenérték által lefedett műszaki tartalmat, és mert ezek rendszerint jóval – esetenként hónapokkal – az adásvételi szerződés megkötése után merülnek fel, ezen kérések megvalósítására a társaság pótmunkaként tekint. Ennek megfelelően a vevők által megrendelt és a társaság által elvégzendő pótmunkák miatt a felek nem módosítják az adásvételi szerződésüket, hanem azt egy külön ügyletként, vállalkozási szerződésként kezelik, és azzal az adásvételi szerződéstől függetlenül, külön számolnak el, amelynek megfelelően a társaság minden esetben 27 százalékos áfatartalom mellett állítja ki a vevők részére a számláit ezen pótmunkákról. Helyes a fenti eljárás, vagy a társaságnak ezen (pót)munkákat az adásvételi ügylettel együtt komplex szolgáltatásként kell kezelnie, amelynek tekintetében a főszolgáltatás az adásvételi ügylet, amely így meghatározza a szolgáltatásegység adójogi sorsát, és amelyből következően a társaságnak ezen (pót)munkákat 5 százalékos áfa mellett kell számláznia a vevők felé? Jól értelmezzük-e, hogy a társasházi lakások – függetlenül attól, hogy elnevezésük nem az Áfa-tv. szövege szerinti "többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás", amennyiben a négyzetméterre vonatkozó kritériumok is teljesülnek az egyes lakások esetében – megfelelnek az Áfa-tv. 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2020. október 13-án (298. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5302

[…] alapján meglátásunk szerint nem azonosítható fő- és melléktevékenység.Az Art. 2. §-ában foglalt valódisági klauzula értelmében (a szerződés tartalom szerinti minősítésének követelménye) a szerződést, ügyletet valódi tartalma szerint kell minősíteni. Ennek megfelelően a pótmunkák fenti adójogi megítélése abban az esetben sem változik, ha a felek nem az adásvételi szerződést módosítják, hanem külön szerződésbe foglalják a pótmunkákra vonatkozó megállapodásukat, és azt vállalkozási szerződésként nevesítik. Továbbá az sem befolyásolja a fentebb kifejtetteket, hogy a felek az adásvételi szerződés megkötését követően állapodtak meg a pótmunkák elvégzésében, és az ingatlanértékesítés ellenértékétől külön számolnak el a pótmunkákról.Mindezek alapján a pótmunkák ellenértékét – mint az ingatlanértékesítés adóalapjába tartozó összeget – 5 százalékos általános forgalmi adó terheli, amennyiben az ingatlan megfelel az 5 százalékos adómérték alá tartozó ingatlanokra vonatkozó, Áfa-tv.-ben meghatározott kritériumoknak. Nem változtat ezen a megítélésen, ha a konkrét esetben nem az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja, hanem az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése szerinti termékértékesítést teljesít a társaság.Az Áfa-tv. a 3. számú melléklet 2016. január 1-jétől 2019. december 31-ig hatályos 50-51. pontjaiban meghatározott ingatlanok értékesítése 5 százalékos adómérték alá tartozik. Az Áfa-tv. 82. §-ának (3) bekezdése alapján, valamint a 3. számú melléklet 2016. január 1-jétől hatályos 50-51. pontjai szerint 5 százalékos adómérték alá tartozik a 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, továbbá a 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.Az Áfa-tv. 259. §-ának 12. pontja meghatározza, hogy az Áfa-tv. alkalmazásában mi minősül lakóingatlannak. E rendelkezés értelmében lakóingatlan a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynekja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagyjb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.