312 cikk rendezése:
231. cikk / 312 Foglalkoztatás egyidejűleg önkormányzatnál és intézményénél
Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?
232. cikk / 312 Felsőfokú szakképesítés és felsőfokú végzettséget adó képzés elhatárolása
Kérdés: Szociális intézmény gazdasági vezetője vagyok 1980 óta. 1986 júliusában felsőfokú költségvetési szakvizsgát tettem (mérlegképes könyvelő). Az "E" osztályba soroltak. Munkahelyi döntésű illetményként kaptam meg az "F" fizetési osztály közötti különbözetet. Ezt 2008. január 1-jétől az önkormányzat elvette. Jól gondolom-e, hogy mivel 1986-ban szereztem ezt a felsőfokú szakvizsgát, az "F" osztályba történhet a besorolásom? Az oklevél nem tartalmaz OKJ-számot.
233. cikk / 312 Közalkalmazotti besorolás
Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános iskola gazdasági vezetője főiskolai végzettséggel és felsőfokú mérlegképes könyvelői (vállalkozói szak) végzettséggel rendelkezik. Besorolása "F" fizetési osztály. Időközben – intézményi támogatással – megszerezte az államháztartási szakos mérlegképes könyvelői végzettséget is. Az intézmény azért támogatta az államháztartási szak elvégzését, mert tulajdonképpen az adott munkakörben erre van szükség. Ez az OKJ szerint 54-es emelt szintű szakképesítés. A 138/1992. Korm. rendelet 12. § (4) bekezdése szerint a közalkalmazottak esetében az emelt szintű szakképesítést a besorolásnál, illetve további képesítés elismerésénél felsőfokú szakképesítésnek kell tekinteni. A Kjt. pontosan meghatározza a képzettségi szinteket. ("E" fizetési osztálytól felfelé felső képzettségi szint.) Ezek szerint ez esetben az államháztartási mérlegképes könyvelői szak egy azonos képzettségi szinten megszerzett végzettség, amelyre 5%-os további szakképesítésért járó illetmény adható?
234. cikk / 312 Közalkalmazotti besorolás II.
Kérdés: Szociális intézményben, 54501201 OKJ sz. "ápoló" megnevezéssel alkalmazunk dolgozót. A 7/1993. (XII. 30.) MÜM rendelet jelmagyarázata szerint ez emelt szintű szakképesítést jelent. A Kjt. fizetési osztályba sorolásának feltétele a felsőfokú szakképesítés megléte. Az előzőekben részletezett OKJ-s szakképesítéssel rendelkező dolgozó "E" fizetési osztályba besorolható-e?
235. cikk / 312 Közalkalmazotti besorolás
Kérdés: Közalkalmazotti besorolások helyességére vonatkozóan szeretnénk kérdezni. Bölcsődében dolgozó szakgondozó felsőfokú végzettséget (óvodapedagógus vagy szociálpedagógus) szerez, besorolható "F" fizetési osztályba? Bölcsődevezető (nem magasabb vezető) szakgondozói képesítéssel és szociálpedagógusi felsőfokú végzettséggel "F" fizetési osztályba sorolandó? Szakácsnői munkakörben foglalkoztatott szakács szakmunkás képesítéssel rendelkező közalkalmazott érettségi vizsgát tesz. Melyik fizetési osztályba sorolható (jelenleg "B" fizetési osztály)?
236. cikk / 312 Garantált illetménynövekedés
Kérdés: A Gazdasági Ellátó Szervezetek tekintetében a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmaz a közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában végrehajtási szabályokat. E rendelet azonban nem tartalmaz előírásokat a közalkalmazotti illetménynövekedést illetően, így a "további" szakképesítések hasznosításának mértékére sem. Ha a szakközépiskolai érettségi bizonyítványban a vállalati tervező, könyvelő statisztikus szakképesítés fel van tüntetve, adható-e illetménynövekedés? A társulási munkaszervezetben dolgozó belső ellenőröknek a főiskolai, egyetemi (közgazdász, jogász) végzettségen túli további mérlegképes könyvelő, illetve adótanácsadó felsőfokú szakképesítésre adható-e illetménynövekedés? A további szakképesítés mindkét esetben szerepel a kinevezésben.
237. cikk / 312 Felsőfokú végzettséget adó képzés – felsőfokú szakképzés – szakirányú továbbképzés
Kérdés: 2000. november 14-i dátummal a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar szakközgazdászképzésén pénzügy- vállalkozási szakon főiskolai oklevelet szereztem másoddiplomaként. Kérdésem az lenne, hogy ez a végzettség a mostani szabályok szerint főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettségnek minősül-e? A mérlegképes könyvelői végzettség valóban csak emelt szintű szakképesítésnek felel meg, és nem felsőfokú szakképesítésnek?
238. cikk / 312 Garantált bérminimum megállapítása
Kérdés: Egy gimnáziumban dolgozó, 50 év feletti, pénzügyi munkát végző közalkalmazottat is megilleti-e a garantált bérminimum abban az esetben, ha nem rendelkezik szakirányú végzettséggel?
239. cikk / 312 Több munkakört betöltő közalkalmazott illetménye
Kérdés: Intézményünkben a pénztáros-élelmezésvezető-anyagkönyvelő kapcsolt munkakört ellátó dolgozónak szakközépiskolai végzettsége van, gépírási, gyorsírási és igazgatási ügyintézői szakképzettséggel rendelkezik. Besorolási kategóriája: "D". Kaphat-e a Kjt. 66. § (2) bekezdése alapján illetménynövekedést a szakképesítése és a betöltött munkakör alapján?
240. cikk / 312 Iskolai könyvtáros illetménye és munkaideje
Kérdés: Iskolánkban egy kb. 23 000 kötetes könyvtár működik. A könyvtárosi feladatokat egyetlen könyvtáros látja el. A könyvtáros végzettsége: könyvtár-történelem szak. A könyvtár szakot egyetemen végezte el. A közalkalmazott órarend szerint nem tart órákat, csak a könyvtárral kapcsolatos teendőket látja el. Kérdéseink: 1. A történelem szak után jár-e neki a további szakképesítésért illetménynövekedés? 2. A kötelező órája 22 óra/hét vagy 40 óra/hét?
