5 talált állásfoglalás a visszaváltási díj kifejezésre

Kérdés: Több olyan külterületi településrészünk van, ahol nincs kiépítve a vezetékes ivóvízhálózat, a fúrt kutak vizének minősége pedig nem felel meg az ivóvíz minőségi követelményeinek, de a járási hivatal hozzájárult ahhoz, hogy szociális vízigény biztosítására, egyéb háztartási célra (fürdés, WC-öblítés stb.) használják. Erre tekintettel az önkormányzat az ivóvíz minőségi követelményei-ről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023. Korm. rendeletnek megfelelően 3 liter/fő/nap mennyiségben palackozott vizet biztosít az érintettek számára. Az ásványvizes palackok visszaváltási díja évente 2–3 millió Ft közötti többletkiadást jelent az önkormányzatnak. Van-e lehetőség arra, hogy ezt az összeget a palackozott vízre jogosultakkal megfizettessük? Amennyiben igen, a könyvelésben milyen rovaton kell szerepeltetni?

Kérdés: Intézményünk a nagy melegre való tekintettel egy szervezeti egységének védőitalt vásárol. A számlán szerepel az 50 forintos visszaváltási díj is. Ezt milyen rovatra kell tenni? Szükséges-e a visszaváltási díjat valamilyen belső szabályozásban rendezni, milyen tekintetben?

Kérdés: A bevezetett visszaváltási díjakkal kapcsolatban, a reprezentációs céllal vásárolt italok csomagolására felszámított visszaváltási (DRS) díj részét képezi-e a reprezentációs kiadás adóalapjának?

Kérdés: A konyha mint önkormányzati költségvetési szerv a közétkeztetési feladatok mellett iskolai büfét üzemeltet. A büfében betétdíjas palackos ásványvizet és üdítőt is árulnak. Hogyan kell eljárni a betétdíjjal kapcsolatban? Mindenképpen külön tételként fel kell tüntetni a blokkon? Kötelező-e visszavenni a palackot? Visszaadható-e a gyerek részére az 50 Ft, amennyiben visszahozza az üres üveget?

Kérdés: Költségvetési intézményünk reprezentációs költség címen ásványvizet vásárolt szupermarketben. A számlán fel van tüntetve a műanyag palackok utáni 50 forintos göngyölegdíj. A reprezentációs kiadáshoz kapcsolódó göngyölegnek mi a helyes könyvelési technikája? Kötelezi-e jogszabályi előírás az intézményt a göngyöleg kötelező jellegű visszavitelére, hogy az ebből fakadó költség visszatérüljön? Ha jogszabály nem kötelez, de az intézmény saját hatáskörben visszaváltja, akkor mi a helyes könyveléstechnikai eljárás, ha:
1. a következő vásárlásnál a visszakapott összeget levásárolja?
2. a göngyöleg árát készpénzben visszakapja?
3. visszautalásra kéri az összeget?
Hogyan kell eljárni, ha a műanyag palackot az intézmény kidobja vagy elveszíti? Tartozik-e anyagi felelősséggel az így cselekvő alkalmazott? Ha a közpénzből vásárolt göngyöleget valamely dolgozó hazaviszi abból a célból, hogy saját maga visszaváltsa, akkor az jogszabályellenes tevékenységnek számít-e? Szükséges-e az ilyen esetekben intézkedni?