2 talált cikk a közvetített szolgáltatás , áfa , GYES , jogcím kifejezésre

Kérdés:

Költségvetési intézményünk dolgozói rendelkeznek mobiltelefon-flottával. A csomag lényege, hogy a flottán belül a telefonálás, SMS-küldés költségmentes, csupán egy alapdíja van. Ha flottán kívülre telefonálnak a dolgozók, annak Ft/perc díja van, mely hozzáadódik az alapdíjhoz. Az intézmény belső szabályzatában rögzített módon minden alkalmazott bruttó 500 forint telefontámogatásban részesül, ami annyit jelent, hogy korlátlanul kezdeményezhet percdíjas telefonálást bármilyen mobilhálózatba, és az ezáltal keletkező többletköltséget bruttó 500 forintig az intézmény viseli. A munkavállalók csak az 500 forintot meghaladó díjat kötelesek megtéríteni, mely összeg részükre kiszámlázásra kerül. Helyesen gondoljuk, hogy ez a bruttó 500 forint (vagy amennyit az egyes alkalmazottak felhasználnak/kimerítenek) egyéb személyi juttatásnak minősül? A számla könyvelésekor milyen rovatkódon szükséges elszámolni, illetve a KIRA-rendszerben milyen jogcímen kell rögzíteni? Mivel a szolgáltatás 27% áfát tartalmaz, könyveléskor ezt hogyan lehet kezelni? Milyen adóvonzata van ennek a támogatásnak?

Kérdés: Önkormányzati iskola vagyunk, saját konyhánk tavaly megszűnt, az étkezést a város diákélelmezési konyhája segítségével oldjuk meg "vásárolt élelmezés" jogcímen. A diákok nálunk csak a térítési díjat fizetik be, mi viszont a rezsivel növelt összeget fizetjük ki a diákélelmezésnek. Az áfabevallás tekintetében hogyan járunk el helyesen akkor, ha az önkormányzati támogatást nem címzett támogatásként folyósítják? (Negyedéves bevallók vagyunk.) Egyáltalán képezhetünk-e levonható adót? a) Ha igen, akkor a teljes "vásárolt élelmezés" számlák alapján, vagy a diákok befizetéseivel arányosan? Előbbi esetben, ha a teljes összegű "vásárolt élelmezés" kapcsán kiállított számlák alapján helyezem levonható részbe az összegeket, akkor a levonható rész nagyobb, mint a fizetendő, ami szerintem logikátlanság (még ha a mi intézményünknek ez kedvező is lenne). b) Utóbbi szerint az ún. nagy arányosítási képlettel számolva képzem a levonható adót, amit a bevallás megfelelő sorába beírva csökkentem a fizetendő részt (azaz az adó így is fizetendő marad). c) A harmadik lehetőség szerint egyáltalán nincs levonható adó, csak a fizetendő résszel kell foglalkozni.