Tőkeváltozások könyvviteli elszámolása

Kérdés: Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint "idegen követelés" – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
Részlet a válaszából: […] Az illetékek követelésként történő elszámolásánál azSzt-vhr. előírásai szerint kell eljárni, így az illetékekkel kapcsolatoskövetelésként kell kimutatni– a vagyonszerzési,– örökösödési,– államigazgatási eljárásiilletékekkel kapcsolatos követeléseket a megyei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Behajthatatlan követelésekhez kapcsolódó eljárás

Kérdés: Az étkezési térítési díjat tanulóink nem minden esetben tudják befizetni. Többször kénytelen az iskola ajánlott levélben felszólítani a szülőket/gondviselőket, hogy rendezzék tartozásukat. Mi a helyes eljárás a behajthatatlanná vált követelésekkel szemben?
Részlet a válaszából: […] A behajthatatlan követelésnek minősülő követelések körét azSzt-Vhr. 5. §-ának 3. pontja tartalmazza.A kérdésben szereplő térítési díjak összegükre tekintettelvalószínűleg kis összegű behajthatatlan követelésnek minősülnek. Amennyibenezeket a követeléseket nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.

Összefoglaló a támogatásokról

Kérdés: Kérem szíveskedjenek összefoglalni, hogy mely támogatásokat kell arányosítani és melyeket nem!
Részlet a válaszából: […] ...levonási tilalom kizárólag a közvetlenül és ténylegesen "kézhez vett" támogatásokra vonatkozik. Az adókedvezményeket, elengedett tartozásokat nem kell figyelembe venni.Kivételt jelentenek az ez évi költségvetési törvényben felsoroltak: a 4-es metróhoz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Befektetési adóhitel visszafizetése

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Több dolgozónk vett igénybe adókedvezményt az elmúlt években befektetési adóhitel címén. Ha az idén visszafizetik, milyen feltételekkel tehetik meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...a 2003. évre; a visszafizetés időpontjában a magánszemélynek nem lehet az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható köztartozása.A befizetést kizárólag az APEH által – erre a célra – nyitott számlára lehet teljesíteni, a téves számlára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Települési őrszolgálat adókötelezettsége

Kérdés: Önkormányzatunk 2003. január 1-jétől az 1997. évi CLIX. törvény 19. §-a alapján a települési őrszolgáltatásról és a mezőőri járulékról rendeletet alkotott. A földhasználók a fizetendő mezőőri járulékról határozatban értesültek, és ez alapján fizették be a mezőőri járulékot. E tevékenységünk adóköteles tevékenységnek számít-e, és kell-e számlát kibocsátanunk a földhasználóknak?
Részlet a válaszából: […] ...is hivatkozott jogszabályhely alapján az önkormányzati mezei őrszolgálat esetében a mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az őrszolgálat az Áfa-tv. 4/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján közhatalom gyakorlásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

Követelés kimutatása a mérlegben

Kérdés: A költségvetési szerv megrendelésre adatszolgáltatást végzett. A vevő nem fizetett, a fizetési felszólításra sem válaszolt. Az év végén a könyvviteli mérlegben szerepelhet-e a tartozás, mint követelés?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szerv az Szt-vhr. 22. § (1) bekezdés a) pontja szerint a követelések között azokat a szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett, (kiszámlázott) áfát is tartalmazó fizetési igényeket mutathatja ki, amelyek a költségvetési szerv által már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Értékvesztés elszámolása

Kérdés: Önkormányzati intézményünk egyik vevője már két éve nem fizeti meg tartozását. Követelésünk behajtására szinte semmi reményünk nincsen, annak ellenére, hogy a vevő intézkedésünkre minden alkalommal közli, hogy fizetni fog. Az utóbbi időben olyat is hallottunk, hogy felszámolási eljárás folyik a cég ellen. Értékvesztést szeretnénk elszámolni, hogyan könyveljük azt?
Részlet a válaszából: […] Az Szt-vhr. 8. §-ának (17) bekezdése alapján az önkormányzat értékelési szabályzatában rögzíti az adós minősítési szempontjait. A szóban forgó esetben a vevő fizetőképessége vitatható, ezért az értékvesztés elszámolása indokolt. Az értékvesztést a 2882....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 10.

Pénzügyi képviselő

Kérdés: A pénzügyi képviselőről több jogszabályban olvastam. Ki lehet pénzügyi képviselő?
Részlet a válaszából: […] ...eléri az 50 millió forintot, vagy ennek megfelelő összegű bankgaranciával rendelkeznek, továbbá nincs az adóhatóságnál nyilvántartott tartozásuk. Az említett összegű jegyzett tőke vagy bankgarancia önállóan értendő, tehát az 50 millió forintot el nem érő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.

Emelt szintű áramszolgáltatás áfája

Kérdés: Cégünk közvilágítási berendezések beruházásait bonyolítja le és finanszírozza, illetve az elkészült korszerűsített közvilágítással emelt szintű szolgáltatást nyújt az önkormányzatok részére. A beruházás során részben az áramszolgáltató tulajdonában lévő közvilágítási berendezések lecserélésére és korszerűsítésére kerül sor, másrészt új technikai eszközök és eljárások épülnek be a magasabb szolgáltatási színvonal elérése céljából. Az eddig az áramszolgáltató tulajdonában volt világítótestek helyett térítésmentesen beépítenek eszközöket, melyek az áramszolgáltató tulajdonába kerülnek, míg az egyéb berendezések a cég tulajdonában maradnak. Az emelt szintű áramszolgáltatást később a cégünk közvetített szolgáltatásként [Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése] az önkormányzatnak számlázza tovább.A kérdésünk arra irányul, hogy a cégünk által megvásárolt és az áramszolgáltató tulajdonába térítésmentesen átadott világítótestek előzetesen felszámított adója levonható-e?
Részlet a válaszából: […] ...fejében történik. Az ellenérték fogalmát az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontja tartalmazza. Eszerint ellenértéknek minősül minden tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték. A fenti megfogalmazásból is látszik, hogy nem feltétel az, hogy az ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Csereügylet áfája

Kérdés: Bérleti szerződés kiegyenlítésétől eltekintünk. Ezzel egy időben megállapodunk ugyanolyan nagyságrendben vásárolt eszközök beszerzésére a bérbeadó részére. Szabályosan jártunk-e el? (Gondolok itt az áfára.)
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásnyújtásról van szó, mert az Áfa-tv. szerinti ellenérték fogalmába nemcsak a pénz tartozik bele, hanem bármilyen más, tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték is.A csereszerződés teljesen jogszerű. A csereszerződések bizonylatolásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
1
20
21
22
23