Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony


Szociális gondozást, szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, család- és gyermekjóléti szolgáltatást végző költségvetési szerv vezetői és dolgozói munkaerőhiány miatt a feladatok ellátását úgy biztosítják, hogy az intézmény vezetői és a dolgozói a közalkalmazotti jogviszonyuk mellett egyszerűsített foglalkoztatás alapján, ezen túl megbízási jogviszony alapján végeznek tevékenységet az intézménynél. Az Efo-tv. 3 §-ának (4) bekezdése alapján: "Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a Kttv. 1. §-ának (1) bekezdésében, valamint a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására." Jól értelmezzük-e a vonatkozó jogszabályokban leírtakat, vagyis, hogy az alaptevékenységen kívüli feladatok tekintetében a törvény lehetőséget ad az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alkalmazására az intézmény vezetőinél és közalkalmazottjainál? Jogszerű-e az a gyakorlat, hogy az alapfeladat ellátását a közalkalmazotti jogviszony mellett megbízási jogviszony keretében látják el a közalkalmazottak és az intézményvezető, amikor munkaidőn túl, hétvégén kell biztosítaniuk a gondozottak ellátását, vagy azt túlmunkaként kell kezelni?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2024. március 26-án (353. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6246

[…] terjed ki a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra". Vagyis az Efo-tv., illetve a Közfogl-tv. keretei között alkalmi munkaviszony vagy közfoglalkoztatási jogviszony is létesíthető. Azonban ennek lehetősége korlátozott: az Efo-tv. 3. §-ának (4) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy "nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony (...) a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására". Tehát alkalmi (egymás után legfeljebb 5, egy hónapon belül legfeljebb 15, egy éven belül legfeljebb 90 naptári napig tartó) munkaviszony csak az alaptevékenység ellátását segítő funkcionális (gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő stb.) munkakörökbe tartozó feladatok elvégzésére jöhet létre. Így a vezető és a magasabb vezető megbízású közalkalmazottak egyértelműen ki vannak zárva ebből a lehetőségből, hiszen ők mindenképpen az alaptevékenység keretébe tartozó feladatokat végeznek, a beosztottak közül pedig az alaptevékenységet ellátók vonatkozásában ugyanez a helyzet. A munkaerőhiány valós problémája jogszerűen tehát nem oldható meg más típusú munkavégzésre irányuló jogviszonyok létesítésével, és így a heti teljes 40 órás munkaidő meghosszabbításával. Ez egyébként a személyzet túlterhelésére is vezető helytelen gyakorlat.A Közfogl-tv. 1. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely valamilyen, törvényben […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.