Ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapítása

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója ingatlant vásárolt 2021-ben, ekkor jegyezték be a tulajdonjogot az ingatlanügyi hatóságnál, de 2019-ben írta alá az adásvételi szerződést, akkor nyújtották be azt az ingatlanügyi hatósághoz. 2024-ben eladta drágábban, mint amennyiért vásárolta. Azonban a bevételt egy új ingatlan vásárlására fordította szintén 2024-ben. Keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség? A két lakás közötti érték után keletkezik illetékfizetési kötelezettség, de a magánszemélynek többletjövedelme a gyakorlatban nem keletkezett a másik ingatlan vásárlása miatt.
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet a bevételből kiindulva, a költségek és a tulajdonban tartás időszakát figyelembe véve, az Szja-tv. 59–64. §-ai alapján kell meghatározni.Az ingatlan megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből származó jövedelem adózása

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója bitcoint vásárolt és adott is el az adóéven belül. Milyen adókötelezettsége keletkezik, ha nyereséggel adta el a kriptoeszközt, valamint alkalmazhatóak-e az ügylet kapcsán az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó adózási szabályok?
Részlet a válaszából: […] 2022. január 1-jétől lépett hatályba az Szja-tv. 67/C. §-a, mely a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből származó jövedelem adózására vonatkozik.Így a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből származó jövedelem adózására a következő szabályokat kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Tartós befektetési szerződés keretében kezelt megtakarítások

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja egy külföldi banknál tartós befektetési (értékpapír-) számlával rendelkezik. A számla 2023-as gyűjtő-évű. A számláján devizakészpénz és devizában kibocsátott értékpapírok, jellemzően kötvények vannak. A számláját várhatóan a hároméves periódus lejárta előtt fel kívánja törni. A lekötési hozamot kamatjellegű vagy árfolyamjellegű számítással kell megállapítani? Azaz a hozamot devizában kell kiszámolni, és a feltörés napján érvényes devizaárfolyammal számítani át forintra, vagy a hozamot a feltörés napján érvényes deviza-árfolyammal kiszámított forintérték és a számla feltöltésekor érvényes devizaárfolyammal kiszámított forintérték különbözete adja?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. a pénz- és tőkepiacon kínált termékekbe történő tartós befektetést az adott befektetésen elért hozam, ügyleti nyereség általános szabályoktól eltérő módon történő adóztatásával (alacsonyabb mértékű adóval) ösztönzi.A tartós befektetési szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója egy nagyobb összegért vásárol kriptovalutát, melyet több részletben értékesít. Mikor és mi után keletkezik személyijövedelemadó-kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 67/C. §-a rendelkezik a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből származó jövedelem adózásáról.Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszközök átruházása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Kriptovaluta adás/vétel utáni adózás

Kérdés:

Önkormányzatunk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy hány százalék adót kell fizetni a kriptovaluta adás/vétel után? Például, ha egy kriptotőzsdén vált át a magánszemély kriptovalutát dollárra, majd azt kiutalja a Revolutra, majd onnan továbbküldi forintra átváltva a belföldi számlájára, akkor devizakereskedésről beszélhetünk? Ha igen, milyen adókötelezettség keletkezik?

Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 67/C. §-a rendelkezik a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből származó jövedelem adózásáról.Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszközök átruházása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Térítésmentesen átadott ingatlan nyilvántartása

Kérdés: Osztatlan közös tulajdont képező ingatlan 4/10 arányú tulajdonos önkormányzat 1/10 arányú tulajdoni hányadát átadja a 6/10 arányú tulajdonos önkormányzatnak térítésmentesen. Az átadott tulajdoni hányad forgalmi értékét az ügyvéddel ellenjegyzett megállapodásban rögzítették.
1. Az átvevő önkormányzatnál a forgalmi értéken kell nyilvántartásba venni?
2. Az átadó önkormányzatnál a nyilvántartási érték alacsonyabb, mint a megállapodásban feltüntetett forgalmi érték. Ennél az önkormányzatnál csak a tulajdoni arány szerint kiszámolt nyilvántartási értéket kell kivezetni?
Részlet a válaszából: […] A két önkormányzat közötti ingyenes átadás elszámolására a térítésmentes átadás szabályait kell alkalmazni.Az Áhsz. 15. §-ának (4) bekezdése alapján az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése szerint kell meghatározni a térítés nélkül kapott eszközök bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Önkormányzati személygépkocsi magáncélú használata

Kérdés:

Önkormányzatunknál (vármegyei) az elnök és alelnökök, valamint a jegyző is jogosult az önkormányzati vagy hivatali tulajdonban lévő személygépjárművek magáncélú használatára. Az önkormányzat a cégautóadót megfizeti. Dönthet-e úgy az önkormányzat, hogy ezen személygépjárművek magáncélú használatáért nem kér semmilyen ellenértéket, hanem azt természetbeni juttatásként nyújtja? Illetve, ha úgy dönt az önkormányzat, hogy a magáncélú használat ellenértékét megfizetteti, akkor a 60/1992-es Korm. rendeletben meghatározott üzemanyagnormán kívül milyen költségeket kell kötelezően beleszámolnia?

Részlet a válaszából: […] A Gjt. szerint a cégautóadó vonatkozik arra a személygépkocsira, amely nem magánszemély tulajdonában áll, belföldi hatósági nyilvántartásba vett, magyar rendszámú személygépkocsi, és nem tartozik a mentesített körbe. Az adóalanyiság főszabály szerint a tulajdonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Focilelátó nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában lévő sportpályán a helyi futballegyesület pályázott és támogatást nyert (tao) egy lelátó építésére. A lelátó elkészült, az egyesület térítésmentesen átadja az önkormányzat tulajdonába az épületet. Az egyesület bruttó értéken vette fel az épületet a könyveibe. Az önkormányzatnál az áfa nem része a bekerülési értéknek. Milyen értékkel vegyük be nyilvántartásunkba az épületet?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 15. §-ának (4) bekezdése alapján az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése szerint kell meghatározni a térítés nélkül kapott eszközök bekerülési értékét. Ennek alapján a térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Külföldi befektetési szolgáltatótól származó kamatjövedelem

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója egy észtországi befektetési szolgáltatótól szerzett kamatjövedelmet. Milyen adókötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2. §-ának (4) bekezdés alapján Magyarország a magyar illetőségű magánszemélyek belföldről és külföldről származó jövedelmét (teljes körű adókötelezettség), továbbá a külföldi illetőségű magánszemélyek belföldről származó, egyébként nemzetközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Örökölt ingatlan és tartozás

Kérdés: Önkormányzatunk egy településen élt lakostól egyéb örökös hiányában lakóingatlant és hozzá kapcsolódó tartozásokat, köztük számlatartozást, folyószámlahitel- és jelzáloghitel-tartozást örökölt. Az önkormányzatnak mint örökösnek milyen gazdasági, könyvelési eseményeket kell könyvelnie, milyen rovatokon a lakás átvétele esetén, valamint a tartozások kifizetése esetén?
Részlet a válaszából: […] A hagyatékként kapott ingatlant a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet A) Térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt immateriális javak, tárgyi eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.
1
2
3
16