492 talált cikk az étkeztetés kifejezésre

Kérdés: A közös önkormányzati hivatalunk a székhely önkormányzatunk, valamint egy társult önkormányzat és annak költségvetési szervei részére lát el gazdálkodási feladatokat. A társult önkormányzat a közös hivatal működéséhez kapcsolódó hozzájárulását átadott pénzeszközként biztosítja. A társult önkormányzat fenntartásában működő óvoda nem rendelkezik önálló gazdasági szervezettel, ezért a gazdasági vezetői és egyéb pénzügyi feladatokat a közös hivatal pénzügyi munkatársai látják el. Ugyancsak a közös hivatal végzi a társult önkormányzat gyermekétkeztetési feladatához kapcsolódó pénzügyi-adminisztratív tevékenységeket (befizetések kezelése, könyvelése stb.). Álláspontunk szerint e feladatok költségei funkcionálisan a köznevelési, illetve a gyermekétkeztetési feladatellátást szolgálják. Amennyiben az óvoda önálló gazdasági szervezettel rendelkezne, vagy a gyermekétkeztetés pénzügyi feladatait saját állományban látnák el, az érintett munkavállalók személyi juttatásai és járulékai közvetlenül az adott feladathoz tartozó COFOG-on kerülnének elszámolásra, így a felmerülő költségek a kapcsolódó állami támogatások terhére is megjelenhetnének. A közös hivatal finanszírozási konstrukciója miatt azonban a társult önkormányzat hozzájárulása átadott pénzeszközként kerül elszámolásra, amelyhez az ASP-rendszer kizárólag a 018030 COFOG alkalmazását teszi lehetővé. Emiatt a társult önkormányzat köznevelési és gyermekétkeztetési feladatokhoz kapcsolódó gazdasági-pénzügyi tevékenység költségei nem jeleníthetők meg az érintett feladatok COFOG-jain, és az éves beszámoló űrlapjai sem biztosítanak erre lehetőséget. Jogszerűen alkalmazható-e olyan elszámolási megoldás, amely lehetővé teszi a közös hivatal által ellátott gazdasági és pénzügyi feladatok költségeinek a társult önkormányzat köznevelési, illetve gyermekétkeztetési támogatással szembeni figyelembevételét? Amennyiben erre az átadott pénzeszköz konstrukciója mellett nincs lehetőség, megfelelő megoldást jelenthet-e a gazdasági szolgáltatások költségeinek továbbszámlázása a társult önkormányzat részére, amely ezeket saját feladatai (óvodai köznevelés, gyermek-étkeztetés) terhére számolná el? Ebben az esetben a továbbszámlázás áfaköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, vagy van olyan jogszerű elszámolási mód, amely áfafizetési kötelezettség nélkül is biztosítja a költségek megfelelő feladathoz rendelését?

Kérdés: Gyermekétkeztetés keretében köteles-e az önkormányzati konyha gluténmentes étkezés biztosítására iskolai étkezés esetén? Az önkormányzat által működtett konyha nem alkalmas gluténmentes ételek előállítására (sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem adottak ehhez). A szülő kéri, hogy a gyermekének biztosítsák a napi egy meleg étkezést. Eddig az önkormányzat biztosította az ételt, vásárolt szolgáltatás útján, melyet a konyha részére számláztak ki. Mivel tartósan beteg a gyermek, így a térítési díj 50%-át fizeti ki, ami nem fedezi a gluténmentes étel beszerzési árát (1 ebédet beszerzünk 2900 forintért, a szülő pedig fizet 357 forintot). Nem kapunk akkora normatívát, hogy ez fedezze a két összeg különbözetét. Az idáig szerződött partnerünk felmondta a szerződést. A gyermek nagyon ritkán fogyasztja el az ételt, legtöbbször kidobásra kerül. A szülő ragaszkodik az étkezés biztosításához, hiszen szerinte ez 50%-os kedvezménnyel jár neki. A 37/2014. EMMI rendelet 15. §-ának (2) bekezdése alapján, ha az intézmény rendeli meg, kinek a költsége lesz (szülő vagy intézmény)?
1. Kötelesek vagyunk biztosítani a gluténmentes étkezést a gyermeknek?
2. Amennyiben az előző kérdésre igen a válasz, köteles-e a konyha ekkora árkülönbség mellett biztosítani a gluténmentes ebédet?
3. Lehetne-e úgy módosítani az étkezési térítési díj bevételéről szóló rendeletet, hogy a vásárolt szolgáltatás 50%-át szedje be a konyha térítési díjként?

Kérdés:

Önkormányzatunk részéről az óvodai közétkeztetés keretében biztosított normatív kedvezmények igénybevételéhez kapcsolódó jövedelemvizsgálat gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretnénk állásfoglalást kérni. A hatályos szabályozás alapján az óvodai ellátásban részesülő gyermekek esetében a kedvezmény igénybevételéhez elegendő a szülő (törvényes képviselő) önbevalláson alapuló nyilatkozata az egy főre jutó jövedelemről. Ugyanakkor a fenntartó önkormányzatnak jelenleg nincs egyértelmű felhatalmazása arra, hogy a nyilatkozatban foglalt adatok valódiságát jövedelemigazolások bekérésével ellenőrizze. A gyakorlatban ez visszaélések lehetőségét is felveti. Példaként említhető olyan eset, amikor a gyermek bölcsődei ellátása során – ahol a térítési díj megállapításához kötelező a jövedelem igazolása – a szülő még térítési díjat fizetett, azonban az óvodai ellátásba kerülést követően már ingyenes étkezést vesz igénybe arra hivatkozva, hogy jövedelmi helyzete alapján jogosult a kedvezményre, melyet kizárólag nyilatkozattal támaszt alá.
Fentiekre tekintettel az alábbi kérdésekben kérjük szíves állásfoglalásukat:
1. Jogosult-e az intézmény (óvoda) a szülői nyilatkozatban szereplő jövedelmi adatok ellenőrzése érdekében jövedelemigazolás (pl. munkáltatói igazolás, NAV-igazolás) bekérésére?
2. Amennyiben az intézmény erre nem jogosult, mely szerv rendelkezik hatáskörrel a nyilatkozatok valóságtartalmának ellenőrzésére?
3. Van-e lehetőség hivatalból történő ellenőrzés kezdeményezésére, és ha igen, milyen eljárásrend szerint?

Kérdés: Abban az esetben, amikor külföldi kiküldetés keretein belül kerül sor a munkavállaló költségeinek kifizetésére, szükséges-e az intézményünk nevére kiállított áfás számla a kiküldetési rendelvény mögé, vagy elegendő-e a nyugta, mint a felmerült kiadás alátámasztása?

Kérdés: A helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők illetményemeléséhez szükséges forrás biztosításáról szóló 1155/2025. Korm. határozat alapján a hivatalnak járó támogatás elszámolása során a Kincstár nem veszi figyelembe az ügykezelők illetményemelését. A kormányhatározat szerint a támogatás a köztisztviselői illetményemelés végrehajtásához használható fel. A Kttv. 254/A. §-ának (1) bekezdése szerint az önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen kapott támogatásnak a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 21. §-ának (3) bekezdése szerinti, fajlagos összegű támogatás tárgyévi emelése szerinti növekményét az érintett települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményének 2025. július 1-jétől történő emelésére fordíthatja. A Kttv. 240. §-ának (1) bekezdése alapján a közszolgálati ügykezelő közszolgálati jogviszonyában a köztisztviselőkre vonatkozó, e törvényben meghatározott rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni. A Kttv. 240. §-ának (3) bekezdése sorolja fel a Kttv. azon rendelkezéseit, amelyek a közszolgálati ügykezelők közszolgálati jogviszonyában nem alkalmazhatók. Ez a felsorolás a Kttv. 254/A. §-át nem említi. Ebből jutottunk arra a következtetésre az illetmény-emeléskor, hogy az az ügykezelőket is érinti, az ő illetményüket is emelnünk kell a Kttv. 254/A. §-a alapján. A Kincstár által az illetményemeléssel kapcsolatban kibocsátott tájékoztató sem említette, hogy az illetményemelés nem vonatkozik az ügykezelőkre. (Míg azt külön kiemelte, hogy a fizikai dolgozók munkabére nem emelhető a támogatás terhére.) Kérem, hogy szíveskedjenek tájékoztatni arról, a fentiek ellenére miért nem vonatkozik mégsem a Kttv. 254/A. §-a az ügykezelőkre?

Kérdés:

Egy költségvetési szervnek milyen esetben van élelmiszerláncfelügyeletidíj-bevallási és -fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Önkormányzatunk konyhát üzemeltet. A konyhai dolgozók kötelező étkezők? Van-e olyan hatályos jogszabály, amely előírja az étkezés kötelező igénybevételét?

Kérdés: A település roma önkormányzati képviselője tiszteletdíjat kap a képviselői munkájáért, ugyanakkor a helyi önkormányzatnál közfoglalkoztatási jogviszonyban van. A közfoglalkoztatási jogviszony mellett felvett tiszteletdíj megfelel a jogszabályoknak? Szintén önkormányzati közfoglalkoztatott munkavállalók hétvégén besegítenek a szociális étkeztetési feladatokba, és ezért az Szja-tv. 1. sz. mellékletében nevesített szociális gondozói díjat kapnak. Mértéke éves szinten nem haladja meg az adómentes 180.000 forintos értékhatárt. A közfoglalkoztatási jogviszony mellett felvett szociális gondozói díj megfelel a jogszabályoknak?

Kérdés: A Kjt. 21/A. §-ának (1) bekezdése alapján 3 hónap próbaidő kikötése közalkalmazotti jogviszonyban kötelező. 2023. január 1-jétől kiegészült az Mt. 192. §-a az (5) bekezdéssel, miszerint a legfeljebb tizenkét hónapra létesített munkaviszony esetén a próbaidő tartamát – a 45. § (5) bekezdése és az 50. § (4) bekezdése szerint meghatározott tartam figyelembevételével – arányosan kell megállapítani. Az Mt. 45. §-ának (5) bekezdése és az Mt. 50. §-a nem alkalmazható a közalkalmazotti jogviszonyban [Kjt. 24. § (2) bekezdés], azonban az Mt. 192. §-a (5) bekezdésének alkalmazását a Kjt. nem zárja ki. Álláspontunk szerint, mivel az Mt. 192. §-a (5) bekezdésének első mondata az Mt. 45. §-ának (5) és 50. §-ának (4) bekezdésével megállapított próbaidő arányosítását írja elő, az nem alkalmazható a közalkalmazotti jogviszonyban (tehát 12 hónapnál rövidebb, helyettesítésre létrejött közalkalmazotti jogviszonyban is ki kell kötni legalább 3 hónap próbaidőt), mivel a közalkalmazotti jogviszonyban nem az Mt. 45. §-ának (5) bekezdése és az Mt. 50. §-ának (4) bekezdése alapján kerül meghatározásra a próbaidő, hanem a Kjt. 21/A. §-a alapján. A 12 hónapnál rövidebb, helyettesítésre létrejött közalkalmazotti jogviszonyban arányosítani kell a három hónap próbaidőt 2023. január 1-jétől?

Kérdés: Az önkormányzat a 100%-ban ingyenes gyermekétkeztetésről köteles-e számlát („nullás számlát”) kiállítani? Amennyiben igen, azt milyen jogszabályhelyek alapján?