223 cikk rendezése:
191. cikk / 223 Adótartozás törlése
Kérdés: Egy 1999-ben esedékessé vált adótartozás 2004. december 31-én vagy 2005. január 1-jén törölhető-e jogszerűen, ha az adott ügyben végrehajtási cselekményt nem foganatosítottak?
192. cikk / 223 Végrehajtáshoz való jog elévülése
Kérdés: Tájékoztatni kell-e az ügyfelet a végrehajtáshoz való jog elévüléséről? A végrehajtáshoz való jog érinti-e a tartozásra vonatkozó alanyi jogot? Elfogadható-e a tartozás önkéntes rendezése, amennyiben az adótartozás végrehajtásához való jog már elévült és az adótartozást törölték, vagy az adóhatóságnak le kell mondania követeléséről az önkéntes teljesítéstől függetlenül?
193. cikk / 223 Önkormányzati biztos kijelölésének feltétele
Kérdés: Egy városi kórház 2005. január 1-jéig bruttó finanszírozási rendszerben működött. Abruttó és a nettó finanszírozás közötti különbözetet az önkormányzat fizette meg a kórház helyett 2004-ben, így belső tartozásállomány keletkezett. A képviselő-testület az összeg megfizetésére fizetési halasztást engedélyezett, melynek alapján az összeg visszafizetésére 2006-tól kerül sor a kórház által az önkormányzat részére. A különbözet könyvelése az aktív és passzív pénzügyi elszámolások közé történt az érintett feleknél. Az elszámolási különbözet, belső tartozásállomány összege meghaladja a 100 millió forintot. Kell-e pályázatot kiírni az önkormányzati biztosi feladatok ellátására?
194. cikk / 223 Tőkeváltozások könyvviteli elszámolása
Kérdés: Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint "idegen követelés" – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
195. cikk / 223 Behajthatatlan követelésekhez kapcsolódó eljárás
Kérdés: Az étkezési térítési díjat tanulóink nem minden esetben tudják befizetni. Többször kénytelen az iskola ajánlott levélben felszólítani a szülőket/gondviselőket, hogy rendezzék tartozásukat. Mi a helyes eljárás a behajthatatlanná vált követelésekkel szemben?
196. cikk / 223 Összefoglaló a támogatásokról
Kérdés: Kérem szíveskedjenek összefoglalni, hogy mely támogatásokat kell arányosítani és melyeket nem!
197. cikk / 223 Befektetési adóhitel visszafizetése
Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Több dolgozónk vett igénybe adókedvezményt az elmúlt években befektetési adóhitel címén. Ha az idén visszafizetik, milyen feltételekkel tehetik meg azt?
198. cikk / 223 Települési őrszolgálat adókötelezettsége
Kérdés: Önkormányzatunk 2003. január 1-jétől az 1997. évi CLIX. törvény 19. §-a alapján a települési őrszolgáltatásról és a mezőőri járulékról rendeletet alkotott. A földhasználók a fizetendő mezőőri járulékról határozatban értesültek, és ez alapján fizették be a mezőőri járulékot. E tevékenységünk adóköteles tevékenységnek számít-e, és kell-e számlát kibocsátanunk a földhasználóknak?
199. cikk / 223 Követelés kimutatása a mérlegben
Kérdés: A költségvetési szerv megrendelésre adatszolgáltatást végzett. A vevő nem fizetett, a fizetési felszólításra sem válaszolt. Az év végén a könyvviteli mérlegben szerepelhet-e a tartozás, mint követelés?
200. cikk / 223 Értékvesztés elszámolása
Kérdés: Önkormányzati intézményünk egyik vevője már két éve nem fizeti meg tartozását. Követelésünk behajtására szinte semmi reményünk nincsen, annak ellenére, hogy a vevő intézkedésünkre minden alkalommal közli, hogy fizetni fog. Az utóbbi időben olyat is hallottunk, hogy felszámolási eljárás folyik a cég ellen. Értékvesztést szeretnénk elszámolni, hogyan könyveljük azt?
