Pénzügyi képviselő

Kérdés: A pénzügyi képviselőről több jogszabályban olvastam. Ki lehet pénzügyi képviselő?
Részlet a válaszából: […] ...eléri az 50 millió forintot, vagy ennek megfelelő összegű bankgaranciával rendelkeznek, továbbá nincs az adóhatóságnál nyilvántartott tartozásuk. Az említett összegű jegyzett tőke vagy bankgarancia önállóan értendő, tehát az 50 millió forintot el nem érő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.

Emelt szintű áramszolgáltatás áfája

Kérdés: Cégünk közvilágítási berendezések beruházásait bonyolítja le és finanszírozza, illetve az elkészült korszerűsített közvilágítással emelt szintű szolgáltatást nyújt az önkormányzatok részére. A beruházás során részben az áramszolgáltató tulajdonában lévő közvilágítási berendezések lecserélésére és korszerűsítésére kerül sor, másrészt új technikai eszközök és eljárások épülnek be a magasabb szolgáltatási színvonal elérése céljából. Az eddig az áramszolgáltató tulajdonában volt világítótestek helyett térítésmentesen beépítenek eszközöket, melyek az áramszolgáltató tulajdonába kerülnek, míg az egyéb berendezések a cég tulajdonában maradnak. Az emelt szintű áramszolgáltatást később a cégünk közvetített szolgáltatásként [Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése] az önkormányzatnak számlázza tovább.A kérdésünk arra irányul, hogy a cégünk által megvásárolt és az áramszolgáltató tulajdonába térítésmentesen átadott világítótestek előzetesen felszámított adója levonható-e?
Részlet a válaszából: […] ...fejében történik. Az ellenérték fogalmát az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontja tartalmazza. Eszerint ellenértéknek minősül minden tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték. A fenti megfogalmazásból is látszik, hogy nem feltétel az, hogy az ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Csereügylet áfája

Kérdés: Bérleti szerződés kiegyenlítésétől eltekintünk. Ezzel egy időben megállapodunk ugyanolyan nagyságrendben vásárolt eszközök beszerzésére a bérbeadó részére. Szabályosan jártunk-e el? (Gondolok itt az áfára.)
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásnyújtásról van szó, mert az Áfa-tv. szerinti ellenérték fogalmába nemcsak a pénz tartozik bele, hanem bármilyen más, tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték is.A csereszerződés teljesen jogszerű. A csereszerződések bizonylatolásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Áfa kiutalásának egyes szabályai

Kérdés: Rendszeres üzleti kapcsolatban állunk egy kft.-vel. Van-e akadálya annak, hogy az adóhatóságtól részünkre járó áfa összegével úgy rendezzük a tartozásunkat, hogy a kiutalást a kft. számlájára teljesítené az adóhatóság?
Részlet a válaszából: […] Az adózó és az adóhatóság közötti kapcsolat eljárási szabályait az Art. tartalmazza.A hatályos szabályok szerint az adót az arra kötelezett adózó köteles megfizetni, ugyanakkor az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Adó visszaigénylése tárgyi eszköz beszerzése esetén

Kérdés: Intézményünk részletfizetési konstrukcióban vásárolt nagy értékű tárgyi eszközt. Az első részszámlával átutaltuk az áfa teljes összegét is. Az eszköz teljes értékét állományba vettük. A tárgyévre fennmaradt 3 részletet hol lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...megfizette.Az ellenérték fogalmát az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdése 1. pontja tartalmazza. E szerint ellenértéknek minősül minden tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték. Amennyiben az Önök intézménye az ellenérték áfarészét kifizette, akkor ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Követelések nyilvántartásból való kivezetése, törlése

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézményként működünk. Saját bevételeinknél meglévő követeléseket milyen módon és milyen jogszabályok alapján lehet nyilvántartásunkból kivezetni? A követeléseink bérleti díjból, földbérletből, szakipari szolgáltatásból, közkutak vízdíjából, temetkezési szolgáltatásból állnak. Mi tekintendő elévült követelésnek, és változtat-e az elévülés tényén az, hogy az utóbbi években is felszólítottunk az érintettek közül néhányat tartozásának megfizetésére?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatban először azt kell tisztázni, hogy tartalmilag mást jelent a követelések könyvviteli nyilvántartásokból történő kivezetése, és más gazdasági esemény a követelés törlése, elengedése. Az első esetben azt az előírást kell figyelembe venni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.

Késedelmesen megfizetett követelések után felszámított kamat elszámolása

Kérdés: A késedelmesen kiegyenlített követelések után megküldött késedelmi kamat előírását tartalmazó kiértesítéseket hogyan lehet a követelések között feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...készített feladás alapján kell könyvelni. A követelésekről vezetett analitikus nyilvántartásokban célszerű a kamat összegét az egyéb tartozás összegétől elkülönítetten kimutatni. A követelésekről vezetett analitikus (egyedi) nyilvántartás tartalmát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Behajthatatlanná vált egyéb követelés leírása

Kérdés: Irodánk év végi beszámolójának (01 űrlap) mérlegjelentésében szereplő egyéb követelések (B/II./32.) sor egyrészt az iroda tevékenységéből adódó, másrészt a volt munkavállalókkal kapcsolatos peres ügyek lezárása után meghozott, jogerős bírósági ítéletekből eredő, részünkre megítélt és meg nem fizetett perköltségek, kártérítések összegét tartalmazza. Ezek esetenként 1500-10 000 forint körüliek, de előfordult már 1 000 000 forintos tétel is.Az analitikus nyilvántartás számítógépes programmal, adósonként (főként magánszemélyek) történik. Nagy részük felszólításaink ellenére sem fizeti meg a tartozását, ami több éven keresztül halmozódik és szerepel mérlegtételenként. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretnénk megtudni:1. A mérlegben történő beállításhoz a bíróság által megítélt perköltséget el kell-e ismertetni az adóssal? 2. Ha a jogerős bírói ítélet ellenére is el kellene ismertetni, amit nem tudok végrehajtani, mert a legtöbb adós magánszemély, aki a levelet át sem veszi, akkor be lehet-e állítani követelésként?3. Jogi iránymutatás alapján a követelés érvényesíthető végrehajtással, de ha így sem térül meg, a végrehajtás összegével csak tovább növelem a költségeket (a 2000 forintos perköltség végrehajtása akár 20 000 forint is lehet). Ebben az esetben milyen összeghatártól lehet ezt az utat választani?4. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján milyen leírási vagy kivezetési lehetősége, illetve elévülése van a több éve húzódó, behajthatatlan, ilyen jellegű tartozásoknak?
Részlet a válaszából: […] 1. A mérlegben történő kimutatáshoz bizonylatként elfogadható a bíróság jogerős határozata.2. Amennyiben a követelés megfizetésére, vagyis a jogerős határozat végrehajtására várhatóan nem kerül sor, akkor az Szt. és az Szt-vhr. vonatkozó előírásai szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Mérleggel kapcsolatos gyakorlati kérdések

Kérdés: A 2002. évi beszámolóban mérlegtételként kell-e szerepeltetni az önkormányzati költségvetési intézményeknél a következőket: – ki nem utalt költségvetési támogatás, – olyan rövid lejáratú kötelezettség, amelyről legfeljebb írásos megrendelője van az intézménynek, – a pénzmaradványt terhelő elvonás várható összege. Nálunk az év végi zárást felbontatták, s az utolsó percben e tételeket pótlólag a 0-s számlaosztályon kívül követelésként és tartozásként is lekönyveltették, melynek eredményeképpen a mérleg jelentősen torzult.
Részlet a válaszából: […] A követelés és a kötelezettség fogalmát az Szt. vonatkozó előírásai pontosan meghatározzák, így ennek alapján egyértelmű a mérlegben történő bemutatás is. Ebből következik, hogy helytelen volt a kérdésben feltett esetekben a mérlegben történő kimutatás: ki nem utalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Vámtarifaszám használata

Kérdés: Kötelező-e a számlákon a vámtarifaszám feltüntetése? Van olyan számlakibocsátó, aki nem írja rá azzal, hogy a 25 százalékos áfás termékek értékesítése esetén nem kötelező.
Részlet a válaszából: […] ...(13) bekezdés].Továbbra is érvényes a szabályozásban az az 1993. január 1-jétől bevezetett alapelv, hogy az Áfa-tv. tárgyi hatálya alá tartozás szempontjából a besorolási számok nem bírnak jelentőséggel. Leegyszerűsítve ugyanis valamennyi birtokba vehető dolog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
1
20
21
22
23