480 talált cikk az étkeztetés kifejezésre

Kérdés: Felsőoktatási intézmény vagyunk. Egyik karunk 2003-ban egy német kutatóintézettel közösen elnyert egy EU5-ös pályázatot foto-villamossági panelek vásárlására. A pályáztató feltételként szabta meg, hogy egy német cégtől ő fogja megvásárolni a paneleket. Így hozzánk pénz nem érkezett, csak egy, a nevünkre kiállított számla, 2003. 12. 27-ei teljesítési dátummal, 0% áfatartalommal. A termékek – alkatrészként – 2004. augusztus 17-én érkeztek meg Magyarországra intézményünkhöz. A pályázat további feltételként írta elő, hogy a termék használatba állítása előtt egy meghatározott svájci cég a panelek bevizsgálását végezze el. Folyó év január 14-én sajnos a külkereskedelmi tevékenységet bonyolító cég hibás eljáráskódot tüntetett fel az okmányon, és így ideiglenes kivitel helyett a terméket végleges (kóddal) jelleggel léptette ki az országból. A vámhivatali intézkedést sem mi intéztük. Mivel a német társpartner vállalta az áfa rendezését, így mi azt az áfabevallásunkban nem szerepeltettük. Az INTRASTAT jelentésünkben is ennek megfelelően jelentettük. A vámhivatalt kértük a vámáru-nyilatkozat módosítására. Helyesen jártunk-e el? Kellett volna-e ezek után áfát fizetnünk? Kellett volna-e szerepeltetnünk az áfabevallásunkban, ha igen, melyik évben és melyik hónapban?

Kérdés: Nappali ellátást nyújtó önkormányzati, szociális intézmény vagyunk. Tevékenységünk az áfa szempontjából – a szociális étkezés és továbbszámlázott szolgáltatás kivételével – tárgyi adómentes. Az intézményfinanszírozást havonta megosztva, nevesítve kapjuk külön a tárgyi adómentes tevékenységre és külön a szociális étkeztetésre. Konyháinkat az önkormányzat 2004. november 1-jétől vállalkozásba adta, így a szociális étkezőink részére vásároljuk az élelmezést. A Szoc-tv. alapján megállapított személyi térítési díjat intézményünk az ellátottak felé számlázza és be is szedi. Ez kevesebb, mint a ténylegesen fizetendő összeg. A vállalkozó számlája és az intézmény által beszedett térítési díj különbözetét az önkormányzat finanszírozza. Ez a nevesített intézményfinanszírozás az adóköteles tevékenységre. Kiadásainkat és bevételeinket teljesen el tudjuk különíteni adóköteles és adómentes tevékenységre. Intézményünkhöz tartozik még az Otthoni Ápolási Szolgálat, melynek tárgyi adómentes működését az OEP finanszírozza, más bevétele nincs. A megyei munkaügyi központtól – átvett pénzeszközként – közhasznú foglalkoztatásra, pályázat útján, kizárólag munkabérre és járulékaira támogatást kapunk. A polgármesteri hivatal közcélú dolgozók foglalkoztatására – átvett pénzeszközként – kizárólag munkabérre és járulékaira ad támogatást. Évente pályázunk valamilyen tárgyi adómentes tevékenységre (jelzőrendszeres házigondozás, közösségi pszichiátriai ellátás). A következő adatok alapján kérjük segítségüket az áfa helyes megállapításában. Tevékenységünk éves szinten a következőképpen alakul: Bevételek: Intézményfinanszírozás: szociális étkezésre10 000 E Ft tárgyi mentes tevékenységre160 000 E Ft OEP-támogatás:8 000 E Ft Megyei munkaügyi központ (csak bér és járulékokra):2 000 E Ft Polgármesteri hivatal (csak bér és járulékokra):3 000 E Ft Pályázat tárgyi mentes tevékenységre:2 500 E Ft Továbbszámlázott szolgáltatások (a konyhák bérbe adása miatt, energia-ktg., biztosítás, telefon 25% áfával):2 000 E Ft Működési bevételek: Szociális étkezés (áfa nélkül):25 000 E Ft Tárgyi mentes bevétel:11 000 E Ft Kiadások: Adóköteles Vásárolt élelmezés:35 000 E Ft Továbbszámlázott szolgáltatás:1 900 E Ft Tárgyi mentes: Otthoni Ápolási Szolgálat OEP-tám.8 000 E Ft Bér és járulékok (munkaügyi központ):2 000 E Ft Bér és járulékok (polgármesteri hivatal):3 000 E Ft Többi tárgyi mentes tevékenység:171 100 E Ft Pályázat:2 500 E Ft

Kérdés: A 193/2003. Korm. r. 6. § (3) bekezdés rendelkezése alapján elláthatja-e az egyszemélyes belső ellenőri feladatokat az intézmény jogtanácsosa? Amennyiben van külön belső ellenőrzési egységvezető (és nem ő a belső ellenőr), akkor a belső ellenőr más munkakörben is foglalkoztatható?

Kérdés: Táppénzen, ill. GYES-en lévő dolgozónak adható-e természetbeni étkezési hozzájárulás? A táppénzen lévő dolgozót 3500 Ft értékű étkezési utalvány megilleti-e?

Kérdés: Megilleti-e szakkönyvvásárlási támogatás 2005. évben azt a pedagógust, aki 2004. május 14-ével megszakította a GYES-t, munkába állt? Természetesen először a szabadságát vette ki, így tényleges munkakezdése 2004. augusztus 16-a volt.

Kérdés: Egy középiskola gondnokaként dolgozom, iskolánk riasztórendszerrel van felszerelve. Feladatomul tűzték ki a riasztások ellenőrzését is, ezért bármely napszakban, időszakban, ha riasztás történik, be kell mennem azt ellenőrizni. Van hogy hetente, de van amikor fél év is eltelik riasztás nélkül. A munkaköri leírásomban ez a feladat nem szerepel, csupán az, hogy "köteles ellátni minden egyéb feladatot, amivel felettese megbízza". Jár-e ezért nekem valamilyen díj, pl. készenléti díj, amiért szabadidőmben ezt a feladatot is ellátom?

Kérdés: Intézményi étkeztetés esetén, ha a tanulók és az alkalmazottak nem készpénzben, hanem csekken fizetik be a térítési díjat, kell-e minden egyes csekkhez nyugtát kibocsátani, vagy csak kérésre számlát?

Kérdés: Jogviszony megszűnése a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor. Milyen juttatások járnak ezen jogcímű felmentéskor?

Kérdés: A prémiumévek programban való részvétel lehetőségével kapcsolatosan az alábbiakat szeretném kérdezni. 1950. október 15-én születettem, 1969. október 14-e óta dolgozom egy munkahelyen. Jelenlegi illetményem 147 000 Ft. Ennek 60%-a: 88200 Ft. Nyugdíjazásomkor melyik összeget vennék figyelembe? A 35. éves jubileumi jutalmat 2004. évben megkaptam. Járna-e a 40 éves jubileumi jutalom? Milyen összeggel? A heti 12 óra időtartamú munkavégzés alól adhatnak-e felmentést, és ki?

Kérdés: 1969 óta dolgozom. 1990-ben megkaptam a 25 éves jubileumi jutalmat, majd jelenlegi munkáltatóm 1995-ben a 30 éves jutalmat is kifizette. 2005-ben betöltöm a 40 éves jogviszonyt. Jár-e a 40 éves jubileumi jutalom, ha azt az Mt. eltörölte, de én már közalkalmazottként dolgoztam?