226 talált cikk a térítési díj kifejezésre

Kérdés: A települési önkormányzat állami fenntartású köznevelési intézményekben (általános és középiskolák) biztosítja a gyermekétkeztetést, és beszedi annak térítési díját. Az étkezés igénylése a tanév elején az egyik szülő/gondviselő nyilatkozatával történik az adott tanévre. A térítési díj megfizetése a tárgyhónapban, a tárgyhó 10. és 27. napja között történik, részben online felületen, részben személyes befizetési lehetőség biztosítása mellett. A gyermekétkeztetés után fizetendő térítési díj vonatkozásában több esetben elmaradás mutatkozik a kötelezettek részéről.
1. A gyermekétkeztetés térítési díjának jogszerű teljes egészében előre történő beszedése érdekében szükséges-e önkormányzati rendeletet alkotni?
2. A térítésidíj-hátralék jogszerű behajtása érdekében fizetési felszólítás küldése szükséges a kötelezett részére. A 328/2011. Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése szerint: „Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a kötelezettet írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére.”
1. Ezen rendelkezésben az „intézmény”, illetőleg „intézményvezető” fogalom alatt melyik szervet, illetve annak vezetőjét kell érteni (a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatot, vagy azt a köznevelési intézményt, ahová az ellátott jár)?
2. Az önkormányzati hátralék behajtása érdekében melyik szervnek (a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatnak, vagy annak a köznevelési intézménynek, ahová az ellátott jár) kell felszólítania a kötelezettet annak érdekében, hogy szabályszerű fizetési meghagyásos eljárás legyen indítható?
3. A hátralék jogszerű behajtása érdekében szükséges-e önkormányzati rendeletet alkotni? Ha igen, akkor e kérdéskörben mit kell szabályozni?
4. A Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a „kötelezettről”. Mi alapozza meg a „felszólításra kerülő kötelezetti” jogállást? [Tehát egy átlagos kétszülős felállás esetén bármelyik szülő felszólítható, vagy figyelembe kell venni, hogy például ki igényelte az étkezést az önkormányzattól (melyik szülő/gondviselő nyilatkozott a tanév elején)?]

Kérdés: Az iskolák által kiállított bizonyítványmásodlatért az oktatási hivatal tájékoztatója szerint 3000 Ft térítési díjat kell fizetni. Ezt a térítési díjat a B402. Szolgáltatások ellenértékére vagy a B405. Ellátási díjakra kell könyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunk felé több szülőnek is intézményi gyermekétkeztetés térítésidíj-tartozása van. Az érintett szülők többszöri felszólítás, megbeszélés alapján sem fizetnek. Megvonhatjuk a gyermektől az étkeztetést, amíg a szülő ki nem egyenlíti/el nem kezdi kiegyenlíteni a tartozását? Mit tehetünk azokkal a gyermekekkel, akik most már a gyvk. szerint ingyen étkeznek, de még fennáll a régebbi tartozásuk? Tőlük megvonhatjuk az étkeztetést, vagy marad a végrehajtási eljárás?

Kérdés: A Gyvt. 21/B. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az intézményi gyermekétkeztetést az intézményi térítési díj 50%-os normatív kedvezményével kell biztosítani az 1–8. és az azonfelüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek. Fenti kedvezmény érvényesítéséhez a 328/2011. Korm. rendelet 8. melléklete szerinti nyilatkozatot kell a szülőnek csatolnia. A nyilatkozat lábjegyzete szerint „a gyermekek számának meghatározásánál figyelembe veendő gyermekek köre: Az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező 18 éven aluli gyermek; a 25 évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló gyermek és életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermek, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, valamint a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermek és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt.” Mozaikcsalád esetén is meg kell adni a kedvezményt? Kérhető-e igazolás, lakcímkártya annak ellenőrzésére, hogy a gyermekek lakó- vagy tartózkodási helye valóban azonos?

Kérdés:

A munkavállaló gyermekének tandíja korábban adómentes juttatás volt. Jól gondoljuk, hogy már nem az? Hogyan kell adózni, ha a munkavállaló gyermeke alapítványi iskolájának támogatását a cég fizeti? A cég vagy a munkavállaló nevének (esetleg mindkettőnek) kell szerepelnie a támogatási szerződésen?

Kérdés: Önkormányzatunk ellátja a gyermekétkeztetési feladatokat bölcsődében, óvodában és iskolában. A személyi térítési díj megállapítása (Gyvt. alapján: ingyenes, kedvezményes, normatív kedvezményre nem jogosult) a 328/2011. Korm. rendelet 6. és 8. mellékletében található nyilatkozatok alapján történik. Gyermekétkeztetés személyi térítési díjának meghatározásához alkalmazható-e a kormányrendelet 5. melléklete (bölcsőde, óvoda esetében)? Ha igen, az önkormányzat kérheti-e a szülőktől a jövedelemigazolás becsatolását az 5. melléklet szövegezése alapján?

Kérdés:

Önkormányzatunknál (vármegyei) az elnök és alelnökök, valamint a jegyző is jogosult az önkormányzati vagy hivatali tulajdonban lévő személygépjárművek magáncélú használatára. Az önkormányzat a cégautóadót megfizeti. Dönthet-e úgy az önkormányzat, hogy ezen személygépjárművek magáncélú használatáért nem kér semmilyen ellenértéket, hanem azt természetbeni juttatásként nyújtja? Illetve, ha úgy dönt az önkormányzat, hogy a magáncélú használat ellenértékét megfizetteti, akkor a 60/1992-es Korm. rendeletben meghatározott üzemanyagnormán kívül milyen költségeket kell kötelezően beleszámolnia?

Kérdés: Az önkormányzat rendeletben határozta meg sávosan a jövedelemhatárokat, hogy ki jogosult szociális étkezést igénybe venni, és a térítési díjból mekkora kedvezményre jogosult. A gyermekjóléti szolgálat vezetőjéhez érkeznek meg a kérelmek, többek között közfoglalkoztatottak részéről is. A korábbi vezető minden esetben megadta a jogosultságot, mert arra hivatkozott, hogy nekik a jövedelemnél a 22.800 forintot kell figyelembe venni, ami a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege. Amennyiben a 6, illetve a 8 órára megállapított tényleges bért vesszük figyelembe, akkor nem jogosultak a szociális étkezést igénybe venni. Helyesen járt-e el az intézmény vezetője?

Kérdés: Bölcsődénk alapellátáson kívüli szolgáltatásként sószoba és játszóház igénybevételére is lehetőséget nyújt. A sószobát a bölcsődei ellátásban részt vevők ellátási időben vehetik igénybe. A játszóházat ellátási időn kívül biztosítja az intézmény azon gyerekeknek, akik még nem bölcsődések. A bölcsőde szervezeti és működési szabályzatában alapellátáson kívüli szolgáltatásként mind a két tevékenység rögzítésre került. Intézményünk áfaalany, a jogszabályok alapján nem egyértelmű, hogy a szolgáltatásokat tekinthetjük-e tárgyi adómentesnek, vagy 27%-os áfakulcsot kell alkalmazni. Melyik eljárás a helyes?

Kérdés: Önkormányzatunknál az iskolai étkeztetési feladatot az önkormányzat látja el. Jelenleg teljes térítési díjat és 50%-os kedvezményes díjat fizető étkezők vannak. Önkormányzati testületünk kedvezményesebb díjakkal kívánja segíteni a településen iskolába járók családjait. Milyen jogszerű módja van annak, hogy az iskolai étkeztetést teljesen ingyenessé tegyük a településen, vagy egy olyan verziónak, hogy aki eddig 50%-ot fizetett, az ingyenes legyen, aki teljes díjat fizetett, az pedig 50%-os kedvezményt kaphasson belőle?