Találati lista:
1. cikk / 224 Gyermekétkeztetés díjhátralék esetén
Kérdés: Önkormányzatunk felé több szülőnek is intézményi gyermekétkeztetés térítésidíj-tartozása van. Az érintett szülők többszöri felszólítás, megbeszélés alapján sem fizetnek. Megvonhatjuk a gyermektől az étkeztetést, amíg a szülő ki nem egyenlíti/el nem kezdi kiegyenlíteni a tartozását? Mit tehetünk azokkal a gyermekekkel, akik most már a gyvk. szerint ingyen étkeznek, de még fennáll a régebbi tartozásuk? Tőlük megvonhatjuk az étkeztetést, vagy marad a végrehajtási eljárás?
2. cikk / 224 Gyermekétkeztetési kedvezmény
Kérdés: A Gyvt. 21/B. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az intézményi gyermekétkeztetést az intézményi térítési díj 50%-os normatív kedvezményével kell biztosítani az 1–8. és az azonfelüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek. Fenti kedvezmény érvényesítéséhez a 328/2011. Korm. rendelet 8. melléklete szerinti nyilatkozatot kell a szülőnek csatolnia. A nyilatkozat lábjegyzete szerint „a gyermekek számának meghatározásánál figyelembe veendő gyermekek köre: Az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező 18 éven aluli gyermek; a 25 évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló gyermek és életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermek, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, valamint a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermek és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt.” Mozaikcsalád esetén is meg kell adni a kedvezményt? Kérhető-e igazolás, lakcímkártya annak ellenőrzésére, hogy a gyermekek lakó- vagy tartózkodási helye valóban azonos?
3. cikk / 224 Tandíj megtérítésének adókötelezettsége
Kérdés: A munkavállaló gyermekének tandíja korábban adómentes juttatás volt. Jól gondoljuk, hogy már nem az? Hogyan kell adózni, ha a munkavállaló gyermeke alapítványi iskolájának támogatását a cég fizeti? A cég vagy a munkavállaló nevének (esetleg mindkettőnek) kell szerepelnie a támogatási szerződésen?
4. cikk / 224 Gyermekétkeztetés személyi térítési díja
Kérdés: Önkormányzatunk ellátja a gyermekétkeztetési feladatokat bölcsődében, óvodában és iskolában. A személyi térítési díj megállapítása (Gyvt. alapján: ingyenes, kedvezményes, normatív kedvezményre nem jogosult) a 328/2011. Korm. rendelet 6. és 8. mellékletében található nyilatkozatok alapján történik. Gyermekétkeztetés személyi térítési díjának meghatározásához alkalmazható-e a kormányrendelet 5. melléklete (bölcsőde, óvoda esetében)? Ha igen, az önkormányzat kérheti-e a szülőktől a jövedelemigazolás becsatolását az 5. melléklet szövegezése alapján?
5. cikk / 224 Önkormányzati személygépkocsi magáncélú használata
Kérdés:
Önkormányzatunknál (vármegyei) az elnök és alelnökök, valamint a jegyző is jogosult az önkormányzati vagy hivatali tulajdonban lévő személygépjárművek magáncélú használatára. Az önkormányzat a cégautóadót megfizeti. Dönthet-e úgy az önkormányzat, hogy ezen személygépjárművek magáncélú használatáért nem kér semmilyen ellenértéket, hanem azt természetbeni juttatásként nyújtja? Illetve, ha úgy dönt az önkormányzat, hogy a magáncélú használat ellenértékét megfizetteti, akkor a 60/1992-es Korm. rendeletben meghatározott üzemanyagnormán kívül milyen költségeket kell kötelezően beleszámolnia?
6. cikk / 224 Szociális étkezés
Kérdés: Az önkormányzat rendeletben határozta meg sávosan a jövedelemhatárokat, hogy ki jogosult szociális étkezést igénybe venni, és a térítési díjból mekkora kedvezményre jogosult. A gyermekjóléti szolgálat vezetőjéhez érkeznek meg a kérelmek, többek között közfoglalkoztatottak részéről is. A korábbi vezető minden esetben megadta a jogosultságot, mert arra hivatkozott, hogy nekik a jövedelemnél a 22.800 forintot kell figyelembe venni, ami a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege. Amennyiben a 6, illetve a 8 órára megállapított tényleges bért vesszük figyelembe, akkor nem jogosultak a szociális étkezést igénybe venni. Helyesen járt-e el az intézmény vezetője?
7. cikk / 224 Bölcsődei sószoba és játszóház igénybevétele
Kérdés: Bölcsődénk alapellátáson kívüli szolgáltatásként sószoba és játszóház igénybevételére is lehetőséget nyújt. A sószobát a bölcsődei ellátásban részt vevők ellátási időben vehetik igénybe. A játszóházat ellátási időn kívül biztosítja az intézmény azon gyerekeknek, akik még nem bölcsődések. A bölcsőde szervezeti és működési szabályzatában alapellátáson kívüli szolgáltatásként mind a két tevékenység rögzítésre került. Intézményünk áfaalany, a jogszabályok alapján nem egyértelmű, hogy a szolgáltatásokat tekinthetjük-e tárgyi adómentesnek, vagy 27%-os áfakulcsot kell alkalmazni. Melyik eljárás a helyes?
8. cikk / 224 Iskolai étkeztetés kedvezménye
Kérdés: Önkormányzatunknál az iskolai étkeztetési feladatot az önkormányzat látja el. Jelenleg teljes térítési díjat és 50%-os kedvezményes díjat fizető étkezők vannak. Önkormányzati testületünk kedvezményesebb díjakkal kívánja segíteni a településen iskolába járók családjait. Milyen jogszerű módja van annak, hogy az iskolai étkeztetést teljesen ingyenessé tegyük a településen, vagy egy olyan verziónak, hogy aki eddig 50%-ot fizetett, az ingyenes legyen, aki teljes díjat fizetett, az pedig 50%-os kedvezményt kaphasson belőle?
9. cikk / 224 Önkormányzati konyhafelújítás áfa-visszaigénylése
Kérdés: Önkormányzatunk gyermekétkeztetési és szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat lát el, amelyek esetében csak áfaköteles bevétellel rendelkezik. Ingyenes étkező nincsen, csak 50%-os és teljes térítési díjas, ezért az ezzel kapcsolatos kiadásaink áfarészét teljes egészében levonásba helyezzük. A kiadások tételes elkülönítése eddig nem okozott gondot, mivel ezt a szolgáltatásunkat vásárolt étkeztetés útján látjuk el, ahol egyértelműen megállapítható a beérkező számla alapján, hogy melyik kiadás milyen szolgáltatást érint. A konyha, ahonnan a szolgáltatást teljesítjük, az önkormányzat tulajdona, amelyet egy vállalkozó bérel az önkormányzattól adómentes havi díj ellenében. Ez a vállalkozó végzi a főzést, és tőle vásárolja az önkormányzat a szolgáltatást. A konyhahelyiséget az önkormányzat fel szeretné újítani.
Ezzel a felújítással kapcsolatban merülnek fel áfalevonási kérdéseink:
1. Amennyiben más tevékenységre az önkormányzat nem használja ezt a konyhát, csak áfaköteles étkeztetés folyik, akkor levonhatja-e a felújítási költségek áfáját?
2. A konyhát használó vállalkozó által fizetett adómentes bérleti díj beleszámít-e a tevékenység árbevételeibe, ami miatt az áfalevonást arányosítanunk kell?
3. A vállalkozó által az önkormányzat részére számlázott egyéb tevékenységeket (pl. vendégétkeztetés, rendezvényi étkeztetés) figyelembe kell-e venni bármilyen formában az áfalevonás ügyében?
4. Amennyiben az önkormányzat étkeztetési bevételeit és a bérleti díjból származó bevételeit arányosítani kell a visszaigénylésnél, akkor melyik időszak bevételeit kell felhasználni az arányszám kialakításánál? Az önkormányzat havi áfabevalló.
Ezzel a felújítással kapcsolatban merülnek fel áfalevonási kérdéseink:
1. Amennyiben más tevékenységre az önkormányzat nem használja ezt a konyhát, csak áfaköteles étkeztetés folyik, akkor levonhatja-e a felújítási költségek áfáját?
2. A konyhát használó vállalkozó által fizetett adómentes bérleti díj beleszámít-e a tevékenység árbevételeibe, ami miatt az áfalevonást arányosítanunk kell?
3. A vállalkozó által az önkormányzat részére számlázott egyéb tevékenységeket (pl. vendégétkeztetés, rendezvényi étkeztetés) figyelembe kell-e venni bármilyen formában az áfalevonás ügyében?
4. Amennyiben az önkormányzat étkeztetési bevételeit és a bérleti díjból származó bevételeit arányosítani kell a visszaigénylésnél, akkor melyik időszak bevételeit kell felhasználni az arányszám kialakításánál? Az önkormányzat havi áfabevalló.
10. cikk / 224 Áfa levonhatósága a szakképzési centrumban
Kérdés: Intézményünk egy szakképzési centrum, mely több középiskola fenntartását végzi. Minden iskolánkban működik tálalókonyha vagy főzőkonyha, régebben úgy jártunk el, hogy kizárólag az élelmiszer-alapanyag (a főzőkonyhákhoz) beszerzésének áfáját vettük levonhatónak, a konyhák egyéb felmerülő költségeit (pl. tisztítószerek vagy karbantartási anyagok, tálalókonyháknál a vásárolt élelmezés) nem levonhatóként kezeltük. Nemrég arra a döntésre jutottunk, hogy tulajdonképpen a konyhák minden költsége levonható lenne. Jól gondoljuk? Szinte minden iskolánknál működik valamilyen tanüzem (mezőgazdasági, állatokkal, földekkel), amely a jellegéből adódóan nemcsak az oktatásra szolgál, hanem a tanórákon kívül is gazdálkodunk vele, mivel az állatok folyamatos gondozást igényelnek, és a földeken is a legtöbb munka a nyári szünetben van, a terményeladásból és a szaporulateladásból pedig működési bevételeink keletkeznek. Itt a takarmányokat, vegyszereket, műtrágyát, vetőmagokat szoktuk levonhatóként kezelni, minden mást nem levonhatóként, de ugyanúgy felmerült a kérdés itt is, hogy minden egyéb költség levonható lehetne? Továbbá a közüzemi díjakat és a gázolajbeszerzést kezeltük arányosan levonhatóként, viszont úgy gondolnánk, hogy az iskolák körül felmerülő minden költségarányosan levonható lenne, kivéve azokat, amelyek egyértelműen közvetlenül az oktatáshoz kapcsolódnak, mert azok nem levonhatóak lennének. Jól gondoljuk ezeket? Hogyan kezeljük helyesen az áfalevonhatóságot?
