685 talált cikk a jogosultság kifejezésre

Kérdés: A 38/2024. Korm. rendelet – a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről – szerint a köztisztviselők számára 50%-os utazási kedvezmény jár. Ez a kedvezmény a CSED-en, GYED-en, GYES-en lévő tisztviselőknek is jár?

Kérdés: Az önkormányzat rendelkezik egészségházzal, amelyben több egészségügyi szolgáltató működik. Az önkormányzat a III. számú háziorvosi körzetben a háziorvosi alapellátás biztosítására feladatellátási szerződést kötött egy háziorvossal. A feladatellátási szerződés szabályozza, hogy az önkormányzat térítésmentesen biztosítja az egészségügyi alapellátáshoz a rendelőt. A háziorvos egyéni vállalkozóként látja el a tevékenységét. A székhelye a településen kívül található, és telephelyet sem létesített a településen. A háziorvos kérelmet nyújtott be. Kérelme arra irányult, hogy az egyéni vállalkozásának és az érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok székhelye a rendelőintézetben legyen. Önkormányzati rendelet nem szabályozza a székhelylétesítés feltételeit az önkormányzati tulajdonú ingatlanok tekintetében. Véleményünk szerint az önkormányzat csak és kizárólag abban az esetben engedélyezhet székhelyhasználatot, ha a vállalkozás az ingatlan használatára vonatkozóan megfelelő jogcímmel (különösen bérleti szerződés, használati szerződés) rendelkezik, és a használat nem haladja meg a használati jogcímet biztosító szerződés kereteit. Álláspontunk szerint a feladat-ellátási szerződés alapján biztosított térítésmentes rendelőhasználat kizárólag az egészségügyi alapellátási tevékenység végzéséhez kapcsolódó használatra terjed ki, és nem alapoz meg automatikus jogosultságot az ingatlan székhelyként történő bejegyzésére, különösen más gazdasági társaságok vonatkozásában.
Fentiekre tekintettel kérem szíves állásfoglalásukat az alábbi kérdésekben:
1. Az önkormányzat a tulajdonában álló ingatlanok esetében csak és kizárólag használati jogcímet biztosító jogviszony alapján járulhat hozzá a székhelyhasználathoz?
2. Jogosult-e az önkormányzat a feladatellátási szerződés keretei között biztosított rendelő tekintetében megtagadni a székhelyként történő bejegyzéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulást?
3. Kiterjedhet-e a rendelő székhelyként történő használata a háziorvos érdekeltségébe tartozó más gazdasági társaságokra is, amennyiben azok tevékenysége nem az önkormányzattal kötött feladatellátási szerződés teljesítéséhez kapcsolódik?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának négy gyermeke van. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetése után tud-e rendelkezni az adója meghatározott összegéről?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója háromgyermekes édesanya. 2014 óta magyar állampolgár, 2017 óta él életvitelszerűen Magyarországon, onnantól kapta mind a három gyermekre a családi pótlékot. Előtte Ukrajnában semmilyen támogatást nem kapott. Az első gyermek 2004-es születésű, a második 2007-es, a harmadik 2011-es. Jelenleg mind a három gyermek egy háztartásban él vele, kettő után kapja még a családi pótlékot, mindkettő tanul. A legidősebb gyermek után is járt 2017-től 2023-ig a családi pótlék. Az édesanya érvényesítheti-e a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója elvált szülőként nevel egy gimnazista és egy 21 éves egyetemista gyermeket. Az egyetemista gyermek egy balesetben elveszítette a teljes bal karját. Ő saját jogán családi pótlékot kap, ami után az édesanya szülőként veszi igénybe a családi kedvezményt. Ha az egyetemista gyermek fogyatékossági támogatást venne igénybe a családi pótlék helyett, a családi kedvezményt továbbra is tudja-e érvényesíteni az édesanya?

Kérdés: Költségvetési szervünk kisadózó egyéni vállalkozóval van szerződéses kapcsolatban. Az egyéni vállalkozónak három gyermeke van. A három gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítheti-e a magánszemély ebben az esetben?

Kérdés: Köztisztviselő kollégám 2026. április 7. napjával tölti be 65. életévét, és szeretne öregségi nyugdíjba menni. Kérte, hogy április 6. napjával szüntessük meg a köztisztviselői jogviszonyát. Véleményünk szerint ez esetben a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján felmentéssel kell megszüntetni a jogviszonyát, s így jár neki a felmentési idő is. Ugyanakkor a Kttv. 60. §-ának (10) bekezdése szerint, ha nem kívánjuk őt tovább foglalkoztatni, akkor jogviszonya annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a szükséges szolgálati időt megszerezte. Ez április 30. Helyesen értelmezzük a jogszabályt, hogy kollégánk esetében április 30. napjával szüntethető meg felmentéssel a jogviszony, öregségi nyugdíjra való hivatkozással?

Kérdés: A Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra alkalmazni rendeli többek között a Kttv. 150–153/A. §-ait. A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe kell venni a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is.
Településünkön a jelenlegi főállású polgármester még a korábbi, kulturális intézménynél fennálló közalkalmazotti jogviszonyában jogosultságot szerzett a 25 éves jubileumi jutalomra, amelyet akkor az esedékesség napján ki is fizettek számára. A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény erejénél fogva a közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1. napjától munkaviszonnyá alakult. Ezen törvény 3. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az átalakulással létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Ebben az évben a polgármester a 30 éves jogviszonya alapján jogosult lehetne jubileumi jutalomra. Kérdés, hogy az előbbiek szerinti közalkalmazotti jogviszonyából átalakulással létrejövő munkaviszonya beszámítható a jubileumi jutalomra jogosító időtartamba? Ha jogosult a jubileumi jutalomra, annak összegének számításakor figyelembe kell-e venni a Mötv. szerint megállapított illetményén kívül a 71. § (6) bekezdése alapján meghatározott költségtérítés összegét is?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete az SzMSz-ben a kötelezettségvállalás rendjét szabályozta. A 2026. évi költségvetési rendelettervezet szerint az önkormányzat költségvetésének 1,7 milliárd forint a főösszege.
Az SzMSz az alábbi szabályozást tartalmazza:
7. a költségvetésben meghatározott célokra maximum nettó 1.000.000 forintig történő kötelezettség vállalása,
8. a működés biztonsága érdekében – az éves tervben nem szereplő feladatok végrehajtása során – nettó 1.000.000 forint összegig történő kötelezettség vállalása,
10. megrendelések kiadása nettó 1.000.000 forint összegig.
Úgy gondoljuk, hogy indokolt és jogszerű a kontroll fenntartása az előre nem tervezett, rendkívüli feladatok esetében, külön összeghatár alkalmazásával. Azonban e szabályozás nem eredményezheti a költségvetési rendeletben jóváhagyott kiadási előirányzatok végrehajtásának indokolatlan korlátozását. Az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése rögzíti azt az alapelvet, miszerint kötelezettségvállalás kizárólag a jóváhagyott költségvetési rendeletben szereplő kiadási előirányzatok mértékéig történhet. Az Áht. 36. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni a szükséges fedezet rendelkezésre állásáról, míg az Áht. 37. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a kötelezettségvállalás érvényességének feltétele a pénzügyi ellenjegyzés. Amennyiben a 7., 10. pontban szabályozott kötelezettségvállalásra és megrendelésre vonatkozó korlátozás összege (1.000.000 Ft) nem változik, akkor minden 1.000.000 forintot meghaladó megrendelés kötelezettségvállalás esetében külön képviselő-testületi döntés szükséges, ami véleményünk szerint hatalmas terhet ró az önkormányzatra, és az adminisztrációs terheket is növeli. A képviselő-testület ekkora mértékű korlátozása jogszerű-e a kötelezettségvállalás, megrendelések tekintetében? Korlátozhatja-e a képviselő-testület az elfogadott, jóváhagyott költségvetési rendelet után a polgármester kötelezettségvállalását az önkormányzat tekintetében?

Kérdés: Szociális ágazatban (családsegítő központban) dolgozó közalkalmazott 2026. augusztus 1. napjával szeretne a nők kedvezményes nyugdíjába menni (szolgálati ideje megvan). A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése nélkül igényelheti-e a kedvezményes nyugdíjat? Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a közalkalmazottnak?