2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Vis maior
Kérdés: A több millió forintos vis maior támogatásból megvalósuló helyreállítást (esőzések miatt bekövetkezett csuszamlás, közoktatási intézmény udvarát elmosta az eső stb.) felhalmozási kiadásként (vagyis aktiválni kell), vagy működési kiadásként (karbantartás, javítás) kell lekönyvelni? Korábbi vis maior ellenőrzés alkalmával egy szakértő úgy tájékoztatott, hogy ez a támogatás se felújításra, se beruházásra nem fordítható, így aktiválni sem lehet, csupán helyreállításról van szó, azaz a káresemény előtti állapot visszaállításáról, ezért az a működési kiadások közé sorolandó karbantartás, javítás lehet. Mi a helyes könyvelés?
2. cikk / 2 Beruházás, felújítás és karbantartás közötti különbség
Kérdés: Egy oktatási intézmény a tanműhelyén kicserélt 2 db ablakot saját kivitelezésben, melyet beruházásként ráaktivált az épület értékére. A belső ellenőrzés kifogásolta a jelentésében, arra hivatkozva, hogy ez karbantartásnak minősül. Az intézmény gazdasági vezetője azzal indokolta a beruházásként történő könyvelést, hogy műszakilag magasabb színvonalú ablak került beépítésre – egyszeres fémkeret helyett fakeretes, hőszigetelt üvegű –, ami növeli az épület értékét. Kérdésem, hogy az ablakcsere (mely 2 db ablakot érintett) beruházás, felújítás vagy karbantartás? Az intézmény értékelési szabályzata így szól: "épület-karbantartás: a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett külső, belső állagmegóvási munka még akkor is, ha az egész épületre kiterjed (beleértve a nyílászárók cseréjét is)".