Jubileumi jutalom kifizetése

Kérdés: Nevezett dolgozónk jogviszonyai:
1982. 01. 11. - 1982. 08. 23.; csecsemőotthon (felmondás a dolgozó részéről),
1982. 08. 30. - 1983. 01. 05.; cukorgyár (munka-viszony megszűnt),
1983. 01. 17. - 1991. 02. 28. mgtsz (felmondás a dolgozó részéről),
1991. 03. 11. - 2008. 08. 31.; polgármesteri hivatalon belül élelmezésvezető, képesítés nélküli óvónő, dajka, majd bölcsődei gondozónőként dolgozott.
2008. 09. 01-től szociális alapszolgáltatási központ, ahol társulás keretében mint kisgyermeknevelő dolgozik a helyi bölcsődében. Jelenleg is ezt a munkakört tölti be. 2012-ben megkapott egy elmaradt 25 éves és egy 30 éves jubileumi jutalmat, mivel a jubileumi jutalom idejének megállapításánál az 1982. 02. 06. kezdeti idő lett beszámítva. Jogos volt-e ennek a kifizetése? Ha igen, akkor 2022-ben ki kell fizetni a dolgozónak a 40 éves jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama szintén beszámítandó.Mindezek alapján az érintett nem jogosult még a 40 éves jubileumi jutalomra 2022-ben. A korábbi jubileumi jutalmak nem az esedékességkor lettek kifizetve a téves számítás miatt, arra még 2012-ben nem lett volna jogosult, de vissza már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Jubileumi jutalom I.

Kérdés: Egy köztisztviselő az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
Városi állami gazdaság: 1990. 09. 17. - 1990. 11. 30. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Általános iskola: 1991. 04. 01. - 1991. 08. 31. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Termelő kft.: 1991. 10. 08. - 1992. 04. 03. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Megyei munkaügyi központ (munkanélküli--járadék): 1992. 04. 07. - 1992. 05. 31. (megszűnés módja: munkanélküli-járadék megszűnt)
Polgármesteri hivatal (köztisztviselő): 1992. 06. 01-től folyamatosan.
A jubileumi jutalomhoz milyen jogviszonyok vehetők figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. alapján a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánála) a Kttv., Ktv., Ktjv., az állami tisztviselőkről szóló törvény, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény és a Küt. hatálya alá tartozó munkáltatónál, foglalkoztató szervnél munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Jubileumi jutalom II.

Kérdés: Orvos munkavállalónknak ösztöndíjas hallgatói jogviszonyát nem számították be az előző munkahelyén sem a besorolás, sem a jubileumi jutalom alapját képező időkbe. Telefonon ugyan elismerték, hogy tudnak/tudtak róla, de ők nem vették számításba. Orvosunk 2021. január 1-jétől dolgozik nálunk, előző munkahelyén 30 évig volt állományban. Az előző munkahelyétől behajthatjuk-e a jubileumi jutalom összegét? Nekünk mint jelenlegi munkáltatónak a jubileum kifizetésekor a jelenlegi bérét kell alapul vennünk, vagy azt a bérét, amikor ki kellett volna neki fizetni, kamattal terhelten?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény a különféle szerveknél eltöltött ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idők egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időként történő elismeréséről rendelkezik.A kérdés alapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Év végi SZÉP-kártya-juttatás

Kérdés: A munkáltató az év végére tervezett jutalmazást ez év decemberében, SZÉP-kártya-utalás formájában tervezi. A jutalom összegét a felettes vezető állapítja meg, munkavállalónként eltérő mértékben. Kifogásolható-e ez bármilyen tekintetben, illetve a szociálishozzájárulásiadó- és szakképzésihozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség ez esetben sem áll fenn?
Részlet a válaszából: […] Az Art. alapelvként rögzíti a rendeltetésszerű jog-gyakorlás követelményét, amely szerint az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű jog-gyakorlásnak az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Jubileumi jutalom

Kérdés: A jubileumi jutalomra jogosító időbe beleszámít-e az az időszak, amely alatt a közalkalmazott fizetés nélküli szabadságot kért beteg szülője ápolása miatt?
Részlet a válaszából: […]

Általánosságban a fizetés nélküli szabadság nem számít bele a jogosító időbe, azonban a hozzátartozó ápolására kért fizetés nélküli szabadságot figyelembe kell venni a jubileumi jutalomra jogosító idő számításánál.

(Kéziratzárás: 2021. 08. 23.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Jutalomkönyv elszámolása

Kérdés: Tankerületünk jutalomkönyvet ad tanév végén a jól tanuló diákoknak. A számla könyvelésénél a K3 vagy K4 rovatot kell használnunk?
Részlet a válaszából: […] A K47. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai rovaton kell elszámolni többek között az ellátottaknak nyújtott, máshová nem sorolható pénzbeli juttatásokat, valamint a részükre adott ajándékok kiadásait, ilyen például a könyv. Ezen a rovaton az ellátást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Jubileumi jutalom nyugdíj előtt

Kérdés: Egy önkormányzati költségvetési szerv közalkalmazottja 2021 szeptemberében szerzi meg a nők 40 éves öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági időt. 2022 januárjában esedékes a 25 éves jubileumi jutalma, melyre nem lesz jogosult, amennyiben 2021 szeptemberében nyugdíjba megy, viszont szeretné azt megkapni. Megoldás lehet-e, hogy a felmentését csak 2022 januárjában kéri, illetve milyen más lehetősége van a Kjt. alapján?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kolléga szeretné megkapni a 25 éves jubileumi jutalmat, akkor annak esedékessége időpontjában még fenn kell álljon a jogviszonya. Ennek megfelelően kell kezdeményeznie a felmentését a "nők negyvenéves öregségi nyugdíjára" való jogosultságra hivatkozással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Önkormányzati intézmény által adott támogatás

Kérdés: Kérdések: 1. Nemzetiségi önkormányzat iskola és óvoda fenntartója. Az intézmények részére utalt működési támogatásból a fenntartott intézmények, sportegyesület részére sportcsarnok építéséhez pénzt szeretnének átadni. (Az önkormányzattól és az intézményektől független egyesület - nem államháztartási fenntartású - látványcsapatsport-támogatásból valósítja meg a sportcsarnok építését, amelyhez az önrész forrása lenne az intézményektől kapott pénzeszközátadás.) Az iskolában tanuló és az óvodás gyermekek részére a felépült sportcsarnokban szeretnék majd a sportfoglalkozásokat és a tornaórák egy részét megtartani. Jogszerűen adhat-e át nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény ilyen címen pénzeszközt sportegyesület részére?
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áht. 3. §-ának (3) bekezdése szerint az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik a nemzetiségi önkormányzat által alapított, általa irányított költségvetési szerv. Ez azt jelenti, hogy az államháztartási törvény; annak végrehajtási rendelete, az Ávr...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Jutalom közfoglalkoztatottnak

Kérdés: Közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállaló részesülhet-e jutalomban?
Részlet a válaszából: […] A közfoglalkoztatási törvény nem rendelkezik a közfoglalkoztatottak részére adható jutalomról. Ugyanakkor - véleményünk szerint - nem kizárt, hogy amennyiben a közfoglalkoztatónak van saját, erre felhasználható költségvetési kerete, abból ilyet nyújtson a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s - amennyiben álláshely kerül betöltésre - a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja - megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését - az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
Részlet a válaszából: […] ...tervezetet az Ávr. szerint a jegyzőnek az intézményekkel egyeztetni kell, a költségvetési szervek pedig a bérfejlesztési (ideértve jutalmakat, eltérítéseket, béren kívüli juttatásokat stb.) igényeiket jelezhetik. Ha az önkormányzat ezt nem támogatja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.
1
2
3
9